Az európaiak többsége békepárti, és ezt várják el az európai vezetőktől is

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter nyitóelőadásában kifejtette, hogy mára nyilvánvalóvá vált, hogy Európa nem létezhet európai polgárok nélkül. Navracsics szerint a polgárok viszonya alapvetően egy passzív attitűdöt mutat, mert amíg minden jól alakul, addig dicsérik az EU vívmányait, viszont egy válság esetén sem válnak igazán aktívvá. Feltette a kérdést:

A miniszter szerint manapság az EU egy formálódó politikai rendszer, és az európai belpolitika tematikáját egyre inkább képes befolyásolni. 1979-től 2014-ig folyamatosan csökkent az EP-választásokon való részvétel, azt jelezve, hogy az európai polgárokat nem érdekli az európai politika. 2019-ben viszont az EP-választás egy fordulatot hozott, mert a migránsválság óta az EU kezd „polgárokkal benépesülni". Olyan témák jelentek meg, amelyek egyformán foglalkoztatják az európai embereket. Navracsics Tibor szerint az országok geopolitikai adottságai miatt máshogyan érzékelik a különböző témákat az európaiak.

2015 óta a migrációval kapcsolatos attitűd és a klímapolitika vált a két legfajsúlyosabb témává. Ami a kutatás szempontjából is fontos, hogy mára megérkezett az EU a polgárok életébe. Az a megengedő konszenzus, amely az 1960-as években passzív támogatást adott az integrációnak, ma már nem elég, mert aktív támogatottság kell a polgárok részéről, szükség van legitimációra az EU válságainak leküzdéséhez – jelentette ki a területfejlesztési miniszter. Hozzátette: a Századvég felmérése is megmutatja, hogy az EU elitprojektje a jövőben már nem elég. Elvárás lett, hogy a különböző, így a jogállamisági, gazdasági viták mögött is érződjön az európai emberek véleménye, és a döntés képes legyen artikulálni igényeiket.

Ez a kutatás egy olyan Európát mutat meg, amely elvetette az európaiak integrációba vetett töretlen bizalmát. A miniszter szerint a Brexit és az arról szóló népszavazás volt az első olyan esemény, amely megmutatta, hogy az európai integráció nem egy válságról válságra erősödő képződmény, hanem szembe kell nézzen a saját gyengeségeivel is. Az Egyesült Királyság kilépésére nem lehet legyinteni, mert azt jelezte, hogy az uniós intézményeknek az emberekkel együtt kell újragondolniuk az integráció jövőjét.

Navracsics Tibor szerint a háború olyan feszültségeket hozott létre, amelyek az emberek életében napi szinten is érződik.

– mondta el. A miniszter leszögezte, hogy a bajban össze kell fogni, és az EU hetven évének legnagyobb tanulsága az, hogy minden válságot le lehet győzni, ha a tagállamok és az intézmények azt keresik, ami összeköti őket. Ha nem azon dolgozunk, amely összeköt minket és erősít, akkor sikereket nem lehet elérni – fűzte hozzá Navracsics Tibor.

Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében kifejtette, hogy az idei kutatásukban nemcsak az Unió tagországait, valamint az Egyesült Királyságot, Norvégiát és Svájcot mérték fel, hanem kutattak a nyugat-balkáni országokban, mint Albánia, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia, sőt Moldovát és Törökországot is hozzákapcsolták a vizsgálathoz, így összesen 38 országot, illetve polgáraik véleményét vizsgálták. Ezzel a bővítéssel még alaposabb képet kaphatunk Magyarország és környezetének helyzetéről, amire nagy szükség is van, mivel különösen az elmúlt időszak tükrében láthatjuk, hogy a regionális politika fontosabb, mint valaha. Kenyeres hangsúlyozta, hogy 

Emlékeztetett: az elmúlt 30 év alatt egyedülálló tudás halmozódott fel a Századvég berkein belül, ami képessé tesz arra, hogy ne csak lássuk a számokat, de értsük is azok jelentését. Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy egy korábban példátlan helyzetben kell döntéseket hozni, miközben mindenki rendkívül feszült, és ideológiai viták sokasága szorít bennünket. Hozzátette: egy ilyen komplex és bizonytalan helyzetben kevésbé férnek bele a hibák, mindenképpen jó döntéseket szeretnének hozni a döntéshozók. Jó döntések pedig csak kellő megalapozottsággal születhetnek. Ebben a helyzetben nem elég a benyomásainkra hagyatkozni, vagy ideológiai alapon elvárni bizonyos válaszokat, tudnunk kell, hogy mit gondolnak az emberek.

