EGYÉB ELEMZÉSEK, PUBLIKÁCIÓK


Német belpolitika a schleswig-holsteini és az észak-rajna-vesztfáliai tartományi választások tükrében

2017 májusában két tartományi választásra került sor Németországban. A márciusi saar-vidéki választást a CDU nyerte, kiállva az év első próbáját. Az SPD veresége rámutatott, hogy a csupán Schulz személyére felépített kampány nem elég a győzelemhez. A schleswig-holsteini és az észak-rajna-vesztfáliai választásnak mindkét párt számára nagy tétje volt: képes-e az SPD taktikát változtatni és megtartani a két általa vezetett tartományt, valamint adott-e a CDU számára a saar-vidéki győzelem akkora löketet, amely elegendő a két másik tartomány megszerzéséhez. A Századvég Alapítvány elemzése a két tartományi választás eredményeit értékeli.

BREXIT NAPLÓK VIII. – Választási esélylatolgatás

Amikor Theresa May brit miniszterelnök 2017 áprilisában váratlanul bejelentette, hogy június 8-án előrehozott választásokat tartanak az Egyesült Királyságban, annak biztos tudatában tette, hogy pártja és a Munkáspárt között a felmérések szerint legalább 17 százaléknyi különbség van. A két párt közötti különbség néhány felmérés szerint az azóta eltelt nagyjából egy hónapban azonban gyakorlatilag eltűnt. A Századvég Alapítvány elemzésben ennek lehetséges okait vizsgálja, valamint bemutat négy olyan tényezőt, amely erősen befolyásolhatja a választások alakulását.

Francia elnökválasztás II. - Macron csatát nyert, de ki nyeri a háborút?

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a 2017. május 7-én megrendezett francia elnökválasztás második fordulójában Emmanuel Macron magát függetlennek, centristának pozicionáló elnökjelölt győzött, így ő lett az V. Köztársaság nyolcadik elnöke. Macron a francia elnökválasztás megnyerésével csatát nyert, de a háború megnyeréséhez a júniusi nemzetgyűlési választásokon többséget kell szereznie frissen alakult pártjának. Milyen esélyei vannak erre? A Századvég Alapítvány elemzésében értékeli a második forduló után kialakult erőviszonyokat.

NATO levelek I. - A Merkel-Putyin találkozótól a brüsszeli NATO-csúcsig: merre tart a NATO?

2017. május végén kerül sor a NATO-tagállamok állam- és kormányfőinek találkozójára Brüsszelben. A találkozó azért is fontos, mert a tagállamok vezetői itt találkoznak először együtt Donald Trumppal. Ugyanis a szövetség alapvető stratégiai irányai már adottak: a védelmi kiadások növelése és a klasszikus honvédelmi képességek fejlesztése a legfontosabb prioritás. A szövetség hosszú távú stratégiáját, európai szempontból egyértelműen az Oroszországgal való viszony határozza meg jelenleg. Ebben a kontextusban a NATO célja egyértelműen a hitelesség és az elrettentési képesség növelése – de hogyan forduljon a szövetség, legfőképp Európa, az Oroszországgal való párbeszédhez? Éppen, mivel az elkövetkezendő egy év az európai választásokról fog szólni, igazán nagy áttörést még nem várhatunk e tekintetben. Azonban az amerikai külpolitikából úgy tűnik: a kezdeményezés visszakerült európai kézbe. A Századvég Alapítvány új sorozata a NATO aktualitásait elemzi.

Brexit naplók VII. - Miért van szükség az előrehozott választásokra?

Theresa May brit miniszterelnök váratlanul bejelentette, hogy június 8-án előrehozott választásokat kíván tartani. A javaslatot másnap a brit parlament elsöprő többséggel hagyta jóvá, így az országnak a Brexit tárgyalások megkezdése mellett egy új választás lebonyolítására is fel kell készülnie. Bár a brit sajtóban már márciusban megjelentek olyan hírek, hogy a kormányzat még tárgyalások megkezdése előtt ilyen lépésre készülhet, a bejelentés mégis felkészületlenül érte a nemzetközi közvéleményt. Ebben nagy szerepet játszhatott az is, hogy korábban May többször is kijelentette: teljesen kizárt egy előrehozott választás. Mi vezethette a brit miniszterelnököt e váratlan lépés megtételére, s az milyen lehetőségeket, illetve kockázatok hordoz a Konzervatív Párt számára?

Francia elnökválasztás: mélyponton a mainstream pártok

A 2017. április 23-án megrendezett francia elnökválasztás első fordulóját a szavazatok 24 százalékának megszerzésével a függetlenként induló Emmanuel Macron nyerte, míg a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen a szavazatok 21 százalékát szerezte meg. Az előzetes várakozásoknak megfelelően Macron – Le Pen párharc lesz a május 7-én esedékes második fordulóban.

A szerb elnökválasztás eredményének elemzése

Az április 2-án rendezett szerb elnökválasztáson a szavazatok 55,06 százalékát megszerezve Alekszandr Vucsics, a Szerb Haladó Párt (Srpska Napredna Stranka, SNS) jelöltje lett az ország új köztársasági elnöke. A választási eredményt az Európai Unió vezetői is pozitívan fogadták, Szerbia ugyanis kulcsfontosságú szereplő a Nyugat-Balkánt is érintő migrációs válság szempontjából. Az eredmény egyúttal kedvező a magyar-szerb kormányközi kapcsolat tekintetében is. A Századvég Alapítvány elemzése összefoglalja a szerb elnökválasztás eredményeit, annak kül- és belpolitikai vonatkozásait.

