Hiteltörlesztési moratórium – menjen vagy maradjon?
Közeledik július elseje. Ez az idei évben nemcsak a nyári szabadságok megindulása miatt fontos, hanem azért is, mert az érvényben lévő jogszabályok szerint eddig tart a hiteltörlesztési moratórium. Sokan reménykednek a hosszabbításban, ám ilyen döntés – egyelőre? – nem született, ami a gyorsan változó gazdasági helyzetben érthető is. Azonban természetesen a döntésnek a moratórium fenntartásáról vagy megszüntetéséről előbb-utóbb meg kell születnie.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Makrogazdasági üzletágvezetője
Az elmúlt napokban több becslés is napvilágot látott arra vonatkozóan, hogy mi várható, ha véget ér a moratórium júliusban. Az MNB becslése a lakossági hitelek 10, míg a vállalati hitelek 12 százalékának kockázatossá válásáról – nem bedőléséről! – beszél, míg mások tömeges hitelbedőléseket vizionálnak.
A hiteltörlesztési moratórium kapcsán a következő 3 szcenárió képzelhető el:
A moratórium teljes mértékben kivezetésre kerül.
A moratórium meghosszabbításra kerül.
Valamilyen hibrid megoldás, tehát egyes meghatározott csoportok számára hosszabbításra kerül, míg mások számára a moratóriumot kivezetik.
A makrogazdasági adatokból látható, hogy a mostani helyzet az egyes gazdasági ágazatokat – és így az egyes háztartásokat is – nagyon különbözőképpen érinti: míg vannak olyan ágazatok (például az ipar), amelyek teljesítménye már elérte a vírus megjelenése előtti szintet, addig például a turizmus még 4 millió beoltottnál is nagyon mérsékelten indulhat csak újra. A hitletörlesztési moratórium visszavezetése a normalitáshoz való visszatérésnek egy lépése, azaz előbb-utóbb meg kell történnie. A hitelek tömeges bedőlését azonban természetesen el kell kerülni, ez senkinek nem lehet a célja. Ennek megfelelően a harmadik opció, vagyis a részleges meghosszabbítás lehet javasolt. Kik számára lehet célszerű tehát meghosszabbítani a moratóriumot? Nem javasolt azoknak meghosszabbítani, akik gond nélkül tudnak törleszteni (nem változtak a jövedelmi viszonyaik), illetve azok esetében sem jelent a hosszabbítás végső megoldást, akik később sem fognak tudni törleszteni.
EZ TEHÁT AZT JELENTI, HOGY A HÁZTARTÁSOK ESETÉBEN AZON CSOPORTOKNÁL LEHET CÉLSZERŰ MEGHOSSZABBÍTANI A MORATÓRIUMOT, AKIKNEK ÉRDEMBEN ROMLOTT AZ ANYAGI HELYZETÜK.
Ilyenek lehetnek a munkanélküliek, a bércsökkenést elszenvedni kényszerülők vagy azok, akiknek teljes munkaideje részmunkaidővé alakult. A vállalkozások esetében a meghosszabbítás történhet bevételkiesés vagy ágazati besorolás szerint.
AZON VÁLLALKOZÁSOK ESETÉBEN MINDENKÉPPEN CÉLSZERŰ FENNTARTANI A MORATÓRIUMOT, AMELYEK A MORATÓRIUM MEGSZŰNTÉT MEGELŐZŐEN MÉG KORLÁTOZÁSOKAT SZENVEDNEK EL – PÉLDÁUL CSAK VÉDETTSÉGI IGAZOLVÁNNYAL FOGADHATNAK VENDÉGET VAGY ÉPP A NEMZETKÖZI TURIZMUS LEÁLLÁSA SÚJTJA ŐKET.
Esetükben ugyanis még messze nem beszélhetünk a normális állapot helyreállásáról.
Érdemes azonban néhány adatot is megnézni a kapcsolódó felméréseinkből. Áprilisi vállalati felmérésünkben a hitellel rendelkező kkv-k esetében rákérdeztünk arra, hogy várakozásai szerint lesznek-e hiteltörlesztési problémái az év második felében. A válaszadók mindössze 6,6 százaléka gondolta úgy, hogy hiteltörlesztési problémái lehetnek. Ez egy április elején készült felmérés eredménye, amikor még a gazdaság újraindítása csak nyomokban kezdődött meg, tehát sok vállalkozás pénzügyi helyzete még kedvezőtlenebb volt. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy ennél a 6,6 százaléknál sem arról van szó, hogy feltétlenül bedől a hitelük, vagyis a tényleges arány ennél alacsonyabb lehet, tehát tömeges bedőlésről a moratórium megszűnése esetében sem beszélhetnénk. Ha ágazatok szerinti bontásban vizsgáljuk a vállalatokat, akkor jól látszik a szelektív hosszabbítás indokoltsága. Míg az iparban egyetlen vállalkozás sem mondta, hogy gondjai lehetnek a törlesztéssel, addig ez az arány a szolgáltatásoknál 10 százalék volt.
Lakossági felmérésünkben arra kérdeztünk rá, hogy mit gondolnak a moratórium esetleges további meghosszabbításáról. A válaszadók legnagyobb része, 52,8 százaléka úgy nyilatkozott, hogy csak a rászorulók számára kell meghosszabbítani, a többieknek fokozatosan vagy azonnal vissza kell térni a törlesztéshez. 24,3 százalék nyilatkozott úgy, hogy meg kell hosszabbítani a moratóriumot, míg 17,1 százalék mondta, hogy azt azonnal vagy fokozatosan ki kell vezetni. Érdekesség, hogy ha azok esetében vizsgáljuk a kérdést, akik éltek a hiteltörlesztési moratórium lehetőségével, hasonló eloszlást kapunk. Esetükben 45,7 százalék javasolt részleges meghosszabbítást, 22,0 százalék nem hosszabbítaná meg a moratóriumot, míg 30,7 százalék hosszabbítaná meg a moratóriumot.
A megoldás tehát a moratórium júliustól történő részleges kivezetése lehet (feltételezve a további nyitást és a korlátozások minimálisra szorulását), figyelembe véve a vírushelyzet által legsúlyosabban érintett ágazatok, illetve a munkájukat részben vagy egészében elvesztők helyzetét. Természetesen azonban ez sem szólhat a végtelenségig és törekedni kell a hatékonyságára: azokat segítse, akiknek tényleg szüksége van rá és ne ösztönözzön negatív folyamatokat, azaz például ne azért ne vállaljon valaki magasabb munkaidőben munkát, mert akkor törleszteni kell, vagy ne ezért vállaljon feketén állást.
