Növekvő fogyasztás, növekvő GDP



A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisában 2017-re a korábbinál némileg nagyobb, 3,9 százalékos növekedést vár, míg becslése szerint 2018-ban a növekedés mértéke 3,7 százalékos lehet. A gazdaság bővülését mindkét évben elősegítheti a fogyasztás és a beruházás növekedése.


A háztartások fogyasztási kiadása a III. negyedévben a várakozásoknál némileg jobban, 4,7 százalékkal nőtt. A prognózis alapján, éves szinten a növekedés 4,3 százalékos lehet. Ezt elsősorban a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének növekedése segítette elő, azaz nem a lakosság túlzott eladósodása, szemben a válság előtti időszakkal. A nettó bérek az első kilenc hónapban 12,8 százalékkal nőttek, ami a Századvég Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint megegyezik a bérek egész évre várt növekedésével. Jövőre a nettó bérek a Gazdaságkutató előrejelzése szerint 8,6 százalékkal növekedhetnek. A bérek növekedését a munkaerőhiány mellett a szociális hozzájárulási adó idei 5, és jövő évi 2,5 százalékpontos csökkentése, az állami szféra bérrendezései, a minimálbér valamint a garantált bérminimum idén 15, illetve 25, míg jövőre 8, illetve 12 százalékos emelése segíti elő. Ugyanakkor mivel a munkanélküliségi ráta a III. negyedévben a tavalyi 4,9 százalékról 4,1 százalékra mérséklődött (a közfoglalkoztatottak számának egy év alatt 206 ezerről 160 ezerre történő csökkenése mellett), ezért az érdemi béremelkedés nem járt foglalkoztatási áldozattal. A munkaerő kivándorlásának lassítása, illetve megállítása érdekében fontos a bérszínvonal érdemi, de fokozatos növelése, figyelembe véve a vállalkozások teherbíró képességét is.

Mindeközben bár a munkanélküliség a rendszerváltás óta nem látott alacsony szinten van, és 2010 III. negyedévéhez képest 680 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, érdemes kiemelni, hogy van még mód a foglalkoztatás növelésére, hiszen a magyar foglalkoztatási ráta a II. negyedévben még így is 5,2 százalékponttal elmaradt a cseh értéktől a 15-64 éves korosztályban.

A Gazdaságkutató előrejelzése szerint a beruházások növekedése az idén 21,7, míg jövőre 6,2 százalékos lehet. A beruházások idei jelentős bővüléséhez a gyenge bázisidőszaki adat mellett az új uniós költségvetési ciklus forrásainak felhasználása, valamint a magánszféra beruházásai járulnak hozzá. Szintén támogatja a beruházásokat a lakásépítések bővülése, melyet nagyban elősegít a Családi Otthonteremtési Kedvezmény mellett az új lakások kedvezményes áfakulcsa.

Bár a beruházások és a kedvező európai konjunkturális helyzet nyomán 2017-ben az export várhatóan 6,8, 2018-ban pedig 5,4 százalékkal nő, a fogyasztás és a beruházás importigénye ennél magasabb növekedést eredményez a behozatalban: 2017-ben várhatóan 10,1, 2018-ban pedig 5,6 százalékosat. Így tehát a külkereskedelmi egyenleg alakulása 2017-ben a GDP növekedését jelentősen fékezi.

A prognózis szerint az infláció 2017-ben 2,4, míg 2018-ban 3,0 százalékos lehet, azaz a Magyar Nemzeti Bank inflációs célját tartósan elérheti. A monetáris politika tekintetében az előrejelzés a laza monetáris kondíciók fennmaradásával számol. Az MNB részéről szigorítás csak akkor várható, ha az Európai Központi Bank is szigorít.

A költségvetési folyamatok kedvezően alakulnak: az első két negyedévben az államháztartás az ESA-módszertan szerinti adatok alapján 1,5 százalékos többlettel zárt, míg az előrejelzés szerint a hiány 2017-ben a GDP 1,8, míg 2018-ban 2,1 százaléka lehet, így a maastrichti kritériumokban szereplő 3 százalék alatti GDP-arányos hiánycél sorozatban a hetedik évben is teljesülhet. A 3 százalékos hiánycél elérésére 2012-t megelőzően utoljára 2000-ben volt példa. A GDP-arányos államadósság a 2016. év végi 73,9 százalékról 2017 végére 71,4 százalékra, míg 2018 végére 69,8 százalékra csökkenhet. A magas GDP-arányos államadósság hazánknak versenyhátrányt jelent, így az előző években megkezdett csökkentés folytatása kiemelkedő jelentőségű.

Táblázat: A főbb makrogazdasági változók várható alakulása:

Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás