AZ EURÓPAI UNIÓ MEGÍTÉLÉSE

A válaszadók közel kétharmada (61%) gondolja azt, hogy országaikban a dolgok nem jó irányba haladnak. Közülük 28% erről határozottan meg van győződve, míg 33% meglehetősen biztos ebben. Ugyanakkor a válaszadók kb. egyharmada (32%) határozottan vagy mérsékelten meg van győződve arról, hogy a dolgok jó irányba haladnak.

A 28 EU tagország összességét tekintve a pesszimisták vannak túlsúlyban, ám itt is megfigyelhetők eltérések az egyes országok között. Néhány országban a többség úgy gondolja, hogy jó irányba mennek az ügyek. Ilyen például Málta, Luxemburg és Írország. Máltán a válaszadók 66%-a bizakodó, Luxemburgban ez az arány 59%, Írországban pedig 55%. Portugáliában és Észtországban körülbelül a lakosság fele vélekedik így:  az észtek 48%-a elégedett, míg 46% elégedetlen a trendekkel.

A felmérés szerint vannak olyan országok, amelyekben a népesség különösen elégedetlen, ezek közé tartozik: Ausztria (77% pesszimista a trendeket illetően), Finnország (76%), Franciaország (69%), Németország (68%), Szlovénia (71%), Spanyolország (66%), Svédország (71%) és Görögország (86%). A legkritikusabbnak a görögországi válaszadók bizonyultak: 58% határozottan meg van győződve, hogy a dolgok rossz irányba haladnak és 28%-uk is ezen a véleményen van, bár némiképp mérsékeltebb meggyőződéssel.

Az Európai Unió társadalmai tehát nagy általánosságban szerfölött borúlátóan ítéli meg az EU jövőbeni kilátásait. A kép nem egységes azonban, hiszen egyes társadalmakban inkább optimistán látják a jövőt, míg másokban a gazdasági hanyatlás rémképe az erősebb. Az ország, amelyben a legtöbben számítanak az EU gazdasági helyzetének javulására, Málta, ahol a válaszadók 59%-a vélekedik így. Ennél némiképp mérsékeltebben optimista a jövőkép Spanyolországban (a válaszadók 38%-a lát pozitív tendenciákat), Románia (35%), Írország (36%), Magyarország (39%), a Cseh Köztársaság (40%) és Bulgária (36%). E téren a legpesszimistábbak az emberek Észtországban, Franciaországban, Lettországban, Lengyelországban, Svédországban és Görögországban. A két utóbbit súlyosan érinti a migráns-válság. Görögországban a hanyatlás várakozása egyértelmű: a megkérdezettek 72%-a gondolja úgy, hogy gazdasági visszaesés következik be (17% szerint nem lesz változás).  Lettországban és Lengyelországban a válaszadók 38, illetve 31%-a stagnálásra számít a következő években.

Ami az EU egészének helyzetét illeti, általánosságban megállapítható, hogy azoknak a számaránya, akik elégedetlenek a gazdaság teljesítményével és azzal, ahogy a szervezet a migrációs válságot kezeli, felülmúlja azon válaszadók számarányát, akik szerint az EU jól teljesít ezeken a területeken.

A legtöbben úgy gondolják, hogy az EU rosszul teljesít a kontinens katonai védelmét illetően. Összességében az EU teljesítményének értékelésekor a legrosszabb osztályzat épp a migrációs válság kezelésére vonatkozóan született: a megkérdezettek 77%-a szerint ezen a területen az Unió teljesítménye gyatra, csupán 3% tartja kitűnőnek és egy hatoduk jónak.

Az országok többségében jellemzően negatív válaszokat kaptunk. Voltak azonban olyan országok is – Málta, Horvátország és Portugália, – amelynek lakosai az EU általános teljesítményét kedvezőbben ítélték meg. A máltaiak 40%-a szerint az EU jól kezeli a migrációs válságot, további 9% egyenesen kiválónak tartja azt. Horvátország lakosainak 34%-a jónak ítéli a migráció válság kezelését, 3% pedig kitűnőnek. Portugáliában a válaszadók 29%-a tartja jónak, 7%-a kitűnőnek az EU teljesítményét e tekintetben. Néhány ország válaszadói viszont a „gyenge” jelzőt találták a legalkalmasabbnak a migrációs válság kezelésének jellemzésére.  Az öt ország, ahol 85% fölött volt azoknak az aránya, akik a migrációs válság kezelését gyengének tartják: a Cseh Köztársaság (85%), Olaszország (86%), Lengyelország, Görögország és Szlovénia (87-87%).

