Leginkább Közép-Európa járna pórul, ugyanis ott a legalacsonyabbak a munkát és a vállalkozásokat terhelő adók.
Egyre nő a nemzetközi nyomás a globális minimumadó európai bevezetése érdekében. Magyarország nem támogatja ennek bevezetését, mert az káros lenne, és munkahelyeket veszélyeztetne – írta közösségi oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
„Ezt mi rendkívül veszélyesnek tartjuk, Európában ugyanis háború van, az európai gazdaság pedig elképesztően súlyos kihívásokkal néz szembe: az egekben vannak az energiaárak, a kamatok és az infláció, a beszállítói láncok pedig megszakadtak” – magyarázta Szijjártó Péter, majd hozzátette: ebben a helyzetben az európai termelővállalatok adóterheinek növelése súlyos problémákat okozna, főleg úgy, hogy egyedül Európában kerülne sor a globális minimumadó bevezetésére.
Ezzel az európai vállalatok súlyos versenyhátrányba kerülnének a világ más kontinensein működő vetélytársaikkal szemben – mutatott rá. Továbbá kifejtette: „persze mindenki közül Közép-Európa járna leginkább pórul”, ugyanis a fegyelmezett költségvetési politikáknak köszönhetően itt a legalacsonyabbak a munkát és a vállalkozásokat terhelő adók, amelyeknek drasztikus emelésére kerülne sor a globális minimumadó bevezetésével.
Kiemelte: a magyar gazdaság sikerének alapja, hogy az elmúlt években folyamatosan tudták csökkenteni az adókat, ezért egy emelés káros lenne és munkahelyeket veszélyeztetne. Hangsúlyozta: „ilyen javaslatot támogatni mi nem tudunk”.
A jelenlegi probléma gyökere a nagy technológiai cégek adópolitikája, akik esetében a tényleges tevékenység helyszínét, ellentétben például egy gyártóvállalattal, nehéz meghatározni. Ezt ők ki is használják, és székhelyüket olyan országokba jelentik be, ahol a nyereség adózása minimális (adóparadicsomok). Ez pedig problémát jelent, mivel így azon országok, ahol a tényleges tevékenység folyik, adóbevételtől esnek el. A megoldást a globálisan egységes szabályozás jelentené úgy az adózás mértékét, mint a tevékenység helyszínének meghatározását illetően –mondta lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője.
Elmondása szerint az ötlet kiegészült később egy minden vállalatra vonatkozó, egységes társasági minimumadó bevezetésével. Ezáltal megszűnne az ösztönzés a vállalatok számára az agresszív adótervezésre, és már nem lenne racionális más országba vinniük a profitot, ami növelné az adóbevételeket.
A javaslat kapcsán két tábor alakult ki: akik támogatják – ők jellemzően elszenvedői ennek a gyakorlatnak –, illetve akik ellenzik – az adóparadicsomok, illetve az alacsony kulcsot alkalmazók, akik így elvesztenék tőkevonzó képességüket – magyarázta a szakértő.
Molnár Dániel szerint látható, hogy csak akkor lehet sikeres a megoldás, ha minden ország részt vesz benne, és megszűnnek az adóparadicsomok. A helyzet most annyiban változott, hogy a globális megállapodás kidolgozása nem a terveknek megfelelően halad, ami miatt az egységes szabályozás tervezett 2023 eleji bevezetése várhatóan csúszik.
Kiemelte: ebben a helyzetben jött az Európai Parlament jóváhagyása a globális minimális társaságiadó-kulcsra vonatkozó irányelvről. Ennek értelmében az unió tagállamaiban 2023-tól bevezetnék az egységes, tizenöt százalékos társaságiadó-kulcsot. A szakértő beszélt még arról is, hogy ugyanakkor a globális megállapodás hiányában ez az uniós versenyképesség romlását idézné elő, mivel az egyoldalúan megemelt adókulcsok miatt a vállalatoknak megérné a profitjukat olyan országban kimutatni, amely nem része a megállapodásnak, és talán később sem csatlakozik hozzá.
