A felelős környezetpolitika fundamentumai a helyi értékek

A felelős környezetpolitika fundamentumai a helyi értékek

#Konjunktúrakutató

A globalizálódó környezetpolitika univerzális törekvéseiben egyre kevésbé jelennek meg az egyéni és kisközösségi elvárások. A tendencia a természetvédelmi törekvések társadalmi legitimációjának és hatékonyságának csökkenéséhez vezet, így azt vissza kell fordítani. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az egyének és helyi kisközösségek attitűdjének és elvárásainak megismerése.


Hortay Olivér

Dr. Hortay Olivér, Századvég Gazdaságkutató Zrt., Energia- és Klímapolitikai Üzletág, üzletágvezető

Az elmúlt évtizedben, a gazdaságilag fejlett nyugati országokban a természetvédelem – és különösen a klímavédelem – a korábbi szakpolitikai pozíciójából átszivárgott a nagypolitikába. A médiafigyelem és a közérdeklődés növekedése újfajta kihívás elé állította a politikai vezetőket, mert a korábbi szakmai érdekegyeztetési és képviseleti feladatokon túl, egyes társadalmi csoportok erősödő nyomást helyeztek a vállukra. Egy politikai vezetőnek – aki meg szeretné tartani társadalmi támogatottságát – többé nem elegendő országa természetvédelmi érdekeit hatékonyan képviselni a bel- és külföldi fórumokon, hanem ezeket be is kell tudnia mutatni a nagyközönségnek.

A tendencia a természetvédelmi törekvések súlypontjának globális irányba történő elmozdulását, valamint a környezet- és reálpolitika egymástól való eltávolodását eredményezte. Az erősödő politikai nyomás a vezetőket óhatatlanul olyan témák felé orientálta, amik az emberek tömegeit érintik (vagy érinthetik), így a – környezetpolitikai gondolkodás gyökereit jelentő – helyi problémákra adott reflexiók helyébe globális kihívások léptek, amik univerzálisak, így egyéni szempontból szükségképpen absztraktabbak. A változás a törekvések irányát is megfordította. Korábban egy „alulról-felfelé építkező" struktúra volt jellemző, amelyben a közösségekben jelentkező problémák csak akkor kerültek magasabb döntési szintre, ha azokat az adott szinten nem lehetett megoldani. Ennek helyét mostanra a klímapolitikai témák nemzetközi szintű előretörése miatt egy „fentről-lefelé csorgó" struktúra vette át, amiben a politikai vezetők kijelölnek globális célokat, majd ezeket bontják alá.

Ráadásul a 2015-ös párizsi éghajlatváltozási egyezmény óta a célok politikai kommunikációja és megvalósíthatóságának realitása elvált egymástól. A megállapodás sikere elsősorban annak köszönhető, hogy az országok vállalásai nem kötelező érvényűek. A szankció hiánya pedig beindított egy politikai versenyfutást, amelyben az elkötelezettségüket demonstrálni kívánó vezetők következmények nélkül licitálhatnak egymásra az időben távoli kibocsátáscsökkentési célokban. A jelenség talán Európában a leginkább szembetűnő, ahol az Európai Bizottság által tavaly elfogadtatott, 55 százalékra növelt 2030-as kibocsátáscsökkentési célkitűzést egyes képviselők úgy emelnék tovább 60, illetve 65 százalékra, hogy még az 55 százalék eléréséhez szükséges, kellően mély, tagállami szintű megvalósíthatósági tanulmányok sem állnak rendelkezésre.


A globalizálódó környezetpolitika legnagyobb veszélye, hogy elveszítheti eredeti célját és az emberek jólétének javítása, közvetlen környezetük élhetőbbé tétele helyett absztrakt célokra hivatkozva egyre nagyobb és nagyobb lemondásokat követelhet tőlük.

A konkrét problémákra adott válaszok és az életminőség javításának helyét így a távoli jövőre vonatkozó, bizonytalan társadalmi víziók érdekében meghozott rövid távú áldozatok vehetik át, ami nem a társadalmi elvárásokon, hanem sokkal inkább a politikai ambíciókon alapul. A környezetpolitikának ezért vissza kell találnia a helyi értékek és érdekek képviseletéhez. A felelős vezetőknek a politikai nyomás és a kommunikációs versengés ellenére továbbra is a választóikat kell képviselniük, amihez az emberek véleményének megismerése jelenti az első lépést.

A Századvég 2021. november 4-én megrendezésre kerülő Vidék Konferencia 2021 című rendezvényének elsődleges célja közvetlen visszajelzést adni a kormányzati és vállalati döntéshozóknak arról, hogy hogyan gondolkodnak az európai és a magyar emberek a fontosabb gazdasági, társadalmi és környezeti kérdésekről. A konferencián külön szekció foglalkozik a természetvédelemmel, ahol többek között bemutatásra kerül a Századvég közelmúltban készült nagymintás kutatásának eredménye, ami példátlanul éles felbontású képet kínál a magyarok környezetvédelmi attitűdjéről. A kutatás eredményei segíthetnek megérteni az emberek gondolkodásában és elvárásaiban jelentkező regionális különbségeket, így támogathatják a hazai döntéshozókat abban, hogy Magyarország és az Európai Unió környezet- és klímapolitikáját hatékonyabb és társadalmilag legitimebb irányba fejleszthessék.

Forrás: Origo 

Süti beállítások