Az európai válaszadók szerint az EU feladatai közül a terrorizmus elleni küzdelem és a terrorakciók megelőzése a második leggyengébben teljesített és végrehajtott tevékenység. A válaszadók 49%-a tartja az EU teljesítményét gyengének, 38% jónak és 7% kitűnőnek.

Az egyes országok válaszainál lényeges különbségek figyelhetők meg.  Még a terrortámadásoknak leginkább kitett két országban – Belgiumban és Franciaországban – is eltérőek az arányok. A belgiumi válaszok közelebb állnak az összes ország válaszai alapján számított átlaghoz. A francia válaszadók azonban kritikusabbak, mint a belgák: 57%-uk állítja, hogy az erőtlen a terrorizmus elleni harcban. Görögország (60% szerint gyenge e téren az EU), Lettország (59%), Litvánia (60%), Szlovákia (59%) ugyancsak elítélően tekint az Unió ebbéli működésére. E téren a magyarok a legkritikusabbak: a megkérdezettek 66%-a szerint gyengén teljesít az EU a terrorizmus elleni harcban. Két országban azonban igen elégedettek az Unió teljesítményével: a romániaiak 19%-a szerint a terrorizmus elleni harcban az Unió kitűnően működik, Portugáliában pedig a megkérdezettek 17 %-ától kapta meg az EU a legmagasabb osztályzatot.

A harmadik terület, amelyen az EU teljesítményét a megkérdezettek értékelhették, a gazdaságfejlesztés. Csupán a válaszadók 5%-a gondolta úgy, hogy e téren az EU kiválóan teljesít. További 38% szerint az EU gazdaságfejlesztési tevékenysége jó, ám 50% úgy véli, hogy e tekintetben az EU teljesítménye gyenge.

Ennél a kérdésnél a három legkritikusabb ország Finnország, Franciaország és Görögország. A finneknél 72%, a franciáknál 71%, a görögöknél 79% gondolja úgy, hogy a gazdaságfejlesztésben az EU gyengén teljesít.  A méltatók csoportja viszont sokkal népesebb: hat ország is akad, amelyekben azoknak az aránya, akik szerint az EU jól teljesít 62% vagy ennél még magasabb. Ezek: Bulgária (62%), a Cseh Köztársaság (67%), Magyarország (62%), Málta (73%), Lengyelország (69%) és Románia (66%).  Mindent összevetve, a felmérésből kitűnik, hogy az EU teljesítményének a máltaiak adóznak a legnagyobb elismeréssel, míg a legerőteljesebb bírálók a görögök és a franciák.

Az EU működését tekintve összességében a legjobb színvonalon teljesített feladatoknak a katonai védelmet és az európai érdekek védelmét tartják a megkérdezettek.  A válaszadók 6%-a kitűnőnek, 42%-uk pedig jónak ítéli azt a tevékenységet, amelyet az EU a kontinens katonai védelme érdekében fejt ki. Fontos megjegyezni, hogy e kérdésnél volt a legmagasabb az aránya azoknak, akik nem tudtak vagy nem kívántak válaszolni. Ez pedig arra utal, hogy e területen a legmérsékeltebb az európaiak tájékozottsága: a megkérdezettek 13%-a nem adott választ erre a kérdésre.

Ebben a kategóriában mindössze négy országban ítélték különösen gyengének az EU teljesítményét. Ugyanezen országok az EU más tevékenységeivel is elégedetlenek. Az osztrákok 49%-a, a franciák 46%-a, a görögök 49%-a és az olaszok 45%-a szerint Európai katonai védelme gyenge. A skála másik végén ismét Málta található, ahol a megkérdezettek 16%-a az EU teljesítményét e téren kitűnőnek tartja. Ugyancsak kitűnő minősítést adott a horvátok 10%-a, az írek 11%-a és a litvánok 12%-a.

