Dr. Regős Gábor - üzletágvezető, Makrogazdasági Üzletág, Századvég Konjunktúrakutató Zrt.
Úgy tűnik, hogy az energiaimportra kivetett szankciók kérdését sikerült levenni a napirendről – legalábbis európai vonatkozásban. Bár az Egyesült Államok korlátozta az Oroszországból érkező energiaimportját, az ő energiamixükben az orosz energia súlya amúgy is csekély. Fontos hangsúlyozni, hogy az Egyesült Államok sem terjesztette ki a szankciót végül azokra a termékekre, amelyek hiánya problémát okozhatna neki, mint például az atomenergiával kapcsolatos termékekre – mondta lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője.
Mint kiderült: más a helyzet a mi régiónkban, beleértve Németországot is. Régiónk energiaellátása nagyban függ Oroszországtól – elsősorban az olajat és a gázt tekintve. Bár hosszú távon természetesen ki lehet építeni alternatív beszerzési forrásokat, viszont ekkor is figyelembe kell venni ezek várható költségét, az ezeken keresztül beszerezhető mennyiséget, az árat és az ellátás biztonságát.
Rövid távon nem ilyen egyszerű a helyzet: a gázcsapok elzárása esetén nem lehetne egyszerűen pótolni a kieső gázt – még magas áron sem. Ne felejtsük el: a gáz ára már a háború kirobbanása előtt is magasan volt, azon a háború csak tovább emelt. Ez azt jelenti, hogy nem álltak sorba a felesleges és olcsó gázmolekulák az Európai Unió határainál bebocsátásra várva, még békeidőben is drága volt a gáz – magyarázta.
Regős Gábor kifejtette: „Játsszunk el a gondolattal, hogy mi történne, ha mégis elzárnánk a gázcsapot, és máshonnan szereznénk be a szükséges gázt. Ekkor olyan gázt kellene beszerezni, amelyet jelentős részben most valaki más használ, tehát egy árversenyben szereznénk meg a gázt magasabb áron. (Feltételezve, hogy ez egyáltalán megoldható). Aki elöl elvettük a gázt, az körülnéz a világpiacon és előbb-utóbb eljut odáig, hogy Oroszországból tud csak energiahordozót beszerezni. Közben a világpiaci árak az egekbe szöktek, így a gázexportáló országok (pl. Oroszország) bevétele is jelentősen megnőtt, míg Európa magasabb áron importálja a gázt.”
„Miért is hat, hatott az elmúlt hetekben mindez a forintra? Azt gondolom, a legtöbben arra számítottunk, hogy az energiaimport korlátozásából nem lesz semmi, hiszen az túl sok országot – köztük Németországot is – súlyosan érintene” – fogalmazott a szakértő. Akkor a forinttal kereskedők miért nem erre számítottak, miért gyengült a forint a szankciók hírére? Hangsúlyozta: látni kell azt, hogy a pénzpiacokon most nem szokványos helyzet uralkodik, nem nyugalmi állapot van.
A piacok a háború miatt egyébként is idegesek – a régióban ez az eseményekhez való viszonylagos közelség miatt érthető is. Ilyenkor nemcsak annak van felfokozott jelentősége, hogy mi az, ami ténylegesen megtörténik, hanem az is képes a valutaárfolyamot befolyásolni, amiről csak szó van, ami a várakozásokat befolyásolja – tette hozzá. A jelen helyzetben tehát még a szokásosnál is óvatosabban kell ötleteket megfogalmazni, hiszen azoknak mélyreható következményei lehetnek. Ettől még foglalkozni kell az energiafüggetlenség kérdésével, de ez nem olyan dolog, ami ötletszerűen egyik napról a másikra megoldható.
Forrás: Magyar Hírlap