A kontinentális jogrendszert gyakorló európai országok többségének alkotmánya a veszélyhelyzet körülményeinek fennállása esetén rendkívüli döntések meghozatalára hatalmazza fel az adott kormányt, vagyis az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető következmények elhárítása érdekében egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, eltérhet tőle, valamint egyéb rendkívüli intézkedést hozhat.
Egyes európai országok kormánya a veszélyhelyzet kihirdetésén felül, vagy azt mellőzve törvényjavaslatok benyújtásával is élt az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy megteremtse a szükséges jogi alapot a további rendkívüli intézkedések meghozatalához. Ezek a törvényjavaslatok mind elsősorban arra irányulnak, hogy átmenetileg kiterjesszék a kormány hatalmát, hogy az hatékonyabban tudja kezelni és kontrollálni a koronavírus-járvány okozta specifikus hatásokat.
Franciaországban a parlament március 22-én megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza a kormányt az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetésére, egyidejűleg lehetőséget nyújt a kormány számára, hogy ideiglenesen korlátozza az alapvető szabadságjogokat, beleértve a szabad mozgáshoz, vállalkozáshoz és gyülekezéshez való jogot.
Ezen felhatalmazásával élve Édouard Philippe, francia miniszterelnök kijárási tilalmat rendelt el (napi egy órányi, igazolt lakóhely-elhagyást engedélyezett), felfüggesztette a bölcsödébe, óvodába, általános és középiskolába, valamint egyetemre járást, illetve betiltotta a közösségi rendezvények tartását. A határok mentén korlátozta a szárazföldi, vízi és légi közlekedést, továbbá egészségügyi ellenőrzést végeztet.
Az Egyesült Királyságban március 25-én fogadta el a parlament a soron kívül benyújtott törvénytervezetet, amely a brit kormányt rendkívüli intézkedésekre is felhatalmazza a koronavírus okozta járvány megfékezése érdekében.
A brit miniszterelnök azonnali hatályú, ám csupán három hétig érvényben lévő kijárási tilalmat vezetett be, amely értelmében a lakosság csak az alapvető szükségleti cikkek, főleg élelmiszerek és gyógyszerek beszerzésekor léphet az utcára. Felfüggesztette az oktatási intézmények nyitva tartását, valamint lezárta a határokat a szárazföldi közlekedés előtt. Korlátozta a határmenti vízi és légi közlekedést, valamint a gyülekezéshez való szabadságjogot.
Olaszországban március 24-én fogadták el azt a törvényrendeletet, amely sürgősségi intézkedéseket vezet be a COVID-19 járványügyi szükséghelyzettel kapcsolatban. Az Art. 3. of Decree Law 6/2020 carte blanche-ot ad a miniszterelnöknek, azaz a miniszterelnök korlátok nélkül, saját rendeletek által kormányozhat, és intézkedéseket hozhat a régiók koordinálásával kapcsolatban a tudományos közösség szakmai iránymutatásait követve. Ezen túlmenően az egészségügyi miniszter saját határozattal bevezethet a fertőzés megfékezésére vonatkozó intézkedéseket, illetve a tartományi és önkormányzati vezetőknek jogukban áll saját hatáskörben még korlátozóbb intézkedéseket elfogadni, amelyeknek azonban a maximális érvényessége hét nap, amin belül ezeket az intézkedéseket miniszteri rendelettel kell megerősíteni.
Olaszországban országos szintű karantént rendeltek el, azaz kizárólag igazoltan, létfontosságú célból engedélyezett a lakosoknak elhagyniuk otthonukat. A közösségi épületeket és tereket bezárták, az oktatási intézmények nyitva tartását felfüggesztették, a közösségi rendezvények tartását megtiltották, így a vállalkozási és gyülekezési szabadságjogot is megvonták. A határok mentén korlátozzák mind a szárazföldi, légi és vízi közlekedést.
Az európai országok koronavírusra adott reakcióinak figyelembevételével megállapítható, hogy a Magyar Kormány intézkedései és a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslata nem példanélküli Európában. A fenti példák – beleértve a magyar törvényjavaslatot is, miszerint az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt rendkívüli intézkedések a körülményekhez mérten arányos meghozatalára és a feltételek fennállásáig történő meghosszabbítására – közös jellemvonása, hogy biztosítják a jogállam működését azáltal, hogy a nemzeti kormányok továbbra is a parlamentnek felelnek és az országgyűlési képviselők kezében tartják az ellenőrzés, felülvizsgálat jogát; biztosítják, hogy az intézkedések nem örökérvényűek a feltételhez kötöttség által, amely jelen helyzetben jogilag időkorlátnak minősíthető; valamint biztosítják az emberi szabadságjogok indokolatlan mértékű sérülésének elkerülését szintén a feltételhez kötöttség és az arányosság elvét alkalmazva.