Az agrárgazdaság, azon belül is a mezőgazdaság Magyarország kedvező éghajlati és földrajzi adottságai miatt kiemelt ágazatnak tekinthető, épp ezért régóta a statisztikai elemzések középpontjában áll. Elsődleges feladata a népesség élelmezésének biztosítása, ezért elengedhetetlen a hatékonyságának, versenyképességének fenntartása, esetleg növelése. A versenyképesség definíciójáról nincs szakmai konszenzus, és a mérése sem könnyű (lásd például Vlados–Chatzinikolaou [2020] 3. old. 1. táblázat). Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) meghatározása alapján versenyképesség alatt „a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek vagy szupranacionális régiók azon képességét értjük, hogy fenntartható módon, relatíve magas tényezőjövedelmet állítanak elő és foglalkoztatási szintet tartanak fenn, miközben ki vannak téve a nemzetközi versenynek” (Hatzichronoglou [1996] 21. old.). Az Európai Bizottság definíciója szerint a versenyképesség a gazdaság egészét tekintve „egy nemzet vagy régió azon képessége, hogy tartósan emelni tudja állampolgárainak életszínvonalát a dolgozni szándékozók számára elérhető munkahelyek biztosításával” (European Commission [2010] 18. old.). Vállalati szinten pedig azt jelenti, hogy a vállalatok „költség- és árazásalapú politikájuk révén képesek piaci részesedésüket fenntartani, illetve új piaci részesedést szerezni a termelési tényezők innovatív felhasználásával és termékeik jellemzőinek fejlesztésével” (European Commission [2010] 27. old.). A szakirodalom jellemzően nem a versenyképesség, hanem a hatékonyság és/vagy a termelékenység szót használja, mivel e tényezők a versenyképesség legfőbb hajtóerejének tekinthetők, és sokkal inkább kézzelfoghatók, mérhetők (Latruffe–Fogarasi–Desjeux [2012] 265. old.). Mérésükre rendszerint a vizsgált szegmens outputjának változását használjuk, azonban van példa a számviteli megközelítésükre is, ahol a jövedelmezőség áll az elemzések fókuszában. Jelen tanulmány első részében az agrárium hatékonyságával kapcsolatos szakirodalmi eredményeket, valamint a hazai mezőgazdasági adatgyűjtéseket ismertetjük. Ezt követően a KSH 2018. évi gyümölcsültetvény-összeírásának adatbázisát mutatjuk be, majd regressziószámítás segítségével megkíséreljük feltárni azon tényezőket, amelyek a termelékenység (terméshozam) növekedésének irányába hatnak. Ezek meghatározásánál Latruffe [2010] összefoglalójának megfelelően járunk el. Majd főkomponens- és klaszteranalízis segítségével meghatározzuk, hogy az egyes gyümölcsfajok esetében képezhetők-e homogén ültetvénycsoportok, és ha igen, melyek ezek jellemzői. Végül összefoglaljuk a kapott eredményeket.
Szerzők:
Horváth Diána, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági elemzője E-mail: horvath.dia@szazadveg.hu a Budapesti Corvinus Egyetem PhD-hallgatója
Rergős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője E-mail: regos@szazadveg.hu
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági elemzője E-mail: molnar.daniel@szazadveg.hu a Budapesti Corvinus Egyetem PhD-hallgatója
A teljes tanulmány itt érhető el.