A magyarok szerint a Gyurcsány vezette ellenzék ártott az országnak, amikor Brüsszeltől hazánk megbüntetését követelte

A Gyurcsány Ferenc vezette magyar ellenzéki összefogás pártjai évek óta követelik Brüsszelben Magyarország megbüntetését. A baloldali pártok egyes politikusai közvetlenül is részt vettek a szankciókat megalapozó uniós döntések, jelentések előkészítésében. Amikor Brüsszel végül – a közös költségvetés elfogadása előtti utolsó pillanatban – előállt a kifizetésekhez kapcsolt büntető feltételekkel, az ellenzéki politikai erők aggódni kezdtek az uniós források elvesztéséért. A Századvég közvélemény-kutatásában megvizsgálta, hogyan vélekednek a magyarok a baloldal ellentmondásos tevékenységéről.

2020. dec. 10.

A Magyarország és Brüsszel között folyó költségvetési vita kapcsán a Századvég korábbi közvélemény-kutatása rávilágított, hogy a válaszadók 81 százaléka szerint járványhelyzetben nem szabadna feltételekhez kötni a költségvetési források kifizetését, és mindössze 15 százalékuk fogadná el ezeket a feltételeket.

Amennyiben eltekintünk a járványhelyzettől, a megkérdezettek közel kétharmada (61 százaléka) helyezkedett arra az álláspontra, hogy Brüsszelnek nincs joga a források megvonásával beavatkozni Magyarország belügyeibe, 34 százalékuk szerint Brüsszelnek joga van megvonni a forrásokat, mert nem érvényesül megfelelően a jogállamiság.

Az ellenzék túl messzire ment

Ami a hazai ellenzéki összefogás ellentmondásos brüsszeli tevékenységét illeti, a válaszadók többsége (62 százaléka) szerint a magyar ellenzék túl messzire ment, ártott az országnak, amikor korábban Magyarország szankcionálását követelte Brüsszeltől, míg a megkérdezettek harmada (34 százaléka) nem ért egyet ezzel az állítással. Mindezek fényében megállapítható, hogy a baloldal Magyarország ellen irányuló támadásai nem kerülték el a magyar választóközönség figyelmét sem.