Dr. Regős Gábor üzletágvezető, Makrogazdasági Üzletág, Századvég Konjunktúrakutató Zrt.
Bár a KSH az első becslésben nem közli a részletes adatokat, az ismertté vált, hogy a vártnál nagyobb növekedésben a piaci szolgáltatások játszottak vezető szerepet. Feltételezhető, hogy az ipar visszahúzó hatása az előző negyedévben tapasztaltnál kisebb lehetett, a járműgyártás alkatrészhiány miatti gyengélkedése kevésbé foghatta vissza a termelést, illetve azt a többi alágazat teljesítménye jobban tudta ellensúlyozni. Termelési oldalról az építőipar is pozitívan járulhatott hozzá az egyenleghez, míg felhasználási oldalról elsősorban a fogyasztás és a beruházás húzhatták a gazdasági teljesítményt, a nettó export pedig fékezhette azt – bár itt érdekesek lesznek a részletes adatok. A kedvező negyedik negyedéves adat nyomán a gazdaság tavalyi bővülése meghaladta a 7 százalékot. Ez persze részben magyarázható az alacsony bázissal, ugyanakkor azt jelenti, hogy a gazdaság teljesítménye gyorsan meghaladta a válság előtti szintet, amely nem magától értetődő, hiszen a 2008-as válság idején erre 5 évet kellett várni. A mai adat megerősíti azon várakozásunkat, hogy az idei gazdasági növekedés meghaladhatja az 5 százalékot. Ebben szintén nagy szerepe lesz a fogyasztásnak, amelyet a februári transzferek és a magas inflációnál is jobban emelkedő bérek hajtanak. Szintén növekedés várható a beruházásokban, itt az állami beruházások egy részének elhalasztása miatt egyre inkább a versenyszféra beruházásain lesz a hangsúly. A nettó export alakulását már nehezebb megjósolni, hiszen az erőteljes belső kereslet rontja az egyenleget, míg az ipari termelés bővülése és a turizmus feléledése érdemben javíthatják azt. Az idei növekedés szempontjából a növekvő infláció mellett a járműgyártás teljesítményének alakulása jelent kockázatot: a chiphiány elhúzódása lassíthatja, míg gyorsabb megoldódása segítheti a gazdaság bővülését.