HÍREK


Idén és jövőre is 4 százalék körüli ütemben bővülhet a magyar gazdaság

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. az első negyedéves kedvező növekedési adat nyomán 2017-re és 2018-ra vonatkozóan is felfelé módosította növekedési előrejelzését, és így az idei és a jövő évre is 3,8 százalékos növekedést vár.

Szakmai látogatás a prágai Václav Klaus Intézetben

A Századvég Alapítvány delegációja Barthel-Rúzsa Zsolt elnök vezetésével szakmai látogatást tett a prágai Václav Klaus Intézetben.

Német belpolitika a schleswig-holsteini és az észak-rajna-vesztfáliai tartományi választások tükrében

2017 májusában két tartományi választásra került sor Németországban. A márciusi saar-vidéki választást a CDU nyerte, kiállva az év első próbáját. Az SPD veresége rámutatott, hogy a csupán Schulz személyére felépített kampány nem elég a győzelemhez. A schleswig-holsteini és az észak-rajna-vesztfáliai választásnak mindkét párt számára nagy tétje volt: képes-e az SPD taktikát változtatni és megtartani a két általa vezetett tartományt, valamint adott-e a CDU számára a saar-vidéki győzelem akkora löketet, amely elegendő a két másik tartomány megszerzéséhez. A Századvég Alapítvány elemzése a két tartományi választás eredményeit értékeli.

BREXIT NAPLÓK VIII. – Választási esélylatolgatás

Amikor Theresa May brit miniszterelnök 2017 áprilisában váratlanul bejelentette, hogy június 8-án előrehozott választásokat tartanak az Egyesült Királyságban, annak biztos tudatában tette, hogy pártja és a Munkáspárt között a felmérések szerint legalább 17 százaléknyi különbség van. A két párt közötti különbség néhány felmérés szerint az azóta eltelt nagyjából egy hónapban azonban gyakorlatilag eltűnt. A Századvég Alapítvány elemzésben ennek lehetséges okait vizsgálja, valamint bemutat négy olyan tényezőt, amely erősen befolyásolhatja a választások alakulását.

Rendszerváltás jöhet az amerikai külpolitikában – Interjú Barthel-Rúzsa Zsolttal

Remélhetőleg hamarosan Donald Trump amerikai elnök környezetében is látni fogják, hogy a washingtoni külügyminisztérium által képviselt „régi vonal” nem tartható hazánkkal és más partnerekkel szemben – fejtette ki lapunknak Barthel-Rúzsa Zsolt. A Századvég Alapítvány elnökét a George Soros befolyásának visszaszorítására irányuló nemzetközi törekvésekről is kérdeztük.

A dzsihádista inspirációjú radikalizálódásról

Az elmúlt két év Európában végrehajtott, dzsihádista inspirációjú merényleteinek nyomozati eredményeiből számos egyértelmű következtetést vonhatunk le. Mindenek előtt, ha nem értjük meg – vagy éppen relativizáljuk – a mögöttes vallási-ideológiai tényező szerepét a radikalizálódási folyamatokban, nem fogjuk tudni hatékonyan megelőzni a terrorizmushoz vezető erőszakos radikalizálódást.

Kétszer annyian szeretnék Orbán Viktort kormányfőnek, mint Botka Lászlót

A Századvég legfrissebb felmérése alapján kétszer többen vannak azok, akik Orbán Viktort látnák legszívesebben miniszterelnöki pozícióban, mint Botka Lászlót. Az, hogy Botka László ellenzi a magyar határon megépült kerítést, a válaszadók többségénél népszerűtlenné teszi a szocialisták vezetőjét.

"Ha Európa iszlamizálódik, akkor keresztények nem lesznek." - interjú Barthel-Rúzsa Zsolttal

Rendhagyó beszélgetés Barthel-Rúzsa Zsolttal, a Századvég Alapítvány elnökével a kereszténységről és Európa megmaradásáról, Sorosról és az iszlám bevándorlásról, a civilekről és azokról, akik csak annak mondják magukat, na meg arról, hogy "nálad van-e a piros kapszula".

Francia elnökválasztás II. - Macron csatát nyert, de ki nyeri a háborút?