A német belpolitikai helyzet a Saar-vidéki választások tükrében

2017. március 26-án került sor az idei első németországi tartományi parlamenti választásokra. Bár Saar-vidék az ország legkisebb tartománya, a kampányt világszerte nagy érdeklődés övezte, a szakértők ugyanis a szeptemberi szövetségi parlamenti választások első próbájaként tekintettek rá. A kérdés az volt, hogy a választási eredményekben tükröződik-e majd a január óta fennálló és a német belpolitikát meghatározó úgynevezett „Schulz-hatás”. A Századvég Alapítvány elemzése a tényeket és a helyben szerzett tapasztalatokat foglalja össze.

BREXIT NAPLÓK VI. - Így lépnek ki a britek: mit is jelent a gyakorlatban az 50. cikkely aktiválása?

2017. március 29-én Theresa May brit miniszterelnök az 50. cikkely benyújtásával hivatalosan is elindította a kilépési tárgyalásokat az Európai Unióval. A Századvég Alapítvány elemzése összefoglalja, hogy mi az 50. cikkely és hogyan alakulhat majd a tárgyalási folyamat.

Az EU a római csúcs után: az ünnep véget ért, a viták folytatódnak

Az elmúlt időszak történései erősen megkérdőjelezték az Európai Bizottság által szabott centralizációs irányokat. Ilyennek mondhatjuk a Brexit népszavazáson, az osztrák elnökválasztáson, valamint a holland választásokon megmutatkozó kritikákat, melyeket a választók szavazataikkal fogalmaztak meg az EU felé. Ezek az eredmények egyúttal kérdéseket vetettek és vetnek fel az EU jövőjével kapcsolatban is. Az Egyesült Királyság kilépéséről szóló népszavazást követően több tagállamban is felmerült: referendumot lehetne tartani az európai uniós vagy éppen az eurózóna tagságról. E folyamatok komoly árnyékot vetettek a születésnapi ünnepségére készülő Európai Unió jövőjével kapcsolatos találgatásokra, vitákra. Nem is minden ok nélkül. Hiszen a közösség történetében először fordul elő, hogy egyik tagországa elhagyja az Uniót, illetve egyre több tagországban erőteljesebbek a jelenlegi működéssel szembeni ellenérzések.

Az NGO-k mint politikai szereplők

A Századvég Alapítvány tanulmányt készített az NGO-k (non-governmental organization; nemkormányzati szervezetek) befolyásszerzési technikáiról és az ezekkel kapcsolatos aggályokról. A tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-kat a hazai közéletben pontatlanul civil szervezetként aposztrofálják, azonban működésük jellege hangsúlyosan eltér a többtízezer hazai finanszírozású civil szervezetétől. Ilyen – külföldi forrásból gazdálkodó – NGO például az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor vagy az Eötvös Károly Intézet.

BREXIT NAPLÓK V. - Megakasztja-e a Lordok Háza a Brexitet?

Az elmúlt egy hét során a Theresa May vezette brit kormányzat két szimbolikus vereséget is szenvedett a brit parlament felsőházában. A brit felsőház ugyanis meggyőző többséggel elfogadott két módosítást a kormányzat Brexitet elindítani szándékozó törvényjavaslatához. Az esemény kapcsán érdemes lehet megvizsgálni, hogy a Lordok Háza mennyiben tudja megakadályozni a brit kilépési folyamatot.

BREXIT NAPLÓK IV. - Mi lesz az európai állampolgárokkal a Brexit után az Egyesült Királyságban?

David Davis Brexitért felelős miniszter február végén úgy nyilatkozott, hogy a jövőben sem várható, hogy az Egyesült Királyság elzárkózik az alacsony szakképzettségű munkavállalók foglalkoztatásától. Úgy látja ugyanis, hogy évek kellenek ahhoz, hogy a britek betöltsék az ilyen állásokat. A miniszter kijelentése két szempontból is fontos: egyrészt érdemes áttekinteni az üzenet politikai hátterét, másrészt hogy mi várható a már kint elő európai uniós munkavállalók, illetve azok tekintetében, akik jelenleg, vagy a jövőben terveznek munkát vállalni az országban.

BREXIT NAPLÓK III. - Kik követhetik a britek példáját?

Az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról szóló népszavazását követően a hírekben „divatos” témává váltak a további kilépés, vagy kilépésekről szóló készített írások. Az Európai Unió jövőjével foglalkozó elemzésekben, cikkekben több országgal kapcsolatban is felvetődött, hogy az elkövetkező időszakban akár a britek példáját követve újabb referendumokra, s esetleg kilépésekre kerülhet sor.

BREXIT NAPLÓK II. - Lesz-e skót népszavazás a Brexit kapcsán?

A Brexit kapcsán a skót kormányzat részéről ismét felmerült annak lehetősége, hogy az ország elszakadjon az Egyesült Királyságtól. A népszavazáson ugyanis a skót szavazók többsége, mintegy 62 százaléka az ország további Európai Uniós tagságát támogatta. Ráadásul az Európai Unió a 2014-es skót népszavazás során is kulcskérdés volt.