Ami az európai érdekek védelmét illeti, az általános vélekedés szerint az EU teljesítménye jó vagy kitűnő. Összességében a megkérdezettek 6%-a tartja kitűnőnek az Unió teljesítményét, viszont 43% szerint az e téren nyújtott teljesítmény gyenge (8% nem válaszolt).

Miképpen más kérdéseknél, néhány országban e tekintetben is kritikusan vélekednek az EU-ról, a leginkább Görögországban, ahol a megkérdezettek 61%-a elégedetlen az EU e téren nyújtott teljesítményével. A megkérdezettek több mint felének van hasonlóan lesújtó véleménye Ausztriában (53%), Olaszországban (53%), Szlovéniában (55%) és Spanyolországban (51%). Horvátország és Románia a legelégedettebbek: a válaszadóknak kevesebb mint egynegyede adott az EU-t bíráló választ.

Kíváncsiak voltunk a megkérdezettek véleményére az európai határvédelem hatékonyságát illetően is. A kérdés így szólt: „Egyetért-e avagy nem ért egyet azzal, hogy az EU-nak hatékonyabban kellene védenie Európa külső határait?” A válaszadók 83%-a egyetértőleg válaszolt.

Az egyes országok tekintetében az egyetértő válaszok aránya 72% és 96% között mozgott. A legkevésbé a svédek értettek egyet a kijelentéssel, a magyarok viszont a legnagyobb mértékben helyeselték, hogy Európa határait hatékonyabban kell védelmezni. A csehek, a lengyelek és a romániaiak a magyarokhoz hasonlóan magas arányban jelezték egyetértésüket.

Kérdéseinket nem korlátoztuk az Európai Unióra: igyekeztünk az aktuális külpolitikai témákkal kapcsolatos véleményeket is megvizsgálni. A tanulmány egyik fontos témája az ukrán-orosz konfliktus megítélése volt, mely kérdéskört két szempontból vizsgáltuk. Az egyik az Oroszországgal szembeni szankciók folytatása, a másik pedig az Ukrajna védelme érdekében indítandó esetleges katonai akció kérdése. A válaszadók 40%-a értett egyet az Oroszország elleni szankciók folytatásával, míg 28% támogatná a katonai hadműveleteket. Mindkét kérdés esetén a válaszadást elhárítók aránya igen magas volt: az Oroszország elleni szankciók kérdésénél 17% nem kívánt vagy nem tudott válaszolni. Az ukrán-orosz konfliktus tekintetében a választ elhárítók aránya 18% volt.

Ebben az esetben igen jelentős az eltérés az egyes országokban adott válaszok között. Négy országban legalább a válaszadók kétharmada ellenzi a szankciók folytatását: Bulgáriában 71%, Cipruson 69%, Görögországban 71% és Magyarországon 70% van ezen a véleményen.  Feltűnően magas a bizonytalanok aránya Svédországban, ahol a válaszadók több mint egynegyede (28%) nem válaszolt erre a kérdésre, ugyanakkor 52% a szankciók folytatása mellett foglalt állást. További országok, amelyekben jelentős többség pártolja a szankciók folytatását: Dánia (57%), Litvánia (58%), Hollandia (58%), Lengyelország (71%) és az Egyesült Királyság (58%).

Feltettük azt a kérdést is, hogy az Unió állampolgárai szerint szükség van-e Oroszország elleni katonai hadműveletekre Ukrajna védelme érdekében.  Összességében az európai lakosság valamivel több mint egynegyede (28%) helyeselne egy ilyen döntést, miközben több mint a megkérdezettek fele ellenzi azt. A maradék 18% nem nyilvánított véleményt ebben a kérdésben.

A katonai beavatkozást illetően a legtöbb tagországban az azt elutasítók vannak többségben. Ugyanakkor három országban a válaszok megoszlása lényegesen eltér a többi országétól. Magyarországon a megkérdezettek csaknem egyöntetűen (85%) ellenzik a beavatkozást.  Egyetlen más országban sem volt hasonlóan magas az elutasítás aránya. Ezzel szemben Írországban a válaszadók 48%-a támogatná a katonai beavatkozást. Úgy tűnik, a svédek a legbizonytalanabbak ebben a kérdésben is: a megkérdezettek egyharmada nem adott választ.