Az álhírek hasonlóan a korábbi trendekhez, legfőképpen a koronavírus-törvénnyel és a gazdaságvédelmi intézkedésekkel kapcsolatosan jelentek meg. Jellemző, hogy az álhírek az egyes kormányzati intézkedéseket tévesen, vagy hiányosan mutatták be, sőt, az is előfordult, hogy egyszerűen azt állították, hogy a gazdaság helyzetéről egyáltalán nem esik szó kormányzati szinten. A koronavírus-törvényt illetően továbbra is a jogállamiság és a demokratikus működés veszélyben léte az álhírek tárgya, függetlenül attól, hogy az Alaptörvény, illetve az elfogadott törvények, intézkedések egyértelmű és világos módon rögzítik a kormányzat jogosítványait a veszélyhelyzet idejére. Ezzel összefüggésben egyre gyakrabban megjelenő politikai állásfoglalás a balliberális véleményvezérektől, hogy az EU gyakoroljon nyomást a magyar kormányra, sőt, akár tartson vissza bizonyos forrásokat.
A pánikkeltésre, félrevezetésre alkalmas hírek mintegy 10-15 százaléka foglalkozott az egészségügyi mutatókkal, statisztikákkal. Ezek az álhírek jellemzően olyan félrevezető állításokat fogalmaztak meg, amelyek szerint Magyarországon nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően rossz a helyzet, sőt, egyes ellenzéki politikusok szerint Magyarországon a legmagasabb a halálozási ráta a világon, miközben számos hivatalos statisztika és nemzetközi összehasonlítás alapján látható, hogy lakosságszám-arányosan Magyarországon jelentősen kevesebb a koronavírussal kapcsolatos elhalálozás, mint Európa legtöbb országában.
Az álhírek terjedésére jellemző, hogy egy-egy sajtóorgánum vagy véleményvezér közzéteszi a félrevezető állítást, majd a balliberális sajtóhálózatban egymás cikkeit szemlézve terjesztik tovább a megtévesztő híreket annak érdekében, hogy még több felületen, még gyorsabban, még több embert érjenek el.
Az álhírek, félrevezető vagy félelemkeltésre alkalmas állítások, valamint ezek cáfolatának rendszerezett táblázata a Századvég weboldalán érhető el.
Módszertani szempontok:
Az álhírek problémájával a Századvég Folyóirat 84. Száma is foglalkozott már 2017-ben. Az álhír megnevezés olyan hírcikkekre vonatkozik, amelyeknek nincs tényszerű alapjuk (azaz hamisak), de hírként jelenítik meg őket. Ezen felül az álhír fogalmát a magyar jogalkotó a koronavírus-járvány körülményeire vonatkozóan is meghatározta, illetve kiterjesztette a Büntető Törvénykönyv 337. §-a (2) bekezdésében, miszerint aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy valós tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.