Jelentős a hazai mikrovállalkozások digitális lemaradása - Századvég kutatás a legkisebb cégek digitális felkészültségéről

A kutatás eredményeit Kelemen Gábor, a Századvég Digitális üzletágának vezetője ismertette, a panelbeszélgetésen rajta kívül Yvonne Finger a német hírközlési hatóság BNetzA) szakértője, Bernd Schuh, az osztrák ÖIR igazgatósági tagja és Both Vilmos, az IVSZ elnökségi tagja vett részt.

Kelemen Gábor elmondta, hogy az ezer vállalkozás megkérdezésére kiterjedő kutatás célcsoportját a 0-9 főt foglalkoztató magyarországi egyéni és társas mikrovállalkozások alkották. A kutatás alátámasztotta azt a hipotézist, hogy a mikrovállalkozások digitális felkészültsége még a KKV-k hasonló mutatóit is jóval alulmúlja, ami egyértelműen azt mutatja, hogy ezek a vállalkozások nem ismerték fel a digitalizáció pozitív hatásait a saját versenyképességük erősítésében.

Noha a mikrovállalkozások nagyobb része rendelkezik alapvető digitális eszközökkel (pl. okostelefon, laptop), illetve mobilinternet előfizetéssel, a vezetékes szélessávú penetráció rendkívül alacsony a körükben. A digitális megoldások, szoftverek és szolgáltatások igénybevétele szintén csekély: az érintett vállalkozások több mint kétharmada vásárol online, azonban több mint négyötödük nem végez semmilyen online értékesítési tevékenységet.

A digitális ügyintézési szolgáltatások (e-ügyintézés, e-kereskedelem, online pénzügyek, közüzemi szolgáltatások) használata a mikrovállalkozások körében kiugróan alacsony, és elsősorban a vállalkozás működése szempontjából ma már szinte nélkülözhetetlen szolgáltatásokra (pl. kötelező e-ügyintézési szolgáltatások, banki átutalás, küldemények online nyomon követése) terjed ki. A digitális szolgáltatások mellőzésének leggyakoribb oka, hogy a vállalkozások szerint nincs szükségük az adott szolgáltatásra, de gyakori válasz a

A kutatás rámutatott arra is, hogy a járvány – néhány alig használt eszköz (pl. Ipar 4.0 megoldások) akár látványosnak is nevezhető felfutását leszámítva – elenyésző hatással volt a mikrovállalkozások digitális felkészültségére, illetve annak növekedésére. Azoknak a vállalkozásoknak a döntő többsége, amelyek ebben az időszakban kezdték el használni valamely digitális szolgáltatást, a járványhelyzet lecsengése után is tervezi ezek használatát.

Arra a kérdésre, hogy „Milyen körülmények/feltételek esetén venné igénybe az alábbi szolgáltatásokat?” a válaszadók részben megismételték azokat az okokat, amelyeket már a nem-használat során is felsoroltak (nincs szüksége rá, ismerethiány, kompetenciahiány, stb.), és csak a vállalkozások kis hányada mondta azt, hogy bizonyos feltételek megléte esetén (pl. magasabb biztonság) igénybe venné ezeket a szolgáltatásokat.

A Századvég kutatásával kapcsolatban a meghívott szakértők közül elsőként Yvonne Finger, a hálózatos iparágakért felelős német hatóság, Bundesnetzagentur (BNetzA) KKV digitalizációs stratégiájáért felelős vezetője fogalmazta meg reflexióit. A szakember szerint a KKV-k digitalizációs célú fejlesztése nemcsak kulcsfontosságú politikai prioritás, hanem komoly gyakorlati kihívás is egyben, melyre Németországban újonnan létrehozott, dedikált szervezetek igyekeznek megoldást találni. Az innovatív és versenyképes vállalatok digitális átalakulásához elengedhetetlen az átfogó stratégia megalkotása, a digitális készségek fejlesztése, a digitális eszközökbe való beruházás, és mindezek mellett az informatikai biztonság és az adatvédelem iránti bizalom növelése is. A KKV-k digitális fejlődéséhez különféle akciókkal járulnak hozzá, mint például:

• rendszerezett információgyűjtés, a meglévő információk rendszerezése (egyablakos rendszer kialakítása);
• a Minisztérium támogatása a vonatkozó digitális finanszírozási programok megvalósításához;
• elsődleges referenciapont a KKV-k és külföldi befektetők számára.

A BNetzA támogatja a GAIA-X finanszírozási programot is, melynek célja, hogy létrehozzon egy Európai Felhőszolgáltatót.

Bernd Schuh, az Österreichisches Institut für Raumplanung (ÖIR) igazgatósági tagja bemutatta az unióban működő agrár mikrovállalkozások lehetőségeit, melyekre jelentős hatással lesz az egyes régióik agrárosodásának változása: 2020 és 2040 között jelentős változások várhatóak e tekintetben, így például kutatások szerint Magyarország esetében az „agrárosodás” csökkenése várható.

A digitális felkészültség a mezőgazdasági szektort is alapvetően érinti, hiszen egyre több gazda lép be a digitális piacra, és hirdeti azon keresztül termékeit/szolgáltatásait. Ezen kívül az elmúlt évek új és egyre terjedő jelensége, a precíziós mezőgazdaság is komoly növekedési, hatékonyságnövelési potenciált rejt magában, ugyanakkor ehhez (is) elengedhetetlen a digitális felkészültség erőteljes növelése. A jövőbeli perspektívákban egyre fontosabb szerepet tölthetnek be a nemzeti kormányzati beavatkozások, ami rávilágít a kohéziós politika szerepéről szóló viták szerepére is.

Both Vilmos, az IVSZ elnökségi tagja a mikrovállalkozások és a KKV-k digitalizációját gátló tényezők közül a munkavállalók és a tulajdonosok digitális kompetenciáinak hiányát emelte ki. A magas szintű digitális készségek, illetve az informatikai szaktudás hiánya két oldalról is hátráltatja a kisvállalkozásokat: egyrészt a felkészült munkavállalókért egyébként is versenyhátrányból induló kisebb cégek nem tudnak minőségi munkaerőt alkalmazni, másrészt az alapvető digitális készségek hiánya miatt kevesen vesznek igénybe online szolgáltatásokat, így nem a keresleti nyomás sem kényszeríti rá a vállalkozásokat a digitalizációs fejlesztések felgyorsítására.

Ezek a problémák évek óta visszaköszönnek az EU Digitális Gazdaság és Társadalom Indexében (DESI), amely szerint Magyarország összesítésben (27 tagállamot figyelembe véve) a 21. helyen áll, és mind a humántőke érintett mutatói, mind a digitális technológiák vállalati integráltsága tekintetében mélyen az uniós átlag alatt teljesít.

A digitális munkaerőhiány veszélyezteti a vállalkozások versenyképességét minden ágazatban, és így jelentős hatással van a magyar nemzetgazdaság egészére. Az IVSZ szerint ugyanakkor a digitális gazdaság szisztematikus fejlesztése, támogatása jelentős lökést adhat a teljes magyar nemzetgazdaság számára: egy új technológiákra (5G, IoT, MI, blockchain stb.) épülő technológia-vezérelt növekedési pálya esetén a szektor hozzáadott értéke (GVA) csaknem megduplázódhat 3-4 év alatt, több ezer milliárd forint GDP-többletet termelve. .

A webináriumon résztvevő szakértők egyetértettek abban, hogy a mikrovállalkozások digitalizációja, illetve általában is a digitális ökoszisztéma fejlesztése átfogó kormányzati beavatkozásokat igényel.

ezért az oktatási rendszer minden szintjére kiterjedő digitális reformra van szükség.

A felnőttkori tanulás területén haladéktalanul szükség volna az alap- és emelt szintű digitális készségek fejlesztésére, továbbá az IT- és digitális szakemberek kínálatának jelentős bővítésére. Utóbbihoz – a felsőoktatásban IT szakot választók és IT-mérnökök számának növelése mellett – a felnőttképzésben résztvevők számosságát is jelentősen növelni volna szükséges, a közvetlenül IT-hoz kötődő szakmák mellett az interdiszciplináris szemléletre is nagy hangsúlyt helyezve.

Az esemény prezentációja az alábbi linken található meg: 

Az eseményről készült videófelvétel itt érhető el: https://youtu.be/uUUBkcj_eMw

Háttérinformáció - A Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2010-ben kezdte meg működését budapesti székhelyén a Századvég Csoport tagjaként. A Gazdaságkutató a hazai tanácsadó piac meghatározó szereplőjeként arra törekszik, hogy tudásával, tapasztalatával és megközelítésével támogassa közigazgatási és piaci ügyfeleit szakpolitikai és vállalkozásfejlesztési döntéshozatala során nyolc üzletága (Digitális Üzletág, Gazdaságfejlesztési Üzletág, Makrogazdasági üzletág, Energia- és Klímapolitikai Üzletág, Egészségügyi Üzletág, gazdaságpolitikai és Gazdaságstratégiai Üzletág, Oktatáspolitikai Üzletág, Agrár- és Vidékfejlesztési Szekció) által.  A Századvég kollégái magasan képzettek saját szakterületükön és több évtizedes tapasztalattal, Ph.D. fokozattal és gyakori publikációk kiadásával rendelkeznek.