Továbbra is a háború és a szankciók határozzák meg a konjunktúraérzetet


Továbbra is a háború és a szankciók határozzák meg a konjunktúraérzetet

A Századvég Konjunktúrakutató 2022. júniusi felmérése alapján a lakosság és a vállalkozások konjunktúraérzete egyaránt mérséklődött. Szemben az előző havival, a változás mértéke most a vállalatoknál volt nagyobb, azaz a vállalkozások vezetői is egyre inkább kezdik érezni a háború és a szankciók hatását. Ez a háztartások esetében legnagyobb mértékben az inflációban jelenik meg, míg a vállalkozásoknál az energiaárak növekedése, a gyenge forintárfolyam, illetve az ellátási láncok szakadozása jelent problémát. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –13,3-ről –14,7-re, a vállalati mutató értéke pedig –8,7-ről –14,0-re csökkent. A konjunktúraérzet javulásához szükséges a háború befejezése és a gazdaságnak ártó szankciókkal kapcsolatos kockázat megszűnése, valamint a forint erősödése,  és így az infláció normalizálódása.

1.ábra

A lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe kismértékű mérséklődést mutatott júniusban az előző hónaphoz képest. Mindössze 0,2 ponttal, 4,6-ről 4,4-re csökkent a foglalkoztatás mutatója, ami azt jelenti, hogy a háború ellenére is a munkaerőpiac megítélése inkább kedvező. A háború legkedvezőtlenebbül a már előtte is gyenge inflációs érzékelést érinti, ennek mutatója –81,2-ről –83,6-re esett vissza. A gazdasági környezet alindexe –19,9-ről –21,6-re, míg az anyagi helyzeté –11,2-ről –13,3-re módosult.

2.ábra

Míg az elmúlt havi felmérésben leginkább a gazdasági helyzet következő egy éves megítélése vált kedvezőtlenebbé, most a legnagyobb módosulás az elmúlt 1 év gazdasági helyzetének megítélésében történt. Azok aránya, akik szerint a gazdasági helyzet az elmúlt 1 évben jelentősen romlott 33,4 százalékról 36,0 százalékra, míg akik szerint kismértékben romlott 21,9 százalékról 24,5 százalékra emelkedett. A változatlan helyzetet érzékelők mértéke 0,9 százalékponttal 13,9 százalékra csökkent, míg kismértékű javulást 15,9 százalék helyett 17,4 százalék, jelentős javulást pedig az előző havi 10,8 százalék után 6,4 százalék tapasztalt.

Kedvező irányba módosult az állásvesztéstől való félelem az előző hónaphoz képest. Azok aránya, akik egyáltalán nem tartanak munkájuk következő 6 hónapban történő elvesztésétől, 54,1 százalékról 56,2 százalékra nőtt, míg az inkább nem tart tőle lehetőséget jelölőké 18,7 százalékról 19,6 százalékra emelkedett. 12,7 százalék (májusban 16,6 százalék) inkább, míg 9,7 százalék (májusban 9,2 százalék) nagyon tart attól, hogy ő vagy valamely családtagja elveszíti állását.

3.ábra

A vállalati felmérésben mind a négy alindex kedvezőtlenebbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet alindexe –22,0-ről –28,8-re gyengült, így továbbra is ez a legalacsonyabb a négy alindex közül. Hasonló szinten áll az iparági és a termelési környezet megítélése: az előbbi –4,3-ről –8,9-re, míg az utóbbi –4,5-ről –9,0-re módosult. Az üzleti környezet megítélése –12,1-ről –19,8-re mérséklődött.

4.ábra

A háztartásokhoz hasonlóan a vállalatok esetében is a legnagyobb változás az elmúlt egy  év gazdasági helyzetének megítélésében történt. A jelentősen romlott lehetőséget megjelölők aránya 27,0 százalékról 32,8 százalékra, míg a kismértékben romlott lehetőséget választóké 33,2 százalékról 35,9 százalékra emelkedett. Az előző havi 13,5 százalék után 11,2 százalék gondolja úgy, hogy a gazdasági helyzet nem változott, míg kismértékű javulást az előző havi 17,1 százalék után 14,3 százalék, jelentős javulást pedig 7,0 százalék helyett 4,2 százalék tapasztalt.

Negatívan alakultak az üzleti környezettel kapcsolatos várakozások is: azok aránya, akik az üzleti környezet jelentős romlására számítanak, 11,5 százalékról 13,7 százalékra, míg azoké, akik kismértékű romlást várnak, 27,5 százalékról 34,4 százalékra emelkedett. Az előző havi 32,6 százalék helyett 27,4 százalék vár változatlanságot, míg a kismértékű javulást várók aránya 23,0 százalékról 19,0 százalékra, a jelentős javulást váróké pedig 3,1 százalékról 1,8 százalékra mérséklődött.

 

A konjunktúraindexről

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Sikeres feliratkozás!

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.

Süti beállítások