Rod Dreher: Keresztény konzervativizmus és likvid modernitás


Rod Dreher The Benedict Option című könyvében arra hívja fel a figyelmet, hogy a klasszikus keresztény értékrend veszélyben van, illetve olyan fenyegetések ostromolják védőbástyáit, amelyek ellen védekezni kell. Az író leírja könyvében, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az 1960-as évektől kezdve a demokrácia önmagát pusztítja, az egyéneket pedig saját érdekeik mentén szerveződő atomizált egységekként festi le. Dreher úgy véli, hogy az eltűnő konzervatív értékek és a vallásosság csökkenésének hátterében a likvid modernitás és a demokrácia túlzott térnyerése áll.


Rod Dreher: The Benedict Option: A Strategy for Christians in a Post-Christian Nation, Sentinel, New York, 2017

Rod Dreher, amerikai író és blogger, a The American Conservative elemzője nagyon sötét képet mutat a kereszténység jelenéről és jövőjéről. Úgy gondolja, hogy a demokrácia az évtizedek során lassan lebontotta a közösségeket. Az egyén került a középpontba, aki aztán a materializmus és a konzumerizmus hálójában próbálja definiálni magát és környezetét. Ez oda vezetett, hogy az egyéni érdekek és a mikroközösségek igényei egyre élesebben szólaltak fel egymás ellen, az állam pedig csak egyfajta semleges döntőbíróként statisztál a kérdések eldöntésében.

Akkor és most

Az író történelmi keretbe helyezi a keresztény értékrendek kifakulását és a modern idők kihívásait. Párhuzamba állítja a Nyugatrómai Birodalom bukását és a jelenkort, mivel állítása szerint a túlzott demokrácia éppen olyan eseményeket generál most, mint akkor a kor gazdasági, politikai és társadalmi viszonyai. A közösségi gondolkodás helyett az individuum dominált, s az egyéni érdekek szétszakították a makroközösségeket. Most pedig azt láthatjuk, hogy az emberek és a demokrácia kapcsolata meggyengült. Az együttélés békés módja elhalványult, gyors fragmentáló folyamatok zilálták szét a szervezeteket. A vallásosság háttérbe szorulása egy poszt-keresztény állapot kialakulásához vezetett, ahol az egyházak szerepe jelentősen lecsökkent. Dreher sokszor hangsúlyozza, hogy könyvét amerikai vallásos konzervatívként amerikai vallásos konzervatívoknak szánta elsősorban, azonban adaptációja és értelmezése mindenki számára elérhető és nyitott.

Christian Smith kutatásaira és felméréseire alapozva azt bizonyítja be, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az ezredforduló tájékán születettek körében a vallás szerepe és jelentősége visszaszorult, a bibliai tanítások és a fundamentális keresztény értékek megléte szinte érzékelhetetlenné vált. A klasszikus keresztény értékrend egyre jobban elhalványult, míg a személyes szabadság és személyes vágyak az évtizedek során egyre inkább előtérbe kerültek. Az igazság ma már nem az értékrendeken alapul, hanem az egyén által igaznak vélt cselekvések és gondolatok a meghatározó sarokkövek. Dreher Smith gondolataira reflektálva annyit jegyez még meg, hogy az ok azonban nem ez a generáció, hiszen az ő gondolkodásmódjukmár csak a megelőző generációk neveltetéseinek lenyomatai. Ezzel is bizonyítja, hogy a vallásosság elvesztése nem most kezdődött, évtizedekkel korábbra datálható a változás beállása.

Hogyan kellene másképp?

Az író úgy látja, hogy a vallás manapság csak az élet része, nem egy életforma. Hiányzik a stabilitás, s a kultúrháborúk sodrásában pedig az egyház lényegében elbukott. A végkimenetel pedig kétféle lehet. Egyfelől lehetséges az, hogy az egyházak megerősödnek és az értékrendekhez való visszatérés egyfajta erődítményeiként fognak szolgálni. Fontos az is, hogy a politikai és intézményi élet kevésbé avatkozzon bele az egyházi közösség mindennapjaiba, s a szekuláris jelleget levetve újra önálló útra lépjen. A második variáció az, hogy a 21. században eltűnik a vallás, s csak egyfajta lehetőségként lesz jelen, vagy André Malraux ennél radikálisabb szemléletét közvetítve azt is megemlíti Dreher, hogy a 21. század vagy keresztény lesz, vagy semmilyen.

Az amerikai elemző és író hisz abban, hogy egyfajta paradigmaváltás fog bekövetkezni, s hogy a túlzott demokráciához kapcsolt negatív hajtóerők visszaszorulnak. Az egyház megerősödésével és a fundamentális keresztény alapértékekhez való visszatéréssel az egyének felismerik azt, hogy a túlzott individualizmus szétszakítja a nemzetállamokat, s csupán csak az egyéni érdekek és igények összeütköztetésének helyszínéül fognak szolgálni az adott országok. Ez a folytonos versengés és nézeteltérés hosszú távon nem lesz kifizetődő, hisz egy jól működő, stabil lábakon álló, erős jogállam alapköve a közösség és a közösségi gondolkodás. A vallás pedig egy összetartó elem, amelynek elhanyagolása és kiszorítása beláthatatlan következményekkel bírhat. Éppen ezért fontos a kötelékek szorosabbra fűzése, a múlt és a jelen megfelelő értelmezése, értékelése, továbbá a kohézió és együttműködés megteremtése.

Záró gondolatok

Rod Dreher véleménye szerint a likvid modernitás elmossa a konzervatív értékeket, s ez a folyamat a fiatal generációk körében érzékelhető leginkább. A túlzott demokráciából fakadó neoliberális társadalomszerveződés feláldozta a közösségi intézményeket a gazdasági és személyes szabadság oltárán, s már csak egyéni felelősségvállalásban, vagy individuális ellenőrizhetőségben nyilvánul meg az efféle ideológia. A liberalizmus atomizálja a közösségeket, ami szintén bomlasztó hatású, továbbá az együttműködést sem segíti elő. André Malraux szavaira visszautalva Rod Dreher aggodalmának ad hangot könyvében, mikor azt mondja, hogy Európában a 21. századnak muszáj kereszténynek lennie, ellenkező esetben ugyanis semmilyen nem lesz.