A nemzeti konzultáció a társadalmi egyeztetés legsikeresebb műfajává nőtte ki magát


A kormány 2010 óta rendszeresen alkalmazza két országgyűlési választás között a nemzeti konzultációt, mint politikai egyeztetési lehetőséget. A konzultációk révén a kormányzat számos stratégiai, hazánk jövője szempontjából meghatározó kérdésben kérte már ki a választók véleményét – mint például a migráció, az Alaptörvény, vagy éppen a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések – és cselekedett a válaszoknak, vagyis a választói akaratnak megfelelően. A nemzeti konzultáció mára nem csupán hazánkban, de számos európai országban – így például Franciaországban, vagy éppen az Egyesült Királyságban – sikeresen alkalmazott politikai egyeztetési műfaj.

Nemzeti konzultáció: mikor és miért?

A nemzeti konzultáció már több mint egy évtizede bevált egyeztetési forma a választók és a kormányzat között, célja pedig, hogy egyetértési pontokat teremtsen a legfontosabb nemzeti kérdéseket illetően. A konzultáció, mint műfaj lehetővé teszi, hogy a választók kinyilvánítsák a véleményüket két választás között, illetve különleges helyzetekben (ilyen volt például a járványhelyzet) lehetővé teszi az egyeztetést arról, hogy milyen irányba lépjen a kormány egyes stratégiai kérdésekben.

A nemzeti konzultáció a részvételi demokrácia egy olyan intézménye, amely azokat is megmozgatja, akik nem küldik vissza a kérdőíveket, vagy nem töltik ki azt az interneten. Az ellenzéki politikusok mellett a média és a civil társadalom képviselői is kifejtik véleményüket a konzultáció kérdéseiben, így ezek a vélemények és alternatívak is beépülnek a döntések előkészítésébe. A kormányzati elgondolás, ami a konzultáció háttarében áll, elsősorban a demokratikus vita és legitimitás fontossága, vagyis annak felismerése és alkalmazása, hogy a jelentős és hazánk jövője szempontjából meghatározó kérdéseket közösen kell eldönteni és

a gyakorlat is azt mutatja, hogy a kormányzati cselekvés minden konzultációt követően a választók akaratának megfelelő volt. A járvány alatt hazánkban ezért sem voltak olyan tömeges és erőszakos tüntetések, mint Nyugat-Európa számos államában.

A nemzeti konzultáció intézményét hiába érték baloldali támadások mind a kezdeti években, mind a legutóbbi alkalmakkor, a kitöltők magas számából egyértelműen látszik, az egyeztetési műfaj társadalmi támogatottsága töretlenül erős. Politikai jelentősége és sikeressége pedig éppen ebben áll, vagyis a kormányzati döntéshozatal minden ilyen alkalommal a választók véleményének kikérése után, az alternatívák ütköztetése mellett történik, ami különösen akkor mutatkozik kulcsfontosságúnak, mikor olyan kérdések, problémák vetődnek fel, amelyekre korábban példa sem volt – mint például az illegális migráció, vagy éppen a koronavírus-járvány miatti leállás vagy nyitás kérdése.

Ragadós a nemzeti konzultáció példája

A konzultáció, mint politikai egyeztetési műfaj működőképességét mutatja, hogy mára már több országban

– ha kisebb módosításokkal is, de – alkalmazzák. Így például Franciaországban legutóbb idén tartottak konzultációt az ápolók bérfejlesztéséről, az Egyesült Királyságban pedig szintén egy konzultáció során megkérdezték az emberek véleményét a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban, de Írországban is most indul egy konzultáció a Nemzeti Kutatási és Innovációs Stratégia kidolgozása kapcsán.

Az intézménnyel szemben megfogalmazott kritika ellenére a hazai baloldal is több konzultációt tartott, legutóbb a világ 34. legrangosabb egyetemének Budapestre tervezett kampuszának kérdésében. Miközben Brüsszel csak az óraátállításról kérdezi az európaiak véleményét és a Minority Safe Pack kezdeményezést lesöpörte asztaláról, a magyar kormány immáron tíz alkalommal kérdezte meg a magyarok véleményét és az EU Jövője konferenciasorozathoz, illetve a magyar nemzetgazdaság újraindításához kapcsolódó, sorsdöntő kérdésekben újra erre készül.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Sikeres feliratkozás!

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.

Süti beállítások