A migrációs válság és a külföldről támogatott civil szervezetek befolyása


Uniós szinten "erős viták előtt állunk", de azokat Magyarország szuverenitásának védelmében meg kell tudni vívni - hangoztatta a Trócsányi László igazságügyi miniszter 2017. április 11-én, a Századvég Alapítvány szervezésében megrendezett szakmai konferencián.


A Századvég Alapítvány "A migrációs válság és a külföldről támogatott civil szervezetek befolyása" című rendezvényén Barthel-Rúzsa Zsolt, az alapítvány elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a tévesen "civil" szervezetnek nevezett külföldről finanszírozott nemkormányzati szereplők alapvetően határozzák meg nemcsak a magyar, hanem az európai közbeszédet, politikát is. Ezt igazolja az a gerjesztett hangulat is, amely most CEU körül zajlik.

Trócsányi László "Brüsszel célja az erős nemzetállamok korlátozása" címmel tartott előadásában kiemelte: egy tagállam lakosság-összetételének meghatározása az adott állam szuverén joga kell, hogy legyen.

Előadásában felidézte, hogy Magyarország a rendszerváltás után célként határozta meg az európai közösséghez való csatlakozást. A 2004-es csatlakozásunk óta viszont számos dolog jelzi, törésvonal keletkezett az unión belül. Ezt igazolja a miniszter szerint például a 2005-ben elbukott alkotmányos szerződés, az erősödő euroszkepticizmus, valamint a Brexit is. A legerősebb konfliktus pedig az unión belül a migráció - emelte ki Trócsányi László.

A politikus úgy látja, hogy az elmúlt években három megközelítés alakult ki a migrációról. Vannak, akik belenyugvó álláspontot képviselnek. Mások úgy vélik a migráció egy jó, kívánatos dolog: az Európai Parlamentben is voltak, akik felszólaltak, pénzügyileg is hajlandóak támogatni a migrációt. Van ugyanakkor több ország, köztük Magyarország és több közép-kelet-európai ország, akik a problémát, veszélyt látják a migrációban. Trócsányi László azt mondta, vannak, akik próbálják titkolni, de érzékelhető, hogy a radikalizmus növekszik, erre példa a múlt heti svédországi merénylet is.

Trócsányi László azt mondta: uniós szinten vita van a határkörökről, hogy kinek van joga a migrációt érintően alapkérdésekben állást foglalni, holott a jelenlegi szabályozás szerint a tagállamok joga eldönteni, hogy hány bevándorlót akar befogadni.

Ennek kapcsán alapvető problémaként azt emelte ki, hogy bár a jog egyértelmű különbséget tesz, a politikai közbeszédben összemossák a menekült és a bevándorló fogalmát. Márpedig a menekültek eljárását nemzetközi kötelezettségvállalások szabályozzák, azt viszont a tagállamok szuverén joga eldönteni, hogy kíván-e befogadni gazdasági bevándorlót vagy nem.

Trócsányi László kiemelte: vannak az uniónak kizárólagos határkörei, mint például a vámtarifa. Vannak megosztott hatáskörök. Elmondta: Magyarország az Alaptörvényben rögzítette, hogy milyen hatásköröket engedünk át az Európai Uniónak. Ezen felül az EU működéséről szóló szerződések is azt mondják ki, hogy az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását, területi integritását, közrendjét, közbiztonságát.

A miniszter szerint az Európai Unió úgy gondolja "területet foglal el", s hogy a tagállamok "gyengék, buták", s nem képesek megoldani a problémát. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy az uniós irányelvek mozgásteret engednek a tagállamoknak. A migrációs vitában vannak, akik úgy vélik, a tagállami hatásköröket korlátozni kell, s ez van folyamatban a jelenlegi uniós rendeleteknél is.

Trócsányi László előadásában kitért a migrációs helyzet magyarországi kezelését célzó jogalkotási folyamatra is. Példaként említette a válsághelyzetről, a kerítés építéséről szóló, s az embercsempészet elleni fellépést célzó jogszabályokat is. A jogi határzár bevezetését rendkívül fontosnak nevezte, amellyel szerinte jó vitát indítottak el. A miniszter úgy ítéli meg: nagy viták várhatóak, amelyek több hónapig, akár az év végéig is eltarthatnak, de utána elérhetjük a nyugvópontot.

A vitás kérdések között a miniszter a kvótaperre kitérve azt mondta: komoly jogi érveket felsorakoztató beadványt készítettek, s több külföldi szakértőtől is kértek állásfoglalást.

A miniszter kiemelte azt is, hogy az uniós intézményeknél egyenlő bánásmódot várnak el. Példaként említette a strasbourgi bíróságot, amely szerint Magyarország személyi szabadságában korlátozta azt a két bangladesi embert, akik 21 napig voltak a tranzitzónában. Azt viszont, hogy voltak, akik Belgiumban négy hónapig tartózkodtak a tranzitzónában, nem minősítette jogsértésnek a bíróság. Magyarország fellebbez a strasbourgi bíróság döntése ellen - emelte ki a miniszter.

A konferencián Bakondi György, a miniszterelnöki belbiztonsági főtanácsadója előadásában az illegális migráció szervezettségét és irányítottságát emelte ki. Az embercsempész hálózatok óriási hálózatokat működtetnek, óriási bevételre tesznek szert. A közbiztonságot, nemzetbiztonságot veszélyeztető erőszakos cselekmények, terrortámadások száma folyamatosan növekszik. Az elmúlt években Európát érintő támadások során már többszázan sérültek, vagy haltak meg - emelte ki.

A főtanácsadó szerint a magyar intézkedéseket és belbiztonságot fenyegetik a nemzetközi fórumokon "hisztérikus politikai támadások". Emellett a belső határellenőrzések tartóssá válása az unió külső határforgalmának ellenőrzését nehezíti meg. Ugyanakkor Bakondi György azt is elmondta, hogy Magyarország határán a második határzár elkészülésével, s így a migrációs nyomás enyhülésével, a tervek szerint egyes térségekben csökkentik az élőerős határvédelmet, a rendőrök, katonák létszámát.

Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója Szervezettség az irreguláris migrációban című előadásában azt emelte ki Magyarország jó a tabudöntögetésben, s most is egy ilyen előtt állunk. A kialakult migrációs válság kapcsán elmondta: a helyzet hosszú távú stabilizálásához reagálni kell a migráció megváltozott „természetére” és meg kell szüntetni az irreguláris migráció katalizáló erejét a jogi rendszer, az embercsempészet, a civil szervezetek tevékenysége, valamint a kommunikációs csatornák tekintetében.

Az előadásokat követően Pindroch Tamás újságíró vezetésével kerekasztal-beszélgetésre került sor, melyben részt vett Sántha Hanga, a Migrációkutató Intérzet vezető kutatója, Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, Tóth Norbert nemzetközi jogász, valamint Dezső Tamás, az ELTE Bölcsészettudományi Karának docense. A beszélgetés résztvevői elemezték a Balkánon kialakult helyzetet, a migrációs válsághoz kapcsolódó nemzetközi jogi kérdéseket, valamint az iszlám radikalizáció természetét és a terrorizmus visszaszorítására tett megoldási javaslatokat.


Forrás: MTI, Századvég

Galéria