A digitalizáció és a fenntarthatósági célok közötti kapcsolat vizsgálata nem új keletű: az uniós megközelítésben a környezeti informatika és a fenntartható módon bevezetett digitalizáció egyaránt interdiszciplináris területnek számít. A most publikált felmérés kiinduló hipotézise az volt, hogy egy vállalat technológiai és digitalizációs választásaira komoly hatással van a vállalaton belüli „zöld gondolkodás”. A kutatás feltételezése szerint, ennek pedig egyenes következménye az lehet, hogy a választott megoldások közvetlenül befolyásolják a vállalat fenntartható működését. A felmérés eredménye arra a következtetésre jut, hogy – összességében – a nagyobb digitalizációval bíró vállalatok általában környezettudatosabbak is, vagy gyorsabban azzá tudnak válni.
A kutatás nem vizsgálta a digitalizáció és a környezetre kifejtett hatások ún. fordított U formájú kapcsolatát, azaz azt a jellemzőt, hogy a teljesen új digitális fejlesztések rövidtávon még több energiahasználathoz vezetnek, tehát nem azonnal környezethatékonyak (szemben a létező digitális megoldások modernizálásával, ahol pl. az energiahatékonyság már rövid távon is jellemző). Hosszabb távon ugyanakkor egy tudatos, adatalapú digitalizációval támogatott vállalati működés számos pozitív hatást gyakorolhat a vállalkozások környezettudatos működésére – és így a környezetre is.
A szerzők a kutatást ún. CATI módszertannal (computer assisted telephone interview) végezték az Európai Unió minden tagállamában, így a magyarországi helyzet is külön helyet kapott az értékelésben. Hasonlóan a DESI 2021 megállapításaihoz és az ott elért helyezéshez, hazánk ezen a területen sem szerepelt jól: a magyarországi vállalatok mind a környezettudatos működés, mind az ezzel kapcsolatos digitalizáció terén elmaradnak az európai átlagtól, de még a közép-európai régió országaihoz képest is gyengébben teljesítenek.
EU-szintű megállapítások
A kutatásban résztvevő vállalkozások 97%-a nyilatkozott úgy, hogy valamilyen szinten célba vette a vállalati ökolábnyom csökkentését, mintegy 30% pedig úgy, hogy mindezt komoly mértékben tette. A célkitűzések fényében elért tényleges eredményeket ugyanakkor mindössze a vállalkozások 1/3-a ellenőrzi. A kutatás egyértelműen megállapította, hogy a környezettudatos működés vállalati szintű bevezetése a nagyvállalatokra sokkal inkább jellemző, mint a KKV-kre. A megkérdezettek 2/3-a szerint az egyes digitális megoldások (pl. IoT, Cloud, vállalati menedzsment felületek, mesterséges intelligencia, Smart robotics, Digitális felületek (Transaction Platforms), stb.) erősítették az adott vállalat környezettudatosságát, míg közel hasonló arányban vélték úgy, hogy a környezettudatos működés volt hatással a digitális megoldások választására.
A vállalkozások nagyobb része fontosabbnak tartja a digitális megoldásokat, mint a környezettudatos működést; a több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások valamivel nagyobb arányban döntenek digitális megoldások bevezetése mellett a fenntartható működés elérése érdekében. A zöld működésre törekvő vállalkozások mindazonáltal nagyobb arányban látják a környezettudatos működés feltételének a nyersanyaghasználat csökkentését, a termelési folyamatok optimalizálását vagy belső iránymutatások kiadását, mint a hatékonyabb digitális megoldások bevezetését. Az digitális megoldások potenciális hasznosságának kérdése az üvegházhatású gázok csökkentésével és a környezetszennyezés csökkentésével kapcsolatban került elő elsősorban.
A felmérés kimutatta, hogy a megkérdezettek majdnem 80%-a szerint az IKT megoldások akár speciális „zöld” megfontolások nélkül is fenntarthatóbb működést eredményeznek (pl. üzleti utak csökkentése vagy a teleworking/home office bevezetése). Hasonló arányban vélekedtek úgy a válaszadók, hogy az egyes digitális megoldások használata hulladékcsökkenéshez, a nyersanyaghasználat optimalizálásához, vagy növekvő energiahatékonysághoz vezet. A felmérés által kidolgozott „IKT zöld hatás-szint” mutató (1-10-ig tartó skálán, a bevezetett intézkedések számát vizsgálva) alapján a vállalkozások 74%-a érzi úgy, hogy az alacsony vagy közepes hatékonyságú vállalat kategóriájába tartozik.
A magyarországi helyzetkép
Noha több mutató esetében az EU-átlag közelében van a magyar érték, összességében a magyarországi vállalatok csak kb. feleannyira környezettudatosak, mint az EU-átlag. A kutatás szerint a magyarországi vállalkozások kevésbé kapcsolják össze a digitális eszközök és megoldások bevezetését a fenntarthatósággal, mint az uniós vállalkozások: sem a környezettudatos megfontolások nem hatnak túlságosan az IKT elterjedésére, sem a digitális megoldások nem segítik különösebben a fenntarthatóság célok elérését a hazai cégeknél. A kutatás megállapítja, hogy a megkérdezett cégek szerint a Covid-19 járvány nem volt akkora hatással a vállalati digitalizációra, mint az EU többi tagállamában.
A magyarországi cégek az átlagosnál sokkal kisebb arányban tettek lépéseket annak érdekében, hogy termelésüket fenntarthatósági célokhoz igazítsák (43% vs 30%), továbbá szintén kisebb arányban változtattak üzleti modelljeiken a környezettudatosságnak vagy az ezzel összefüggő célkitűzéseknek való alkalmazkodás érdekében (21% vs 15%). Az uniós átlagot meghaladja viszont a cégen belüli környezettudatos működésre vonatkozó szabályozóval rendelkező magyarországi vállalkozások aránya (87% vs 59%), illetve a fenntarthatósággal dedikáltan foglalkoztató, főállású alkalmazottal rendelkező vállalkozások aránya (19% vs 10%).
A hazai vállalatok az uniós átlaghoz képest fele arányban rendelkeznek online termékmegjelenéssel, valamint 30%-kal kisebb arányban váltottak már át fenntarthatóbb logisztikai megoldásokra (a válaszadók között pl. Portugáliában és Romániában – saját bevallásuk szerint – messze az EU-átlag fölött teljesítenek a vállalatok ezen a téren), továbbá a vállalkozásokon belüli termék-újrahasznosítás is messze elmarad az EU-átlagtól (39% vs 56%).
További vizsgálati irányok
A fenti megállapítások fényében alábbi vizsgálati irányok megfontolását javasoljuk:
- az uniós módszertan bázisán ebben a témában hazai reprezentatív kutatás lefolytatása, amely a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató (mikro- és kis-) vállalkozásokra is kiterjedne;
- a kutatásra épülő, azzal párhuzamos szakpolitikai tanulmány készítése azzal a céllal, hogy hazai és nemzetközi jó gyakorlatokon keresztül bemutassa a fenntarthatóság és a digitalizáció kölcsönösen egymást erősítő hatását, illetve erre vonatkozó ajánlásokat fogalmazzon meg a szak- és fejlesztéspolitika, valamint a teljes vállalati szektor számára;
- makroszintű számítások elvégzése a digitalizáció fenntarthatóságra gyakorolt pozitív és negatív hatásairól: a „digitális gazdaság ökológiai lábnyoma” kutatás megvalósítása;
- megtalálni a fő hajtóerőket és gátló tényezőket a két altéma tekintetében fejlesztési oldalról, illetve az ezek leküzdését segítő megoldások kialakítani.
