Idén is 4 százalék körüli lehet a magyar gazdaság növekedése



2017 IV. negyedévében a magyar gazdaság növekedése az elemzői várakozásoknál kedvezőbben alakult, 4,4 százalékot tett ki. Éves szinten a növekedés 4,0 százalék volt. A vártnál kedvezőbb növekedési adatok, illetve az év első hónapjának kedvező ipari és kiskereskedelmi adatainak eredményeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. felfelé módosította a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásait, és így 2018-ra 4,1 százalékos, 2019-re pedig 3,2 százalékos növekedést prognosztizál.


A háztartások fogyasztási kiadása a IV. negyedévben 5,6 százalékkal növekedett, vagyis a háztartások a növekvő rendelkezésre álló jövedelmük egyre nagyobb részét költötték fogyasztásra az év végéhez közeledve. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a fogyasztás bővülését a válság előtti időszakkal szemben nem a lakosság túlzott eladósodása, hanem a kedvező munkaerőpiaci folyamatok okozták: a munkanélküliségi ráta a rendszerváltoztatás óta nem látott szintre, 3,8 százalékra csökkent, míg a reálbérek 10 százalék feletti mértékben növekedtek. Erre 2002 óta nem volt példa. Tekintettel a szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékpontos csökkentésére, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelésére, a közszféra bérrendezéseire valamint a munkaerőhiányra, a bérek 2018-ban is érdemben az infláció felett növekedhetnek, ami a fogyasztás további növekedését segítheti elő.

2017-ben a beruházások 16,8 százalékkal növekedtek. A Gazdaságkutató előrejelzése szerint a beruházások bővülése 2018-ban 7,2, míg 2019-ben 1,1 százalék lehet. Ezt a növekedést az uniós források felhasználásán kívül elősegítik a vállalkozások növekvő beruházásai, valamint az új lakások egyre nagyobb volumenű építése. 2017-ben 44 százalékkal több új lakás épült, mint az előző évben, amelyet nagyban elősegített a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) mellett az új lakások kedvezményes áfakulcsa is. Érdemes kiemelni, hogy az életkörülmények javításához és a gyermekvállalási hajlandóság növeléséhez lényeges feltétel a lakáskörülmények további javítása.

A beruházások eredményeként az export bővülése 2018-ban 5,7, míg 2019-ben 5,5 százalék lehet. Eközben az import 6,0, illetve 5,0 százalékkal bővülhet, amelyhez az export importszükséglete mellett a fogyasztás és a beruházások importigénye járulhat hozzá.

Az előrejelzés szerint az infláció 2018-ban a korábban vártnál némileg alacsonyabb, 2,6 százalék lehet, míg a 3,0 százalékos inflációs célt 2019-ben érheti el. Érdemes azonban megemlíteni, hogy az infláció az előrejelzési horizont egészében a jegybank 2 és 4 százalék közötti célsávjában lesz. Tekintettel a cél alatti inflációra és az Európai Központi Bank monetáris politikájának változatlanságára, a Gazdaságkutató 2019-ig nem számít az alapkamat módosítására.

A prognózis szerint a költségvetési folyamatok is kedvezőek maradhatnak, a GDP-arányos 3 százalék alatti hiánycél továbbra is teljesül (2018-ban 2,3, 2019-ben 1,6 százalék lehet), így 2019 lehet sorozatban a nyolcadik év, amikor a költségvetés hiánya 3 százalék alatt tejesül. A hiánycél teljesítésére az elmúlt 25 évben 2012-t megelőzően egyedül 2000-ben volt példa. A konzervatív költségvetési gazdálkodás fenntartása a GDP-arányos államadósság csökkentése érdekében fontos, hiszen a magas államadósság versenyhátrányt okoz. A Gazdaságkutató várakozásai szerint 2010 és 2018 között a GDP-arányos államadósság mintegy 10 százalékponttal csökkenhet, miközben az azt megelőző két kormányzati ciklusban több mint 25 százalékponttal növekedett.

Az előrejelzést övező legfontosabb kockázati tényezők, amelyek nagyban befolyásolhatják a GDP alakulását a következők:

  • A mezőgazdaság teljesítményének alakulása: Magyarországon a mezőgazdaság teljesítménye az időjárás alakulásának függvényében meglehetősen volatilis, így a kedvezőbb időjárás kedvezőbb gazdasági teljesítményt, a kedvezőtlenebb rosszabb gazdasági teljesítményt eredményez.
  • A külső kereslet alakulása: a Brexit tárgyalások körüli bizonytalanság mellett az újonnan felálló olasz és német kormány gazdaságpolitikája, valamint Trump protekcionista lépései jelenthetnek kockázatot a növekedés alakulására.
  • A munkaerőpiaci folyamatok alakulása: a magas növekedés fenntartásához egyrészt szükség van a foglalkoztatottak számának további bővítésére (és így a munkaerőhiány kezelésére), továbbá a dinamikus bérnövekedés fenntartására.
  • Olajár alakulása: a magasabb olajár magasabb inflációhoz és alacsonyabb növekedéshez vezet.

Táblázat: A főbb makrogazdasági változók várható alakulása:

Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás