A digitalizáció még nincs a kkv-s fejlesztések toplistáján


Noha saját digitális felkészültségét a vállalkozások több mint fele a közepesnél rosszabbra értékelte, az uniós vállalkozásfejlesztési forrásokra sikerrel pályázó mikro-, kis- és középvállalkozások közül kevesebb mint 40 százalék hajtott végre digitalizációs fejlesztést is tartalmazó projektet, és ők is csak a teljes fejlesztés legfeljebb harmadát fordították digitalizációs célokra – derül ki a Századvég által 2021. második félévben készített kutatásból. Az ezer cégre kiterjedő kutatás és a szakértői mélyinterjúk egyaránt azt támasztják alá, hogy a hazai kisvállalkozások prioritási listáján még nagyon alacsonyan szerepel a digitalizáció, és ezen csak szemléletváltással, digitális kompetenciák fejlesztésével és magas támogatási intenzitású rugalmas pályázatokkal lehetne rövid távon változtatni.

A kutatásban részt vett vállalkozásokon belül módszertani okokból felülreprezentált mértékben (60 százalék) szerepeltek azok a vállalkozások, amelyek már nyújtottak be sikeres uniós pályázatot. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az érintettek a pályázataik megvalósítása során milyen tapasztalatokat szereztek, milyen nehézségekbe ütköztek, és a pályázati rendszer gördülékenyebbé tétele érdekében min változtatnának leginkább.

A kutatás legfontosabb megállapításai:

  • A sikeresen pályázók többsége (56,4 százalék) gépek, eszközök beszerzésére nyert el pályázati forrásokat, míg a második legnépszerűbb tematika a telephelyfejlesztés volt.
  • Saját digitális felkészültségét a vállalkozások több mint fele közepesnél rosszabbra értékelte a kutatásban megkérdezett mintegy ezer vállalkozás közül. Ennek ellenére az uniós forrásokra sikerrel pályázó mkkv-k közül kevesebb mint 40 százalék pályázott digitalizációs fejlesztést is tartalmazó projekttel, és ők is csak a teljes fejlesztés 30 százalékát allokálták digitalizációs célokra – többségükben végfelhasználói eszközök, illetve szoftverek, szoftverlicencek beszerzésére. Az alacsony digitalizációs arányban vélhetően közrejátszik az is, hogy a pályázati források – például az egyes operatív programok közti elhatárolások miatt – rendszerint korlátozzák a digitális fejlesztésekre felhasználható források arányát, így az erre a célra többet fordítani kívánó vállalkozásoknak sem nyílt lehetősége.
  • Arra a kérdésre, hogy miért nem került sor sikeres pályázat keretében a digitalizációs célú fejlesztésekre, majdnem az érintettek fele (48 százalék) válaszolt úgy, hogy nem tartották szükségesnek az ilyen jellegű fejlesztés megvalósítását.
  • A megkérdezettek hasonló arányban (44,4, illetve 44,7 százalék) vélekedtek úgy, hogy dedikált forrásokat kellene biztosítani a vállalkozások komplex digitális fejlesztéseire, illetve az általános vállalkozásfejlesztési pályázatok részeként kellene a digitalizációt pozícionálni, és magas arányban elszámolhatóvá tenni az ilyen jellegű költségeket.
  • A visszatérítendő támogatások (például hitel) iránt kisebb a pályázói érdeklődés; a válaszadókat motiválná a nagyobb mértékű tájékozottság (mely jelenleg még alacsony szintű), ezzel párhuzamosan szükséges edukatív tájékoztató kampányok indítása.
  • Összességében a megkérdezettek szerint ahhoz, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások digitális fejlesztéseit a pályázati források hatékonyabban támogassák, a pályázati adminisztráció enyhítésén túl a munkavállalók és a vállalkozások tulajdonosai a digitális kompetenciáinak fejlesztését, valamint a digitalizáció jelentőségének, előnyeinek bemutatását emelték ki.

