Infláció
2022. májusban a fogyasztói árak átlagosan 10,7%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,7%-kal nőttek.
Az infláció májusi gyorsulása kismértékben még a várakozásokat is meghaladta. A pénzromlás különösen az élelmiszerek esetében erőteljes, mind havi, mind éves alapon. 10 százalék feletti mértékben növekedett átlagosan a tartós fogyasztási cikkek ára is, de szinte minden termékcsoportnál magasabb áremelkedés figyelhető meg, mint az előző hónapban. Az infláció tehát tartósan és számottevően a jegybanki cél fölött tartózkodik. Ennek legfontosabb tényezője a világpiaci energiaárak emelkedése, amely már az orosz-ukrán háború előtt megkezdődött, de a konfliktus okozta bizonytalanság és az Oroszország ellen bevezetett szankciók csak fokozták azt. A háború kedvezőtlen hatással van az élelmiszerárakra is, hiszen a konfliktusban résztvevő két ország fontos élelmiszer-exportőr. A gyenge forintárfolyam, a dinamikus béremelkedések, a magas kereslet, az inflációs várakozások növekedése és az ellátási láncok szakadozása szintén az árszínvonal emelkedése irányába hatnak. A külső inflációs környezet is kedvezőtlen, az Európai Unió többi tagországában is magas pénzromlás szintén felfelé húzza a magyar inflációt. A háború elhúzódása, a tartósan gyenge forintárfolyam, a várakozások romlása és a kormányzat által bejelentett adóemelések nyomán az infláció mérséklődése csak lassan kezdődhet el. Az idei év egészére 10,1, míg jövőre 7,2 százalékos inflációt várunk. Fontos, hogy a korábban vártnál magasabb inflációt kövesse a bérek növekedése ott is, ahol ez eddig nem történt meg.
Ipar
2022 áprilisában az ipari termelés volumene 3,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,7%-kal emelkedett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2022 márciusához képest 1,6%-kal csökkent.
Az ipari termelés volumene áprilisban a várakozásainknak megfelelően alakult: a kibocsátás éves alapon kismértékben emelkedett, míg havi alapon némileg visszaesett. Az ágazat tehát már érzi az orosz-ukrán háború hatását, illetve ehhez kapcsolódóan az ellátási láncok szakadozását, de ez a jelek szerint egyelőre nem okoz kiemelkedő mértékű károkat, a termelést csak kismértékben fogja vissza. A KSH tájékoztatása szerint a feldolgozóipari ágazatok teljesítménye jellemzően növekedett, ez alól a jelentős súlyú járműgyártás jelent kivételt, amelynek teljesítménye ismét elmaradt az egy évvel korábbitól. Ebben nagy szerepe van az ellátási láncok szakadozásának, az Ukrajnából és Oroszországból beérkező alapanyagok hiányának. A járműgyártás gyengélkedése azonban nem a háborúval kezdődött, már azt megelőzően is előfordult, hogy hiány volt egyes alapanyagokból, például félvezetőből. Ebből következően a járműgyártás bázisidőszaki termelése az év második felében alacsony lesz, ami jó alapot ad az ipari termelés bővülésének, ám kérdés, hogy az alapanyagok rendelkezésre állnak-e majd ehhez. Ezt nagyban befolyásolja majd az orosz-ukrán háború elhúzódása is. A második negyedévben az ipar gazdasági növekedéshez történő hozzájárulása semleges vagy kismértékben pozitív lehet.
Külkereskedelem
2022. áprilisban az export euróban számított értéke 12, az importé 21%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 812 millió euróval romlott. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 8,9, az importoldalon 10%-kal csökkent.
Áprilisban a várakozásoknak megfelelően folytatódott a külkereskedelmi egyenleg romlása. A volument tekintve a járműgyártás gyengélkedése visszafogja az export bővülését, míg az erőteljes fogyasztás, illetve a beruházások bővülése az import növekedésének irányába hatnak. Ugyanakkor az egyenleg romlásában nemcsak a mennyiségek változása, de az árak módosulása is szerepet játszik: az importárak emelkedése a világpiaci energiaár-robbanás miatt meghaladja az exportárak növekedését, ami így a cserearány romlását és az egyenleg kedvezőtlenebbé válását jelenti. Ennek megfelelően a második negyedévben az áruk külkereskedelme ismét lassíthatja a gazdasági növekedést, ezt a hatást azonban a szolgáltatás-külkereskedelem kedvező alakulása tompíthatja. A gazdaságpolitika számára fontos feladat a külkereskedelmi egyenleg javítása, hiszen ez tudja elősegíteni a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulását is. Ezt segítheti elő az export fokozása, a belső kereslet lassabb bővülése, illetve a cserearány kedvezőbbé válása.