Hidvégi Áron, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese ismertette az Európa Projekt-kutatás főbb eredményeit. Hidvégi szerint a kutatás egyik célja volt annak feltérképezése, hogy az európai politikai elit hűen képviseli-e a polgárok érdekeit.Az elnökhelyettes az Origónak adott külön interjúban kifejtette, hogy valós képet szerettek volna kapni az európai közvéleményről mindenfajta politikai befolyástól mentesen. Elmondta, hogy ez a kutatás minden olyan témát feszeget, ami releváns, és foglalkoztatja az embereket. Hidvégi szerint a kutatás megmutatja, hogy jelen helyzetben mit gondolnak az emberek a szankciókról, a gazdasági válság kezeléséről, az energetikai helyzetről vagy a háborúról. Az elnökhelyettes úgy véli, hogy 

Ebben a kutatásban az a novum, hogy a véleménykülönbségeket és az eltérő választói akaratokat is felszínre hozza. Ez nagyon jó alapot ad az adott ország döntéshozói számára, mert olyan problémákra világít rá, amelyekről beszélni kell. A szankciók kérdésében például látszódik mennyire mások az érdekek, az emberek és kormányok álláspontjai. Minden ország más-más földrajzi, társadalmi és geopolitikai adottságokkal bír, és éppen ezért nem lehet egy egységes szankciós csomagot rájuk erőltetni, mert azzal olyan hátrányos helyzetbe kerülhetnek az EU-n belül, ami az egész EU egységét gyengíti – szögezte le Hidvégi Áron. Az elnökhelyettes úgy látja, hogy nemcsak a háborús helyzet, hanem a covid helyzet, a gender kérdés és a migrációs válság kapcsán végzett korábbi Európa Projekt-kutatás is felszínre hozta a kritikus pontokat.

Arra a kérdésre, mi volt a kutatásban a legmeglepőbb eredmény, az elnökhelyettes kifejtette, hogy

A németeknél teljesen kettéválik ez, és a külügyminiszterük például ki is fejtette, hogy őket legkevésbé érdekli, mit mond a közvéleményük, és ezt most a kutatás is alátámasztotta. Hidvégi hozzáfűzte, hogy

Hidvégi szerint ennek lenyomataként látszódik, hogy a németek nem elégedettek sem a háborús, sem a gazdasági helyzet kezelésével, és ennek hangot is adnak. Egyébként nemcsak a németeknél, hanem a cseheknél és a bolgároknál is ez a helyzet – tette hozzá.

Ezen kívül természetesen arra is rá tudunk világítani, hogy az egyes faktoroktól való félelmek hogyan épülnek be a mindennapjainkba, és mennyire húsba vágó és érezhető az energetikai fronton a változás, és épül be a mindennapokba. Hogyan érzik az emberek a drágulást, és érzik, hogy bizonytalanságban vannak. Ennek ellenére az európai politikai elitek olyan döntéseket hoznak , amelyek nemhogy ezt megakadályoznák, hanem még rá is tesznek egy lapáttal – szögezte le.

Hidvégi a konferencián való előadásában kifejtette azt is, hogy egy rendkívül erős negatív hatás figyelhető meg a politikai és gazdasági konjunktúraérzet kapcsán Európában, hiszen soha ennyire nem volt depresszív a politikai közvélemény, mint 2022-ben. Ennek okai között ismertette a háborús helyzetet, az inflációt és az energiaválságot. Az elnökhelyettes szerint a krízishelyzetek azt hozzák magukkal, hogy hirtelen a biztonsági kockázat megnő, és az emberek tele lesznek félelmekkel.

Hidvégi Áron arról is szólt, hogy az egyes országok kormányai hogyan kezelik a válságot. Az európaiak többsége inkább elégedetlen, az északi országok többsége viszont inkább elégedett. Hidvégi szerint nagy differencia van az országok között: Magyarország a legkevésbé elégedett az EU-val. Hazánk azért van érdekes helyzetben, mert amikor nyomást gyakorol az EU hazánkra, válaszul a magyarok összezárnak, és csökken az elégedettség az EU-val szemben. A korábbi EU kutatások eredményei is azt mutatják, hogy Magyarországon inkább csökkenő tendencia figyelhető meg – emlékeztetett az elnökhelyettes.

Az EU szankciós politikája kapcsán azt állapították meg a kutatás során, hogy többségében negatívan ítélik meg, viszont két blokkra szakad Európa e tekintetben. A Balti-országok és Románia támogatják leginkább, ők a szankciók motorjai, ráadásul ők a fegyverszállításokat is támogatják. A többi európai országban ez kevésbé jellemző, nem elégedettek az EU szankciós politikájával. Magyarországon lett a legalacsonyabb a szám, tehát hazánk a legkevésbé elégedett ezzel. Az energiaválság kapcsán Hidvégi Áron kifejtette, hogy megvizsgálták azt is, mennyire érzik az emberek, hogy az országuk energiaellátása biztosított. Kiderült, hogy

Hidvégi arra is rámutatott, hogy az európaiak többsége szerint az Európai Bizottság energiapolitikája felelős az energiaválságért.

