HÍREK


BREXIT NAPLÓK IV. - Mi lesz az európai állampolgárokkal a Brexit után az Egyesült Királyságban?

David Davis Brexitért felelős miniszter február végén úgy nyilatkozott, hogy a jövőben sem várható, hogy az Egyesült Királyság elzárkózik az alacsony szakképzettségű munkavállalók foglalkoztatásától. Úgy látja ugyanis, hogy évek kellenek ahhoz, hogy a britek betöltsék az ilyen állásokat. A miniszter kijelentése két szempontból is fontos: egyrészt érdemes áttekinteni az üzenet politikai hátterét, másrészt hogy mi várható a már kint elő európai uniós munkavállalók, illetve azok tekintetében, akik jelenleg, vagy a jövőben terveznek munkát vállalni az országban.

Versenyképességi rangsorok: nem mindenhatóak, nem a legfontosabbak I-II.

2017-ben 4 százalék fölött alakulhat a gazdasági növekedés Magyarországon. Mondhatnánk, hogy nincs ebben semmi különleges, hiszen 2006 előtt három olyan év is volt, amikor 3,8 és 5 százalék között növekedett a magyar gazdaság. Igen ám, csakhogy akkor három év alatt a külső tartozásállományunk 25 százalékponttal, államadósságunk pedig 7 százalékponttal növekedett.

Martin Schulz – régi karakter új szerepben

Németországban, sőt egész Európában meglepetés volt, éppen ezért komoly figyelmet kapott a hír: Martin Schulz, az Európai Parlament korábbi elnöke a német belpolitikában folytatja pályafutását. A bejelentést követő időszakot Schulz új szerepéről és helyéről szóló találgatások és egyeztetések jellemezték. A meglepetésre újabb meglepetés következett, ugyanis kiderült, ő lesz a szociáldemokraták (SPD) kancellár-jelöltje, Angela Merkel kihívója.

Kevesen választanák Botka Lászlót miniszterelnöknek

A Századvég legfrissebb felmérése szerint bár kedvező Botka László megítélése a baloldalon, kormányfőként kevesen látnák szívesen. Az elmúlt időszak meghatározó témája volt a politikai közbeszédben az ellenzéki pártok kormányfő-jelölt választása. A lehetséges szövetségekkel kapcsolatos találgatások, az előválasztás és a potenciális miniszterelnök-jelöltek (pl. Botka László) mind meghatározó elemei voltak a vitának.

BREXIT NAPLÓK III. - Kik követhetik a britek példáját?

Az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról szóló népszavazását követően a hírekben „divatos” témává váltak a további kilépés, vagy kilépésekről szóló készített írások. Az Európai Unió jövőjével foglalkozó elemzésekben, cikkekben több országgal kapcsolatban is felvetődött, hogy az elkövetkező időszakban akár a britek példáját követve újabb referendumokra, s esetleg kilépésekre kerülhet sor.

Jönnek az "Okos Városok" – Interjú Márton Péterrel

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. Smart Solutions Klaszter néven az elmúlt hetekben egy teljesen új, nem pusztán kutatási, hanem komplex kutatásfejlesztési és gazdaságfejlesztési programot indított el szervező, integrátorként - mondta el a 888.hu érdeklődésére Márton Péter.

A többség nem bízik a külföldi pénzből finanszírozott civil szervezetekben

A lakosság többsége bizalmatlan a külföldi finanszírozású civil szervezetekkel szemben, bíznak viszont a hazai civil szervezetekben – derül ki a Századvég friss közvélemény-kutatásából. Egyedül a baloldali szavazók többsége bízik a külföldi forrásokból tevékenykedő szervezetekben, a magukat középen állónak, illetve jobboldalinak vallókra a bizalmatlanság jellemző.

BREXIT NAPLÓK II. - Lesz-e skót népszavazás a Brexit kapcsán?

A Brexit kapcsán a skót kormányzat részéről ismét felmerült annak lehetősége, hogy az ország elszakadjon az Egyesült Királyságtól. A népszavazáson ugyanis a skót szavazók többsége, mintegy 62 százaléka az ország további Európai Uniós tagságát támogatta. Ráadásul az Európai Unió a 2014-es skót népszavazás során is kulcskérdés volt.

Erősödő Fidesz-KDNP

Tovább növelte előnyét 2017. februárra a Fidesz-KDNP az ellenzéki pártokkal szemben mind a teljes népesség, mind pedig a biztos szavazó pártválasztók körében – derült ki a Századvég legfrissebb pártpreferencia-kutatásából. Tovább gyengült a Jobbik, a teljes népességet tekintve visszaesett az MSZP támogatottsági szintjére.

Európai értékválság és az iszlám marketingje

Napjaink értékválsággal és a nemi szerepek elmosódásával küzdő nyugati világában az iszlám egyes irányzatai nem csupán a politikai érdekérvényesítésen és a vallásgyakorláson keresztül igyekeznek teret hódítani, hanem a modern marketingmódszerek sikeres alkalmazásával is. A nőket célzó vallási ismeretterjesztő kampány mély társadalmi és pszichológiai háttérismeretekről tanúskodik: a nőket felszabadítással, anyaként és feleségként megbecsült és védett státussal kecsegteti.

A magyarok többsége kiegyensúlyozott viszonyt szeretne Putyin Oroszországával

A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatása alapján a döntő többség pragmatikus, kiegyensúlyozott viszonyt szeretne Oroszországgal. A magyar közvéleményt mind Vlagyimir Putyin, mind Donald Trump, mind pedig Angela Merkel személye erősen megosztja, azonban a három politikus közül jelenleg a német kancellár a legkevésbé népszerű Magyarországon.

Nehéz kitörni a félperifériáról

Felzárkózásunk esélyét növeli, hogy 2010 után sikerült a makrogazdasági mutatókat rendbe hozni – mondta a Magyar Időknek György László. A Századvég Gazdaságkutató vezető közgazdásza arról is beszélt, hogy az oktatás problémái legalább annyira minőségi és szervezési, mint finanszírozási eredetűek. A szakember szerint arra is szükség van, hogy a kis és közepes cégek vezetői bátrabban gondolkodjanak, merjenek tervezni, bővülni és versenyezni, csak így érhető el a 4 százalékos növekedés, amellyel esélyünk lehet ledolgozni a centrumországokkal szembeni hátrányunkat.

A radikális iszlám maga alá gyűri a várost

Az iszlamizmus a városok perifériájára költözött sivataglakó népek félurbánus terméke. Ha a város ellenáll, akkor az iszlamisták fegyvert fognak, hogy megszállják.

BREXIT NAPLÓK I. – Politikai lehetőségek és gazdasági következmények

Theresa May 2017. január 17-i beszédében felvázolta az Egyesült Királyság tárgyalási kiindulópontját az Európai Unióból való kilépés kapcsán. Ebben megerősítette, hogy az Egyesült Királyság a jövőben nem kíván az Egységes Piac tagja maradni.

Vona Gyurcsány babérjaira tör

Vona Gábor népszerűsége a népszavazás óta jelentősen csökkent – derült ki a Századvég felméréséből. A politikus megítélése Gyurcsány Ferenchez hasonlóan kifejezetten kedvezőtlen, míg Orbán Viktor továbbra is a legnépszerűbb politikai vezető Magyarországon.