Rendezvények

A Századvég Alapítvány 2016 óta készít közvélemény-kutatást azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat 2024-es felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A kutatás fő témái az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos kérdések, illetve az Izrael–Hamasz között zajló fegyveres konfliktus. Valamint a témák között szerepel többek között a társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió tevékenységeinek megítélése, az energiaárak alakulása és az energiapolitika, a média, a vallási hovatartozás és a migrációhoz való viszony feltérképezése.

A kutatás eredményeiről 2024. május 7-én értesültek a résztveők az Európa a háború árnyékában című konferencián, több neves szakmai és közéleti szereplő részvételével.

A magyarországi választáskutató szakma talán soha nem állt olyan nehéz és sokrétű kihívások előtt, mint manapság. Csökken a válaszadási hajlandóság, egyre hevesebbek a kampányok, átpolitizálódott a közvélemény-kutató szakma. Mi, a Századvégnél úgy gondoljuk, hogy ilyen időkben különösen fontos, hogy a szakma megossza és megvitassa egymással a legfontosabb dilemmákat. Ráadásul ezek a kérdések az önkormányzati és európai parlamenti választások közeledtével nem csak a szakma, hanem a választópolgárok számára is relevánsak lehetnek.

A konferencia neves szakmai előadók részvételével jött létre.

Moderátor és a konferencia házigazdája Bátor Anna műsorvezető volt.

A Századvég Akadémia Második Alumni Találkozóján egy kellemes ismerkedéssel egybekötött szakmai beszélgetésben vettek részt az Alumni tagjai, melynek keretében megvitatták nézeteiket és eszmét cseréltek egymás között.

A Magyar Közgazdasági Társaság 2023 őszén konferenciasorozatot indított, amelynek keretében hazánk uniós tagsága elmúlt két évtizedének főszereplőivel tekinti át az uniós tagságunk fejlesztéspolitikai, területfejlesztési, területpolitikai céljait, eredményeit és kihívásait.

A konferenciasorozat ezen állomásán a vidékfejlesztés került a központba a Századvég társszervezésében. A résztvevők és előadók visszatekintettek az elmúlt 20 évre, megfogalmazták a legjelentősebb aktuális kihívásokat és megpróbáltak irányt mutatni a jövőbeli vidékfejlesztési erőfeszítéseknek.

A konferencián több neves szakmai szereplő mellett részt vett Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter is.

Az esemény moderátora Bátor Anna Daniela műsorvezető volt.

A tévé megszállása című kötet egy sorozat második része, a sikerlistás A kultúra megszállása folytatása. A szerző ebben a művében bemutatja, hogyan használta a Kádár-diktatúra propagandaeszközként a Magyar Televíziót, gondosan kiválogatva a munkatársakat, különös tekintettel a tévé jövendő „arcaira”. A „nagy pillanat” 1957. május elsején érkezett el, az ötvenhatos forradalom és szabadságharc leverése után Kádár János a tévé által élőben közvetített felvonulással üzent: a Magyar Népköztársaság leszámolt az „ellenforradalommal”. Ekkor még a megtorlás időszakát szenvedte meg az ország, később következett a konszolidáció, de a diktatúra ebben is kulcsszerepet szánt e vezető médiumnak. Ötvenhat után csak a legmegbízhatóbb, nagyon gyakran kommunista családból érkező vagy ideológiailag elkötelezett emberek kerülhettek a tévéhez, voltak, akiket a hírhedt ÁVH-tól helyeztek át, mások a Néphadseregtől jöttek, megint mások bizonyítottan a kádári titkosszolgálatnak dolgoztak.

Olyan tévés legendák hátterét ismerhetjük meg, mint Ipper Pál, Vitray Tamás, Juszt László, Kepes András vagy éppen Frei Tamás.

