Magyarországnak az emberéleteket és a munkahelyeket egyaránt védenie kell

A kutatás alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek többsége (61 százaléka) szerint a járvány második hulláma már elérte Magyarországot, ezzel szemben a 18 százalékuk úgy véli, hogy ez csak szeptember végén, illetve október elején várható, 7 százalékuk pedig egyáltalán nem számít rá.

A felmérés kitért a koronavírus-járvány negatív következményeire is. Kijelenthető, hogy a válaszadók több mint kétharmada (70 százaléka) szerint a járvány elsődlegesen a gazdaságot, a munkahelyeket veszélyezteti, míg a 27 százalékuk úgy gondolja, hogy elsősorban az emberi egészségre nézve veszélyes. A koronavírus terjedésének gazdasági hatásaival összefüggésben a magyarok 60 százaléka a munkahelyek elvesztését véli a legaggasztóbbnak, ezzel szemben a 14, illetve 10 százalékuk az élelmiszerárak emelkedését és a jövedelmek csökkenését ítéli a leginkább aggodalmat keltőnek. Ugyanakkor azoknak az aránya, akik elsősorban attól tartanak, hogy a járvány következtében nem tudják kifizetni rezsiköltségeiket, illetve törleszteni hiteleiket, mindössze 2 illetve, 1 százalékra tehető.

A felmérésben a válaszadók 62 százaléka helyezkedett arra az álláspontra, hogy a fertőzések számának emelkedéséért a nem kellően hatékonyan védekező uniós országok, és az ezekből történő behurcolás jelensége a felelős, és pusztán a 21 százalékuk okolja a magyar kormányt az esetszámok növekedéséért. A kutatás alapján megállapítható továbbá, hogy a magyarok a védőoltásban látják a korábban megszokott mindennapi élethez való visszatérés garanciáját. A megkérdezettek 41 százaléka úgy véli ugyanis, hogy az élet csak akkor térhet vissza a normális kerékvágásba, ha lesz a koronavírus ellen megfelelő védőoltás, míg a 36 százalékuk szerint – a vakciántól függetlenül – ez már a következő évben is bekövetkezhet.

Az elmúlt időszakban a közbeszédben megjelentek a járvány jelentette fenyegetés súlyosságát megkérdőjelező vélemények, ezért a felmérés megvizsgálta a magyarok álláspontját ebben a kérdésben is. A kutatás rávilágít arra, hogy a magyar lakosság továbbra is reálisan ítéli meg a járványhelyzet súlyát: a válaszadók több mint kétharmada (68 százaléka) hamisnak gondolja azt az állítást, miszerint a „koronavírus jelentősége el van túlozva”, ezzel szemben a 29 százalékuk úgy vélekedik, hogy ez egy „média-vírus, amely nem jelent valódi veszélyt az emberek egészségére”.

A járvány első hullámához hasonlóan napjainkban is kulcsfontosságú kérdés – az emberi élet védelme mellett – a gazdasági stabilitás fenntartása, valamint a munkahelyek megőrzése. Ennek megfelelően a megkérdezettek elsöprő többsége (96 százaléka) egyetért azzal, hogy a szükséges biztonsági előírások betartásával a gazdaságnak működnie kell, és hagyni kell dolgozni az embereket, ezzel szemben a 3 százalékuk eltérő álláspontra helyezkedett.

Hasonló képet láthatunk az iskolai oktatás és az óvodai nevelés őszi újraindítása kapcsán. A válaszadók több mint háromnegyede (79 százaléka) egyetért az iskolák és óvodák újranyitásával, és mindössze a 15 százalékuk ellenzi ezt a lépést.

Megállapítható továbbá, hogy társadalmi konszenzus alakult ki a koronavírus-járvány elleni védekezést célzó, őszi kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban. A kórházakban és idősotthonokban elrendelt látogatási tilalmat, valamint az ingyenes influenza elleni oltás bevezetését a magyarok 92-92 százaléka támogatja, ezzel szemben a 7-7 százalékuk nem tartja helyesnek e döntéseket. A zárt terekben történő kötelező maszkviseléssel és ennek szigorú ellenőrzésével a megkérdezettek 89 százaléka ért egyetért, míg a 10 százalékuk ellenzi ezt a lépést. Ezen felül a testhőmérséklet kötelező ellenőrzését az iskolákban a válaszadók 85 százaléka helyesli, 14 százalékuk viszont ezzel ellenkező véleményt fogalmazott meg.