A Johns Hopkins Egyetem koronavírus-adatbázisának1 célja a kialakult járványhelyzet bemutatása, kitérve a fertőzések napi szintű növekedésére, az összes megerősített esetszámra, illetve a halálesetek és felépülések mértékére.
Az adatok alapján megállapítható, hogy a megerősített fertőzések számát tekintve továbbra is Kína jár az élen, 81 558 regisztrált esettel (ugyanakkor a napi szintű új fertőzések aránya visszaesett: március 24-én pusztán 62 új beteget regisztráltak). Az európai országok közül aggasztó állapotok alakultak ki Olaszországban, illetve Spanyolországban: az előbbi államban 63 927, az utóbbiban 35 212 a regisztrált koronavírusos betegek száma. Németországban jelenleg 29 560, míg Franciaországban 20 149 fertőzött van. A járvány terjedésével összefüggésben két kulcsfontosságú tényezőt emelhetünk ki: a reakció sebességét, illetve a meghozott intézkedések jellegét. Kijelenthető, hogy azokban az országokban idézett elő válságos helyzetet a koronavírus-járvány, ahol a szükséges intézkedések bevezetése megkésetten történt.
A rendelkezésre álló adatokból kiderül továbbá, hogy a közép-európai országokat már felkészültebben érte a világjárvány, amely a regisztrált fertőzöttek számán is meglátszik. Szlovéniában 442, Szlovákiában 204, hazánkban pedig 187 fertőzöttet tartanak nyilván, és ezen országokban a napi új megbetegedések száma sem éri el a 100 főt. Mindezek alapján megállapítható, hogy a koronavírus-járvány terjedését a kellő időben meghozott, szükséges intézkedésekkel érdemben lassítani lehet.
Ezzel összefüggésben a Századvég a márciusi közvélemény-kutatásában megvizsgálta, hogy a magyar lakosság szerint mely szereplők a leginkább felelősek a kialakult járványhelyzetért, illetve az ezzel járó negatív következményekért. A felmérés alapján kijelenthető, hogy a magyarok 80 százaléka felelősnek tartja a koronavírus-járvány terjedésére későn reagáló országokat, míg a 14 százalékuk ettől eltérő álláspontra helyezkedett. A megkérdezettek többsége ugyancsak felelősnek látja a nyitott határokat, illetve a migrációt támogató politikusokat (66 százalék), valamint az Európai Unió vezetésének lassú, bizonytalan reakcióját (61 százalék), ezzel szemben a 27, illetve 31 százalékuk szerint ezek nem tehetők felelőssé a kialakult helyzetért. Ez utóbbi kérdés kapcsán érdekesség, hogy a liberális nézeteket képviselő Renew Europe európai parlamenti frakcióban helyet foglaló cseh Radka Maxová (a momentumos Cseh Katalin és Donáth Anna frakciótársa) a koronavírus által okozott szorongatott helyzetben is a magyar kormány által kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításának szándékát ostorozta, figyelmen kívül hagyva a magyar polgárok jogos igényét a járvány visszaszorítására.
Összegezve megállapítható, hogy a koronavírus-járvány terjedésének lassítása és káros következményeinek enyhítése érdekében a lakosság fegyelmezettsége mellett kiemelkedő szerepe van az egyes politikai szereplők gyors és hatékony intézkedéseinek.
1 Adatok letöltése: 2020.03.24. 11:04