Az esemény háziasszonya: Andor Éva műsorvezető

A nyugati demokráciák legfontosabb értékei között szokták felsorolni a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát. A tétel ott szerepel a legtöbb nemzetközi jogi dokumentumban, a nemzeti alkotmányokban és alaptörvényekben. Politikusok és bürokraták hivatkoznak rá vélt vagy valós, múlt- vagy jelenbéli elnyomó rezsimekkel és gyakorlatokkal szemben. A szólásszabadságot legtöbbször a tekintélyelvű berendezkedésektől, esetleg a vallásos elnyomástól szokta félteni a liberális-demokrata fősodor.

De mintha az utóbbi évtizedekben valami megváltozott volna. A különféle érzékenységek védelme, a haladás, a wokery, a liberális-demokrata status quo mintha fontosabb volna a szólásszabadság ügyénél. Az egyetemek, a progresszívek és a nagy techcégek mind rendre a szólásszabadság ügyével szemben foglalnak állást. A szólásszabadság korlátozható, ha a szabad szólás nem kívánatos beszélők részéről valósul meg – így a populisták, nacionalisták, vallásos csoportok részéről. Valóban nyugati, demokratikus alapérték-e még a szólásszabadság, vagy csak retorikai eszköz a hatalmi pozícióikat védő bürokraták részéről? Milyen kihívások érik a szólásszabadságot, és hogyan lehet azt megvédeni?

A konferencián ezekre a kérdésekre is kerestük a választ neves hazai és külföldi előadók részvételével. Előadást tartott többek között Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő, Alvino-Mario Fantini, a  European Conservative főszerkesztője, Mark C. Henrie, az Arthur N. Rupe Foundation elnöke és Prof. Dr. Andreas Kinneging jogfilozófia professzor is.

Moderátor, a konferencia háziasszonya: Szabó Anett újságíró

Egyre több jel utal arra, hogy az orosz–ukrán háború 2022-es kirobbanásával egy globális gyáva nyúl játék vette kezdetét, amelyben az USA a feltörekvő nagyhatalommal, Kínával méri össze erejét. A kialakult helyzet több, korábban megingathatatlannak vélt mítoszt is megdöntött. Ez a könyv azt a három legfontosabbat mutatja be, amelyek az elmúlt évtizedekben a legnagyobb hatást gyakorolták a társadalmi folyamatokra, illetve amelyek a leginkább meginogtak az orosz–ukrán konfliktus és – tágabb értelemben – a kibontakozó új hidegháború során.

Itt az ideje elengedni a bukott mítoszokat, az üres álmokat, szembenézni az új geopolitikai realitásokkal és megvédeni saját közösségeinket, értékeinket és érdekeinket. A kötetben megfogalmazott gondolatokat a szerzők – Hortay Olivér és Fűrész Gábor – osztották meg a résztvevőkkel.

A magyar jobboldal elmúlt tizenhárom évének törekvései legkifejezőbben a nemzeti szuverenitásért vívott küzdelemmel írhatók le, a Szuverenitás Konferencia fókuszában is ez a téma állt. Az eseményen bemutatásra kerültek az Európa Projekt-kutatás legfrissebb eredményei, három kulcsfontosságú területre összpontosítva: az EU jövője, gazdaság és energia, külpolitika. A konferencia továbbá alkalmat adott a Századvég 30. évfordulójának megünneplésére is.

Moderátor, a konferencia házigazdája: Bohár Dániel riporter

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. szervezésében idén is sor került a Vidék Konferenciára. A már hagyománynak tekinthető konferencia, mint minden évben, most is azt a célt tűzte ki maga elé, hogy átfogó képet adjon a vidéki társadalom és gazdaság aktuális állapotáról, valamint lehetőséget biztosítson a vidéki életet és gazdaságot támogató kormányzati szakpolitikai célok bemutatására.

A konferencián a Századvég szakértői mellett előadást tartott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A rendezvényen továbbá különböző beszélgetéseket hallgathattak meg a résztvevők, a vidéket érintő legjelentősebb kérdésekről. A konferencia délelőtti részében például Dr. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője beszélgetett Rigó Csabával, a Gazdasági Versenyhivatal elnökével, Mi hajtja az élelmiszerárakat? címmel. Délután pedig kerekasztal-beszélgetések következtek térségfejlesztés, foglalkoztatás, pénzügyi tudatosság témában.