Előrejelzésünk elkészítése során azzal a feltevéssel éltünk, hogy a koronavírussal kapcsolatos helyzet néhány hónap alatt megoldódik, és így az addig elmaradt termelés egy részét az év második felében be tudják hozni a vállalatok. Nehéz azonban megbecsülni, hogy mikor tud a termelés ténylegesen újraindulni, és mikor éled újra például a turizmus. Feltevéseink között szerepel, hogy a kormányzat és esetlegesen nemkonvencionális eszközökkel a monetáris politika megteszi a szükséges intézkedéseket a károk mérséklése és a gazdaság újraindítása érdekében, azaz folyamatosan várhatóak intézkedések, kihasználva a költségvetési mozgásteret. Ennek megfelelően a költségvetési hiány idén a GDP 3,0, míg jövőre 2,0 százaléka lehet. Fontos hangsúlyozni, hogy a kormányzat már eddig is hozott intézkedéseket, amelyek célja a munkahelyek minél nagyobb mértékű megőrzése, illetve a háztartások és a vállalatok likviditási problémáinak elkerülése.
A nemzetközi turizmus átmeneti megszűnése, illetve a járműgyárak leállása miatt az export az idei évben visszaeshet, a visszaesés mértékét a leállás hossza és az határozza meg, hogy a rendkívüli helyzet végét követően az elmaradt termelést mennyire sikerül bepótolni. Várakozásaink szerint a külső keresletben a vírus maradandó nyomot hagy, de az export 2021-ben már így is növekedni tud majd. Import oldalon 2020-ban stagnálásra számítunk a kormányzati kiadások és a fogyasztás bővülése, valamint az export csökkenése eredőjeként. 2021-ben az import volumene 3,0 százalékkal lehet magasabb, mint idén.
A fogyasztás várakozásaink szerint idén minimális mértékben, 0,4 százalékkal nőhet. A fogyasztás bővülését pozitív irányba befolyásolja a márciusi felvásárlási roham, azonban fékezi azt a lakossági jövedelmek átmeneti visszaesése, illetve a szolgáltatások (pl. szórakozás) egy részének elérhetetlenné válása. Ebben az esetben is kérdés természetesen, hogy az előrehozott, illetve az elmaradó fogyasztás hosszabb távon milyen mértékben kerül kompenzálásra.
Így összességében a magyar gazdaság teljesítménye az idén 0,3 százalékkal csökkenhet, míg jövőre 3,4 százalékkal növekedhet.
Az infláció tekintetében szintén nehéz pontos előrejelzést adni. Az elmúlt időszakban a pénzromlás mértéke a várakozások felett alakult és ezzel kilépett a jegybanki célsávból. A magas inflációhoz a bérek emelkedése, az erőteljes belső kereslet és a forint gyengülése járult hozzá. Az elmúlt időszakban a forint tovább gyengült, így ez az inflációt felfelé húzza. Mérsékli azonban a pénzromlás mértékét az olaj árának mélyrepülése. E tényezőket figyelembe véve az infláció idén 3,7, jövőre 3,5 százalék lehet, feltéve, hogy a Nemzeti Banknak sikerül megállítania a forint gyengülését.