A projekt keretében elvégzett szakértői mélyinterjúk jobbára megerősítették a pályázók körében végzett kutatásból kirajzolódó képet, de néhány fontos szemponttal ki is egészítették azt:

  • Felhívták a figyelmet például arra, hogy mivel ma már egyre több vállalkozásnál komplex fejlesztésekre kerül sor, a vállalkozások nem tudják – és gyakran nem is akarják – lekövetni a fejlesztéspolitikai tervezést, és a fejlesztések körét szűkítő vagy kizárólagossá tevő logikáját.
  • Ezért célszerűbb volna – elsősorban a nagyobb cégek esetében – komplex, több tématerületre egyszerre kiterjedő pályázatokat meghirdetni úgy, hogy a lehető legtágabb mozgástér álljon rendelkezésre a fejlesztéseik megvalósításához.
  • Interjúalanyaink kivétel nélkül megerősítették azt a számos hazai és nemzetközi kutatás alapján kirajzolódó negatív képet, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások digitalizációval kapcsolatos attitűdjét vizsgálta. Ezt a jelenséget csak megerősíti, hogy a legtöbb elemzés szerint még a járvány körüli kényszerhelyzet sem indította be a kifejezetten digitális fejlesztések iránti keresletet.
  • A megkérdezett szakértők szerint a digitalizáció jelentőségét fel nem ismerő vállalkozások (így az mkkv-k tetemes hányada) nem gondolkodnak digitális fejlesztésekben,  azonban ha mégis, akkor ezeket csak magas támogatási intenzitás mellett volna hajlandó végrehajtani.
  • Többen felhívták a figyelmet arra is, hogy tekintettel a digitalizációs tematika horizontális – egyéb fejlesztésektől sokszor nem elválasztható – jellegére, annak minden tömeges pályázatban helyet kellene szorítani, hiszen ma már jó eséllyel nem létezhet olyan vállalkozásfejlesztési projekt, amelynek nem része valamilyen alapszintű vagy innovatív technológia bevezetése. Néhányan akár egy minimális értékhatárt vagy forrásallokációs arányt is meghatároznának a vállalkozásfejlesztési (és innovációs) pályázatok elvárt digitalizációs tartalmát illetően (digitális kvóta).

1

A primer kutatás és a szakértői interjúk alapján a Századvég szakértői az alábbi területeken fogalmaztak meg javaslatokat:

  • integrált szemléletű szak- és fejlesztéspolitikai megközelítésre van szükség a digitalizáció szintjének emeléséhez,
  • a vállalkozásfejlesztési, digitalizációs, innovációs, képzési és munkaerőpiaci szakpolitikák koordinációján alapuló, világos vízióra és célokra épülő rugalmas pályázati konstrukciók,
  • a pályázati adminisztrációt a szükséges minimumra visszaszorító, gyors és ügyfélbarát pályázati rendszer, amelyben a kis összegű támogatások normatív konstrukciók keretében, gyors átfutással állnak a pályázók rendelkezésére,
  • igényvezérelt, rugalmas pályázati rendszer, amely nem a vállalkozások mérete, hanem komplexen értelmezett fejlesztési igényei, vállalati életciklusa és ágazati értékláncban betöltött szerepe alapján, a pályázókkal együttműködve segít kialakítani az ideális támogatási formát,
  • az mkkv-munkavállalók digitális képzésének kormányzati támogatása (például a képzések támogatható tevékenységként, vagy elszámolható költségként történő beépítésével minden vállalkozásfejlesztési konstrukcióba),
  • az elérhető támogatási programokkal, hazai és közvetlen uniós forrásokkal kapcsolatos tájékoztatás megújítása: a vállalkozások élethelyzetére és fejlesztési igényeire épülő (akár MI-megoldásokkal támogatott) vállalkozásfejlesztési portál szolgáltatás (például az Enterprise Ireland[1] mintájára),
  • a minden ágazatot elérő digitális transzformációval együtt járó elkerülhetetlen változások (automatizáció, robotizáció, MI, lean szemlélet terjedése, munkakörök átalakulása stb.) tudatosítása és társadalmasítása az egyes ágazatokat képviselő szakmai szervezetek, illetve tagságuk és az ágazat egyéb vállalkozásai körében.


 

 [1] https://www.enterprise-ireland.com/en/ Utolsó letöltés időpontja: 2021.12.15.

1

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Sikeres feliratkozás!

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.

Süti beállítások