György László: Egyensúlyteremtés - A gazdaságpolitika missziója könyvbemutató


A közgazdaságtan missziójának és az emberhez méltó életkörülmények megteremtésének gazdaságpolitikai programját tartalmazza a Századvég vezető közgazdászának kötete, amelyet a szerző Földi-Kovács Andrea által vezetett beszélgetés keretében, Pogátsa Zoltán közgazdásszal mutatott be 2017. november 27-én.​


Korunk legnagyobb globális és hazai gazdasági problémáit, illetve az azokra adható válaszokat fogalmazza meg György László Egyensúlyteremtés – A gazdaságpolitika missziója című új kötete. A Századvég Kiadó gondozásában megjelent könyv bemutatja, miként érdemes tovább haladni a tőke és a munka, illetve a hazai és a külföldi tulajdon megbomlott egyensúlyának visszaállításában, valamint hogy mi lehet a jelenlegi magyar gazdaságpolitika további sikerének kulcsa.

György László szerint a könyv kiindulópontja, hogy minden kornak megvan a maga domináns érdekcsoportja, amely arra törekszik, hogy érdekei és értékrendje szerint alakítsa a korszakot, és ennek megfelelően alkosson saját értelmezési keretet a világról is. Ha a domináns csoport elméletei csak az adott szereplők érdekeit szolgálják cáfolat nélkül, akkor ideológiává válnak. Így vált a neoliberális gondolatkör is ideológiává, amely szerint a gazdaságpolitika célja kizárólag a növekedés támogatása. Ezzel szemben György a növekedés négy tényezőjének (az épített, valamint a természeti környezet minősége, a humán tőke és a társadalmi tőke) fontosságára hívja fel a figyelmet. Értelmezésében a növekedés csak egy eszköz, a politika feladata és célja a biztonság, a rend, az igazságosság, a szabadság és a jólét értékeinek és azok egyensúlyának biztosítása.

Pogátsa szerint ezek elérését a neoklasszikus közgazdaságtan akadályozza, amely annak ellenére máig uralkodó elmélet, hogy már rég megcáfolták. A gondolatkör látszólagos egyeduralmát annak köszönheti, hogy ez az egyetlen elmélet, amely nem vesz tudomást a jövedelemelosztás és a méltányosság kérdéseiről, éppen ezért kedvez a világgazdaság elitjének és szolgál a neoliberális ideológia alapjául napjainkig.
A Századvég vezető közgazdásza rámutatott, hogy a jelenlegi magyar gazdaságpolitika ezt ismerte fel, amikor a tőkejövedelmeket és a multinacionális vállalatokat is bevonta a közös teherviselésbe. Ennek köszönhetően a magyar gazdaságpolitika 2011 óta a GDP 3 százalékának megfelelő összeget, évi mintegy 1.000-1.100 milliárd forintot csoportosít át a tőkétől a bérből és fizetésből élő családoknak.

A dolgozók helyzete kapcsán Pogátsa megerősítette, az ellenzék kudarcának egyik legfőbb oka, hogy az elmúlt húsz évben mindössze kétszer került sor jelentős minimálbér emelésre, mindkétszer jobboldali kormány alatt. György hozzátette, 2010 óta a nettó átlagbér, amit valóban a pénztárcánkon érzünk 36 százalékkal, a dolgozók száma pedig 740 ezerrel nőtt, miközben a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma 12 éves mélypontra csökkent. „Mindezt úgy, hogy a rendszerváltoztatást követő években arányaiban még egymillióval kevesebben dolgoztak hazánkban, mint Csehországban.”

Pogátsa felvetésére válaszul, miszerint 2008-ban Magyarország volt a legigazságtalanabb társadalom az Európai Unióban, György hangsúlyozta, hogy az ország 2014-ben már többet költött oktatásra az uniós átlagnál, amely források ráadásul kiegyenlítettebben kerültek elosztásra a korábbiaknál. 2010 és 2020 között pedig a kormány további 10.000 milliárd forintot fordít egészségügyre, oktatásra és közösségi infrastruktúra-fejlesztésre, azaz az esélyegyenlőséget javító területekre. Míg Pogátsa szerint a magyar gazdaság termelékenysége alig javult az elmúlt években, a Századvég vezető közgazdásza kiemelte, sokkal kedvezőbb, ha 4,5 millió fő dolgozik kevésbé hatékonyan, mint ha 3,7 millióan dolgoznának nagyobb hatékonysággal.

A közgazdászok egyetértettek abban, hogy a neoliberális elveket valló gazdaságpolitika az 1990-es években kiszolgáltatta a külföldi tőkének a magyar gazdaságot. György László szerint jelentős kihívás 4-8 év alatt visszaépíteni azt, ami 20 év alatt épült le Magyarországon. Pogátsa megítélése szerint ezen folyamathoz üdvözlendő kezdeményezés például a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja.

A jövőre nézve György László kifejtette, hogy a gazdaságpolitikának meg kell szabadulnia az ideológiáktól, és célként mindvégig az emberhez méltó életkörülmények fejlesztésére kell törekednie. Ennek eszköze az erős és fejlesztő állam, a feltétel nélküli alapjövedelem helyett feltételes, tanuláshoz kötődő jövedelem tekintettel az előttünk álló technológiai szerkezetváltásra, a tanító és tanuló társadalom feltételeinek kialakítása, a teljes foglalkoztatottság, illetve a természetes és épített környezet minőségének biztosítása. Pogátsa Zoltán ajánlása szerint a gazdasági könyvektől szokatlan, rendkívül logikus, valós problémákra reagáló, a főáramú közgazdasági dogmákkal szakító műről van szó, amelyet olvasva mindenhol érződik a szerzőt hajtó motiváció, hogy egyszerre adjon választ a globális kontextus és a hazai gazdaság jelenlegi kihívásaira. Pogátsa szerint a könyv mindenki számára érdekes olvasmány, aki érdeklődik a magyar gazdaság helyzete, illetve tágabb értelemben az ország sorsa iránt.

A könyv megvásárolható a Századvég Kiadónál. További információ itt érhető el.

 

Forrás: Századvég Alapítvány

Galéria