Fokozatos kilábalás várható

A háztartások fogyasztási kiadásai a tavalyi 2,5 százalékos visszaesés után idén 3,2 százalékkal, míg jövőre – a korlátozások megszűnését feltételezve – 4,7 százalékkal növekedhetnek. A korlátozások visszafogják a fogyasztást, ugyanakkor a háztartások megtakarításának növekedését is eredményezik, így amikor ismét igénybe lehet venni az átmenetileg elérhetetlenné vált termékeket és szolgáltatásokat, akkor jelentős kereslet jelenhet meg.

A beruházásoknak fontos szerepe lehet a hosszú távú kilábalásban és új munkahelyek teremtésében a megszűnt munkahelyek helyett. A beruházásokat segíthetik az alacsony kamatok, az elérhetővé váló uniós források, valamint az uniós közös hitelfelvétel nyomán megnyíló további forráslehetőségek, míg például a bizonytalan gazdasági helyzet fékezőleg hat. E tényezőket figyelembe véve a beruházások esetében idén 7,5 százalékos, jövőre pedig 5,8 százalékos emelkedést várunk.

A járványhelyzet az exportra is kedvezőtlenül hatott: a tavaly tavaszi időszakban az ellátási nehézségek és a megtorpanó külső kereslet, illetve ennél is tartósabban pedig a turizmus visszaesése rontotta a számokat. Bár a turizmus helyreállása csak a korlátozások feloldása után kezdődhet el és akkor is csak fokozatos lehet, a termékek exportja a tavalyinál kedvezőbben alakulhat, feltételezve a külső kereslet megfelelő alakulását. Így az export idén 8,7, jövőre pedig 8,1 százalékkal növekedhet, míg az import bővülése rendre 7,8, illetve 7,0 százalék lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy

A munkaerőpiacon az idei évben alacsony, de a korábbi években megszokottnál magasabb, 4,2 százalékos munkanélküliséggel számolunk. A munkanélküliség kapcsán jelentős kockázatot jelent, hogy meddig húzódnak el a korlátozó intézkedések, mikor eredményeznek ezek hosszan tartó elhúzódásuk esetén esetlegesen jelentősebb mértékű elbocsátásokat.

Az inflációt az idei évben nagyban befolyásolják a bázishatások: a tavaly tavaszi zárlatnál az olaj világpiaci ára jelentősen visszaesett, ami megjelent az üzemanyagárakban is. Ez most az alacsony bázis miatt magasabb inflációt eredményez, azaz a pénzromlás üteme idén várakozásaink szerint 3,5 százalék körül alakulhat, míg jövőre 3,2 százalék lehet. Az inflációt felfelé hajtja továbbá a gyengébb árfolyam, de kockázatot jelent az is, hogy ha a korlátozások miatt elérhetetlenné vált szolgáltatások ismét elérhetővé válnak, az áruk hogyan alakul: a csökkenő kínálat és az elmaradt bevételek várhatóan áremeléseket eredményeznek majd. Ugyanakkor a mérsékelt külső infláció lassítja az áremelkedést. A maginfláció által leírt alap inflációs folyamatok azonban továbbra is erősek, azaz a jegybanki döntéshozóknak figyelemmel kell követniük az adatok alakulását és szükség esetén megtenni a szigorító lépéseket. A monetáris politika irányultsága ezeket figyelembe véve is laza maradhat az előrejelzési horizonton.

A költségvetési hiány az idei évben is magas, de a tavalyinál alacsonyabb lehet, a GDP 7,1 százalékát teheti ki, majd jövőre 5,0 százalékra csökkenhet. Ez azt is jelenti, hogy a GDP-arányos államadósság becslésünk szerint idén 81,4 százalékra emelkedik, majd jövőre 79,2 százalékra csökken. A GDP-arányos államadósság tavalyi emelkedése nyomán a vírushelyzet elmúltával a korábbinál alacsonyabb hiányra és gyorsabban csökkenő államadósságra lesz szükség.

Az előrejelzést érintő legfontosabb kockázat természetesen a koronavírus, illetve az azzal kapcsolatos korlátozások fennmaradása. Becslésünk elkészítésekor azzal számoltunk, hogy a korlátozások az oltások előrehaladásával fokozatosan feloldásra kerülnek a második negyedév során. Ennek elhúzódása azonban több százalékponttal visszavetheti a növekedést, míg egy gyorsabb újraindulás és kilábalás pozitív kockázatot jelent.