Az európaiak 70 százaléka aggodalmát fejezte ki a háborúval kapcsolatban. Magyarországon, Németországban, Lettországban, Litvániában a legmagasabb a háborúval kapcsolatos aggodalom. Arra a kérdésre, hogy mennyire félnek attól, hogy az országuk belesodródik a háborúba, ugyanezen országok polgárai válaszoltak a legmagasabb arányban. Az európai közvélemény békepárti, látható, hogy mihamarabb béketárgyalásokat akarnak, és ebben az EU vezetőinek nagy szerepet szánnának. Szeretnék, hogy az EU vezetői megtennék, amit kell – szögezte le Hidvégi Áron.

Ukrajna finanszírozása és újjáépítése kapcsán elmondható, hogy a többség nem ért egyet az újjáépítéssel, de például a spanyolok, portugálok igen. Az orosz turisták kitiltását Európából leginkább azok ellenzik, akiknél a turizmus húzó ágazat (pl. Ciprus, Görögország). Az orosz olaj behozatalának tilalmát a többség nem támogatja, és a fűtőelemek esetén sincs jelentős támogatás, főleg azokban az országokban, ahol orosz fűtőelemeket használnak. Mindenhol támogatják az orosz oligarchák vagyonának elvételét – derül ki a kutatásból.

Utoljára 2018-ban tették fel azt a kérdést, hogy elmennének-e harcolni háborúba a saját országuk érdekében az emberek. 2018-ban igennel válaszoltak, a többség elment volna harcolni. 2022-ben már csökkent ez a kedv - most már tudjuk, milyen egy háború. Magyarország harcolna, de Közép-Európa inkább nem (németek, osztrákok, norvégok, olaszok). Hidvégi Áron szerint a legnagyobb tanulsága az volt a kutatásnak, hogy

Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője az egyik panelbeszélgetésen elmondta, hogy az EU-ban mára egy kifejezetten aggályos kép bontakozott ki.

Hagyományosan a leginkább elutasító ország Ausztria, mostanra az arány 50 százalék alá csökkent. Hortay szerint a kutatás eredményei soha nem látott átalakulást mutatnak a társadalmi attitűdben, de igaz, hogy soha nem volt ilyen jelentős energiaválság sem.

Steiner Attila energiapolitikáért és klímapolitkárét felelős államtitkár a panelbeszélgetésen arról beszélt, hogy Európában piaci árakkal szembesülnek a fogyasztók, ezzel szemben a magyaroknak óriási segítséget jelent a rezsicsökkentés, amely példaként szolgál Európában.

Steiner szerint a gázársapka esetén próbáltak a realitásokra rávilágítani, de az Unió szinte hajthatatlan volt. Az államtitkár ismertette, hogy 17 százalékos fogyasztás-csökkenés volt azonosítható hazánkban a spórolás és enyhe tél miatt a mostani fűtési szezonban. Arról is beszélt, hogy a Paksi Atomerőmű biztosítja, hogy hazánkban olcsóbb legyen az energia ára.

Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője leszögezte, hogy a következő fűtési szezont nem húzza ki Európa orosz energia nélkül, a hiány óriási lesz. Szerinte a fő kérdés, hogy a betárolt mennyiségből mennyi marad idén, mert ez határozza majd meg a gáz árát a következő felkészülési időszakban.

Halkó Petra, a Századvég Közéleti Tudásközpont vezető elemzője kifejtette, hogy az európai emberek gyors és hatékony válságkezelést vártak volna az EU-tól, de azt nem kapták meg. Arra is rámutatott, hogy nem minden brüsszeli megoldás hatásos minden ország esetében, hiszen minden tagállam más-más adottságokkal bír, éppen ezért kell minden ország szuverenitását tiszteletben tartani. Halkó szerint azt várják az európai emberek, hogy stratégiai döntéseket hozzanak a kormányok és az EU intézményei is, és ne ideológia-vezérelt intézkedésekkel operáljanak.

A tavaly december 5-én életbe lépő brüsszeli szankció következménye, hogy nagyfokú bizonytalanságot okozott a piacon. A G7-ek által is támogatott szankció volt, de a hamarosan, február 5-én hatályba lépő nekünk, magyaroknak életbevágó lesz.

Nem véletlen, hogy hazánk mentességet harcolt ki a reexport-tilalom kapcsán – mondta el Steiner Attila, aki azt is hozzátette, hogy a mentesség a régióban való ellátás segítését segíti majd. A dízelhiány viszont óriási gondokat, de minimum áremelkedéseket fog okozni Európában. Toldi Ottó szerint virágzik az orosz olaj viszonteladása, mert Kína és az arab országok is sokat vásárolnak. India is tud Ural típusú olajat finomítani, amit vissza tudnak értékesíteni. Szerinte van egy forgatókönyv, amit el kellene kerülni:

Forrás: Origo