SZÁZADVÉG FOLYÓIRAT



A Századvég olyan társadalomtudományi folyóirat, amely programszerűen vállalja a megközelítések sokféleségét, a politika méltóságát. 


A szerkesztők az egyes számokat hívószavak köré szervezik, és arra törekednek, hogy a fiatal kutatói nemzedék megjelenhessen komoly szakmai reputációjú tudósok társaságában. Konkrétabban fogalmazva: a szerkesztők olyan társadalom- és bölcsészettudományi folyóiratnak tekintik a Századvéget, amelynek fő érdeklődési területe a politikum világa – a szó tágan felfogott értelmében. Ez az érdeklődés azonban nem jelent egyúttal közéleti vagy aktuálpolitikai orientációt: a Századvég tudományos folyóirat, melynek kizárólagos szerkesztési szempontja minőségi. Ugyanakkor a Századvég nem szaktudományos, hanem interdiszciplináris folyóirat, amely általában a társadalomtudományos érdeklődésű folyóirat-olvasó közönséghez szól. Napjaink töredezett szakmaiságú és világnézetű Magyarországán a Századvég a tudományos eszmecsere terepe kíván maradni – megőrizve így azt a szerkesztői hitvallást, amelyet a folyóirat történelme során minden szerkesztőség is magáénak vallott.


Aktuális szám (85.)

Megjelent a Századvég folyóirat legújabb száma, amelynek hívószava: ELITEK.

 

A politikai elit előrenyomulása egyben az elitek differenciált­sá­gának felszá­molásához vezetett, hiszen ezzel az egyes tár­sa­­dalmi szférák saját szakszerűsége, elitkiválasztási kritériumrendszere is alárendelődött a politikai szempontoknak. A modern társadalmak rugalmassága, fejlődőképessége, vagy az, ahogyan a külső hatásokra reagál, viszont elitjeinek sajátos logikákra épülő teljesítőképességén alapul. Az elitek differenciáltságának leépítése azután nagyban gyengítette Magyarország fejlődőképességét a 20. század második felében.

 

A tartalomból:

 

TANULMÁNYOK

Bódy Zsombor
Elitek a két világháború közötti Magyarországon

Sebők Miklós
"Privatizálni a privatizációt"
Az organikus közgazdászok és a gazdasági rendszerváltás ideológiája

Metz Rudolf
A politikai vezetés három arca
A vezetés értelmezési lehetőségei a demokráciában

Kiss Lajos András
A "nagy népességcsere" és az európai értelmiség
A migráció és a menekültválság nyugat-európai recepciója – a szélsőjobbtól a szélsőbalig

Bene Adrián
Értelmiség, bürokrácia, ideológia
Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz és Sartre marxista társadalomelmélete

INTERJÚ

Szalai Zoltán – Zuh Deodáth
Beszélgetés Odo Marquarddal

RECENZIÓK

Keszeg Anna
Milyen csomópontjai vannak a magyar viselettörténeti kutatásoknak?

Szücs László Gergely
A radikalizmus koordináta-rendszere


Lapozzon bele a kiadványba vagy töltse le a teljes számot a borítóra kattintva.

 


Korábbi számok archívuma