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a 2017. május 7-én megrendezett francia elnökválasztás második fordulójában Emmanuel Macron magát függetlennek, centristának pozicionáló elnökjelölt győzött, így ő lett az V. Köztársaság nyolcadik elnöke. Macron a francia elnökválasztás megnyerésével csatát nyert, de a háború megnyeréséhez a júniusi nemzetgyűlési választásokon többséget kell szereznie frissen alakult pártjának. Milyen esélyei vannak erre? A Századvég Alapítvány elemzésében értékeli a második forduló után kialakult erőviszonyokat.

NATO levelek I. - A Merkel-Putyin találkozótól a brüsszeli NATO-csúcsig: merre tart a NATO?

2017. május végén kerül sor a NATO-tagállamok állam- és kormányfőinek találkozójára Brüsszelben. A találkozó azért is fontos, mert a tagállamok vezetői itt találkoznak először együtt Donald Trumppal. Ugyanis a szövetség alapvető stratégiai irányai már adottak: a védelmi kiadások növelése és a klasszikus honvédelmi képességek fejlesztése a legfontosabb prioritás. A szövetség hosszú távú stratégiáját, európai szempontból egyértelműen az Oroszországgal való viszony határozza meg jelenleg. Ebben a kontextusban a NATO célja egyértelműen a hitelesség és az elrettentési képesség növelése – de hogyan forduljon a szövetség, legfőképp Európa, az Oroszországgal való párbeszédhez? Éppen, mivel az elkövetkezendő egy év az európai választásokról fog szólni, igazán nagy áttörést még nem várhatunk e tekintetben. Azonban az amerikai külpolitikából úgy tűnik: a kezdeményezés visszakerült európai kézbe. A Századvég Alapítvány új sorozata a NATO aktualitásait elemzi.

Szent II. János Pál pápa és a keresztény Európa megújulása

A Századvég Alapítvány szervezésében 2017. május 9-én került megrendezésre az Értékek Európája konferenciasorozat utolsó részeként a Szent II. János Pál pápa és a keresztény Európa megújulása című nemzetközi konferencia. Az eseményen beszédet mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. Az előadók Szent II. János Pál pápa örökségét és a keresztény Európa aktuális helyzetét értékelték.

Brexit naplók VII. - Miért van szükség az előrehozott választásokra?

Theresa May brit miniszterelnök váratlanul bejelentette, hogy június 8-án előrehozott választásokat kíván tartani. A javaslatot másnap a brit parlament elsöprő többséggel hagyta jóvá, így az országnak a Brexit tárgyalások megkezdése mellett egy új választás lebonyolítására is fel kell készülnie. Bár a brit sajtóban már márciusban megjelentek olyan hírek, hogy a kormányzat még tárgyalások megkezdése előtt ilyen lépésre készülhet, a bejelentés mégis felkészületlenül érte a nemzetközi közvéleményt. Ebben nagy szerepet játszhatott az is, hogy korábban May többször is kijelentette: teljesen kizárt egy előrehozott választás. Mi vezethette a brit miniszterelnököt e váratlan lépés megtételére, s az milyen lehetőségeket, illetve kockázatok hordoz a Konzervatív Párt számára?

Magyarországon van tér a béremelésre

„Miért érezzük a munkaerőhiányt? A hazai foglalkoztatás problémája egészen a rendszerváltozásig nyúlik vissza. Csehországhoz képest 500 ezer munkahely hiányzik még, ami óriási hátrány” ­- mondta György László, a Századvég Gazdaságkutató vezető közgazdásza a Világgazdaság „Gazdasági csúcstalálkozó: csúcsvezetőknek” című konferenciáján.

Csalóka érzetek

Növekszik a gazdaság teljesítménye, csökkennek a munkát terhelő adók, nő a foglalkoztatás és alig van infláció. Kérdés azonban, hogy az átlagember mindebből mit érzékel.
A Századvég Alapítvány által havonta készülő, gazdasági közhangulatot bemutató felmérést Vértesy László, a Századvég Alapítvány vezető kutatója ismerteti a Figyelőnek.

Francia elnökválasztás: mélyponton a mainstream pártok

A 2017. április 23-án megrendezett francia elnökválasztás első fordulóját a szavazatok 24 százalékának megszerzésével a függetlenként induló Emmanuel Macron nyerte, míg a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen a szavazatok 21 százalékát szerezte meg. Az előzetes várakozásoknak megfelelően Macron – Le Pen párharc lesz a május 7-én esedékes második fordulóban.