A hagyományos gépkocsik (ki)tiltása az alacsony jövedelműeknek fájna a legjobban


A benzin- és dízelhajtású személygépkocsik ellen vívott politikai háború fokozódik: Brüsszel jelentősen szigorítaná, majd 2035-től teljesen beszüntetné európai értékesítésüket, Budapest pedig vizsgálja egyes típusaik fővárosból való kitiltásának lehetséges ütemtervét. A beavatkozások gazdasági és társadalmi kockázatai azonban óvatosságra intenek: a tiltás visszavetheti Európa versenyképességét, és – megfelelő kiegészítő intézkedések híján – nehéz helyzetbe hozhatja az alacsonyabb jövedelmű családokat.

Olivér beszél

Dr. Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője

A brit bestselleríró, Terry Pratchett szemléletes példán keresztül mutat rá arra a jelenségre, amit a közgazdászok szegénységi spirálnak hívnak. Pratchett fiktív Korongvilágában kétféle csizmát lehet vásárolni: magas minőségűt, amit több mint tíz évig lehet hordani, és ami ötven dollárba kerül, valamint alacsony minőségűt, ami egy év után beázik és használhatatlanná válik, de az ára mindössze tíz dollár. A szegények – például Pratchett főhőse, aki havonta mindössze harmincnyolc dollárt keres – csak az olcsóbb csizmát engedhetik meg maguknak, amiből minden évben újat kell vásárolniuk, és így egy évtized alatt kétszer annyit költenek lábbelire, mint a gazdagok. Az alacsony jövedelműek tehát csapdába kerülnek, amiből egyre nehezebb és nehezebb kiszabadulni. 

A hagyományos személygépkocsik ellen indított politikai hadjárat legnagyobb kockázata, hogy az a szegénységi spirál mélyüléséhez vezethet.


A brüsszeli szigorítás (majd tiltás) hatására az európai autógyártók a sokkal kevésbé munkaerő-intenzív alternatív hajtások felé fordulnának, ami tömeges elbocsátásokat, és így jövedelemcsökkenést eredményezne.

A magas kibocsátású személyautók kitiltása a városokból (például Budapestről) pedig lényegesen korlátozná a kevésbé tehetős háztartások mobilitási lehetőségeit. A szabályozás tehát Pratchett tanmeséjében egyidejűleg jelentené a szegények jövedelmének csökkenését és a tízdolláros csizmák kivezetését. Így a főhősünknek nem csak harmincnyolc dolláros havi fizetésének egy részéről kellene lemondania, de kénytelen lenne télen is mezítláb járni.

Az Európai Bizottság közelmúltban nyilvánosságra hozott „Fit for 55" elnevezésű klímavédelmi csomagja 37,5 százalékról 55 százalékra növelné a közösség 2021 és 2030 közötti személyautók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célkitűzését, 2035-től pedig teljesen betiltaná a belső égésű motorral hajtott járművek értékesítését. Az Unió húzóágazatát alapjaiban felforgató előterjesztés várhatóan erősen megosztja majd a tagállamokat. Egyfelől teljesen egyértelmű, hogy ha a döntéshozók komolyan veszik saját ambiciózus klímacéljaikat, akkor a közösség szén-dioxid-kibocsátásának negyedéért felelős iparágban új ösztönzők bevezetése szükséges.


Ráadásul a közlekedés az egyetlen olyan szektor, aminek az elmúlt évtizedekben nem sikerült csökkenteni a szennyezését, így a status-quo-tól való elmozdulás indokolt.

Másfelől azonban a javaslat egyelőre beláthatatlan gazdasági és társadalmi kihívásokat okozna.
 

dízel, electric

Idén eldől a budapesti tiltás időpontja

A brüsszeli javaslat megjelenését követő napokban a Greenpeace egy 45 ezer aláírást tartalmazó petíciót adott át Karácsony Gergelynek, Budapest főpolgármesterének, amiben a dízelautók és más szennyező járművek fővárosból történő fokozatos kitiltására szólítja fel a városvezetőt. A Greenpeace korábban bejelentett, teljes tiltásra vonatkozó céldátuma 2026, amelyet még az önkormányzati választások előtt szinte valamennyi főpolgármester-jelölt elfogadott, Karácsony pedig a témát kampányába is beemelte. A jelenleg átadott petíció mögötti elsődleges motiváció, hogy az ügyben eddig nem történt előrelépés. A főpolgármester reakciójában megerősítette, hogy a választási kampányában tett, „alacsony kibocsátási zónák" létrehozására vonatkozó ígéretének megvalósítását még nem adta fel, és hogy az ügyet idén szeretné a Fővárosi Közgyűlés elé vinni. Ezúttal a céldátum tekintetében óvatosabban fogalmazott: új álláspontja szerint a szennyező járművek valamilyen mértékű korlátozására a 2030-as év lehet reális.


A mérsékeltebb hangvétel oka, hogy korábbi ígérete egy politikailag meglehetősen kellemetlen dilemmába sodorta Karácsonyt.

Az új, 2030-as céldátummal mindenki számára nyilvánvalóvá válna, hogy a dugódíj után egy másik fontos programpontjának megvalósítását is elengedi (hiszen az új időpont azt jelentené, hogy a ciklusa során bármilyen konkrét intézkedés szükségtelenné válik), ami tovább erodálná szavahihetőségét. Ha pedig hű marad eredeti ígéretéhez, és tartja a közeli, 2026-os határidőt, azzal olyan negatív társadalmi és gazdasági folyamatokat indíthat el, amelyek a budapestiek elégedetlenségének további növekedéséhez, és így jelentős mértékű népszerűségvesztéshez vezethetnének.
 

Víziók helyett gyakorlati megoldások kellenek

A csapda, amelybe Karácsony Gergely került, és ami felé az Európai Bizottság is sodródik, jól példázza az elhamarkodott, kellő szakmai háttérmunkát nélkülöző, politikai indíttatású környezetvédelmi ígéretek kockázatait. Az európaiak fontos problémának tartják az éghajlatváltozást, a budapestiek pedig – minden joggal – tisztább levegőjű városban szeretnének élni. A túlzó, irreális ígéretek azonban – bár rövid távú kampánycélokra jól használhatók – hosszú távon ellehetetlenítik a cselekvést, és megszüntethetik az ahhoz szükséges – jelenleg még meglévő – társadalmi támogatottságot. Célszerű lenne tehát a távoli víziók és a célértékekről folytatott számháború helyett nagyobb hangsúlyt fektetni annak a gyakorlati kérdésnek a megválaszolására, hogy milyen eszközökkel javítható a környezeti teljesítmény a polgárok életszínvonalának jelentős csökkenése nélkül.

Az európai és budapesti szint között jelentős különbség, hogy míg Karácsony kellően lazán kezeli saját ígéreteit ahhoz, hogy később könnyedén kibújjon mögülük (legfeljebb a budapestieknek még várniuk kell a levegőminőség javulására), az Európai Unió roppant gépezete a bizottsági javaslat elfogadása esetén várhatóan kíméletlenül végrehajtja azt, kerül, amibe kerül. Karácsony Gergelynek mérlegelnie kell, hogy az elhamarkodott és megalapozatlan ígéretének végrehajtásával, vagy az abból való kitáncolással veszít-e több szavazót. A brüsszeli bürokratáknak azonban nem kell megmérkőzniük egy későbbi választáson, így az európai polgárok érdekeit probléma nélkül saját társadalomátalakító vízióik mögé sorolhatják. Az emberek pedig legfeljebb – Pratchett analógiája alapján – majd mezítláb járnak dolgozni.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Sikeres feliratkozás!

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.

Süti beállítások