Folytatódhat Magyarországon a gazdaság növekedése és a bérek emelkedése



A Századvég Gazdaságkutató Zrt. az előző negyedéves prognózisához képest csak kismértékben módosította makrogazdasági előrejelzését az újonnan beérkező adatok hatására. A Gazdaságkutató így 2017-ben 3,8, míg 2018-ban 3,7 százalékos növekedéssel számol.


A növekedéshez mindkét évben a fogyasztás és a beruházás bővülése járul hozzá. Az első félévben a háztartások fogyasztási kiadásainak bővülése 4,1 százalékos volt, és az előrejelzés szerint a növekedés éves szinten is a korábban vártnál nagyobb, 4,0  százalékos lehet. A fogyasztás 2018-ban 3,5 százalékkal bővülhet. A fogyasztás bővülését a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének növekedése okozza, mely elsősorban a csökkenő munkanélküliség és a növekvő bérszínvonal következménye. A bérek az első félévben 12,5 százalékkal növekedtek, amihez egyaránt hozzájárult a minimálbér és a garantált bérminimum 12, illetve 25 százalékos emelése, a szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos csökkentése, az egyre több ágazatot jellemző munkaerőhiány, valamint a közszféra bérrendezései. Ezek a tényezők a reálbérek 2003 óta nem látott, mintegy 10 százalékos növekedését okozták éves összehasonlításban. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a nominális bérek idén 13,0, jövőre pedig 8,7 százalékkal növekedhetnek, ami a nettó reálbérek 10,4, illetve 5,5 százalékos növekedését jelenti. Ez ugyanakkor – több szakértő korábbi előrejelzésével szemben – a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben nem jár(t) a munkanélküliség növekedésével, azaz a béremeléseket a vállalkozások többsége ki tudta gazdálkodni. Ezt igazolja az is, hogy a munkanélküliségi ráta a május és július közötti időszakban új mélypontra, 4,2 százalékra csökkent. Az előrejelzés szerint az állástalanok számának további csökkenése várható 2018 végéig.

A munkaerőhiány kapcsán fontos azonban kiemelni, hogy még van mód a foglalkoztatás további növelésére: amennyiben a 15-64 évesek körében a foglalkoztatási ráta megegyezne a Csehországban mérttel, akkor mintegy 350–400 ezer munkahellyel lenne több Magyarországon. Munkaerőpiaci lemaradásunk a rendszerváltásig vezethető vissza, és csupán 2010 után kezdett megszűnni. Szükséges tehát a foglalkoztatás további bővítése, hiszen minél többen dolgoznak a gazdaságban, annál több munkavállaló között oszlanak meg a közterhek. Ez tette lehetővé a szociális hozzájárulási adó idei csökkentését, és ez teremthet alapot a további adócsökkentésekhez. Ugyanakkor az alacsonyabb munkanélküliség és növekvő munkaerőhiány kikényszeríti a nettó bérek emelését, ami fontos motiváció a munkavállalók számára, valamint a munkavállalók képzését és a hatékonyság növelését.

A beruházások volumene az első félévben jelentősen, 24,1 százalékkal növekedett. A növekedés a tavalyi gyenge bázisnak is köszönhető, amelyet az uniós források ciklikussága magyaráz: a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklus forrásait 2015 végéig lehetett felhasználni, míg az új költségvetési ciklus forrásait csak az idei évtől kezdték el nagyobb mértékben igénybe venni a gazdasági szereplők. A beruházások bővülése a Gazdaságkutató legfrissebb prognózisa szerint az idén 19,4, míg jövőre 5,4 százalékos lehet. A növekedést ugyanakkor a családi otthonteremtési kedvezmény és a társasági adó kulcsának idei csökkentése is elősegíti.

Az előrejelzés szerint 2017-ben és 2018-ban egyaránt számíthatunk az export és az import növekedésére, ám 2017-ben a behozatal növekedése a fogyasztás és a beruházás növekvő importigénye miatt meghaladja az exportét, így a külkereskedelmi egyenleg fékezi a növekedést. A Gazdaságkutató előrejelzése szerint 2018-ban az export és az import növekedésének üteme megegyezik majd.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. nem változtatott az inflációra vonatkozó előrejelzésén, így a mutató értéke 2017-ben 2,4, míg 2018-ban 3,0 százalékos lehet, azaz jövőre éves átlagban elérheti a jegybank inflációs célját, de idén is a 2 és 4 százalék közötti célsávban marad. A jegybanki alapkamat várhatóan nem változik 2018 végéig, akkor is csupán kismértékű emelkedés várható amennyiben az Európai Központi Bank addig megkezdi kamatemelési ciklusát.

A Gazdaságkutató előrejelzése szerint a költségvetési hiány idén a GDP 1,8, míg jövőre a GDP 2,3 százaléka lehet. Ez azt jelenti, hogy a 3 százalékos maastrichti hiánycélt továbbra is sikerül tartani, amelyre a 2012-es évet megelőzően utoljára 2000-ben volt példa. Ugyanakkor a jövő évi költségvetési egyenleget még nagymértékben befolyásolhatják a makrogazdasági folyamatok, illetve a munkát terhelő adó- és járulékterhek esetleges további csökkentése, amelyre azonban csak akkor van lehetőség, ha azt a költségvetés helyzete megengedi, tehát tartható lesz a 3 százalékos, illetve az annál szigorúbb hiánycél, valamint a GDP-arányos államadósság további drasztikus csökkentése is megvalósítható. A 2016. év végi 74,1 százalékos GDP-arányos államadósság így 2017 végére 71,9, 2018 végére pedig 70,3 százalékra csökkenhet.

Táblázat: A főbb makrogazdasági változók várható alakulása:

Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás