A magyar gazdaság vártnál jobb teljesítménye egyrészt jelzi azt, hogy a márciusban bevezetett korlátozások a vártnál kisebb kárt okoztak, a vállalkozások egyre inkább megtanulnak alkalmazkodni a váratlan helyzetekhez, illetve át tudnak állni a digitális értékesítésre.
Éves alapon visszaesés, negyedéves alapon növekedés
Az első negyedévben a gazdasági teljesítmény 1,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, míg negyedéves alapon 1,9 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Ez az adat az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbb.
Az első negyedéves adat azt is mutatja, hogy több ágazat kedvezően tudott teljesíteni
– ezek közül a KSH az ipart, az információ, kommunikáció, illetve a pénzügy, biztosítás ágazatokat emelte ki.
Bázishatásoknak, illetve a jövedéki adó emelésének köszönhetően
5,1 százalékra gyorsult az infláció áprilisban, azaz a pénzromlás mértéke kilépett a jegybanki célsávból.
Az üzemanyagok ára a bázisidőszakban történt csökkenés miatt 39,2 százalékkal emelkedett, miközben a dohánytermékeké 20,1 százalékkal lett magasabb. Ellenben mérséklődött és így 2,4 százalékot tett ki az élelmiszerek átlagos áremelkedése. Eközben a tartós fogyasztási cikkekért 3,4, a szolgáltatásokért pedig 2,0 százalékkal kell többet fizetni, mint egy évvel korábban.
Az inflációs folyamatok alakulása nyomán a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa júniusi ülésén várhatóan szigorít a monetáris kondíciókon.
