A kutatás alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek többsége (52 százaléka) hallott arról, hogy Soros György a publicisztikájában a hazánkkal és Lengyelországgal szembeni brüsszeli fellépést javasolta, ezzel szemben a 47 százalékuk nem értesült erről.
A magyarok elutasítják Soros javaslatát az ország megbüntetésére
Nagy vihart kavart a hazai közéletben, hogy Soros György a közelmúltban két publicisztikát jelentetett meg a Project Syndicate oldalán, melyekben – Magyarország és Lengyelország költségvetési vétóját kritizálva – azt javasolta Brüsszelnek, hogy lépjen fel a magyar és lengyel törekvésekkel szemben. Az amerikai spekuláns szerint az Európai Unió akkor lesz képes „az értékeihez hű nyitott társadalomként túlélni”, ha Brüsszel nem tesz kompromisszumot a jogállamisági záradék ügyében. E fejleményekre tekintettel a Századvég megvizsgálta a magyar lakosság álláspontját Soros György személyéről és tevékenységéről, valamint az általa megfogalmazott illetve szorgalmazott javaslatokról Európa és Magyarország jövőjével kapcsolatban.
A magyarok elutasítják az amerikai spekuláns javaslatait
Az amerikai milliárdos értelmezése szerint a szóban forgó jogállamisági mechanizmus már él, így a vétó következménye az lehet, hogy az Európai Unió év végén lejáró költségvetése él tovább, azonban a „jogállamisági” kritériumok megsértői – egyfajta büntetésként – nem juthatnak támogatásokhoz. A felmérés ugyanakkor rávilágít arra, hogy a válaszadók közel kétharmada (63 százaléka) úgy véli, hogy hazánk egy szabad, független ország, melyet Brüsszel nem büntethet meg, míg a 27 százalékuk szerint Magyarország uniós szabályokat és alapelveket sért, amiért szankcionálni kell.
Soros György a 2015-ben közzétett írásában azt javasolta, hogy az Európai Unió egy önálló migrációs ügynökséget hozzon létre, továbbá a szerteágazó tagállami szabályozás helyett uniós szinten egységesítse a migrációra vonatkozó szabályokat. A kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek közel háromnegyede (73 százaléka) nem ért egyet a tőzsdespekuláns által szorgalmazott felvetéssel, miszerint minden uniós tagállamnak nyitott társadalomnak kellene lennie, illetve, hogy az egyes országok migrációra és az állampolgárság megadására vonatkozó jogszabályait a brüsszeli bürokráciának kellene meghatároznia, ezzel szemben a 20 százalékuk támogatja Soros György felvetését.
Az uniós források jogállamisági kritériumokhoz kötése, melyet Soros a friss publicisztikáiban preferál, magában hordozza azt a veszélyt, hogy amennyiben Magyarország nem a nyílt társadalom koncepciójának megfelelő bevándorláspolitikát folytat, akkor Brüsszel – a járványhelyzet ellenére – forrásmegvonásokkal büntethesse az országot. A felmérés rámutat, hogy a válaszadók 84 százaléka elfogadhatatlannak ítéli, hogy Brüsszel a járványveszélytől függetlenül – a nyílt társadalom eszméjének jegyében – a határok megnyitását és a közel-keleti illetve afrikai migránsok beengedését követelje meg a gazdasági segítségért cserébe, ezzel szemben csupán a 7 százalékuk nem kifogásolná ezt a lépést.
A magyarok lesújtóan vélekednek Soros Györgyről
A kutatás kitért Soros György személyének a megítélésére is. Kijelenthető, hogy öt választópolgár közül három kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg az amerikai üzletemberről (60 százalék), és az ötödük helyezkedett eltérő álláspontra (20 százalék).
Mindezek fényében megállapítható, hogy a tőzsdespekuláns személyét és – a Magyarország megbüntetésére, illetve a nyílt társadalom víziójának megvalósítására irányuló – javaslatait is jelentős elutasítottság övezi a magyarok körében.