Az orosz–ukrán háború mellett is 5 százalék feletti növekedés várható

A Századvég Konjunktúrakutató legfrissebb előrejelzése figyelembe veszi az orosz–ukrán háború magyar gazdaságra gyakorolt hatását. Ugyanakkor hangsúlyozni kell a bizonytalanságot: jelenleg nem látható előre, hogy mikor érhet véget a szomszédban zajló konfliktus, illetve hogy a bevezetett és a bevezetni tervezett szankciók milyen gazdasági károkat okoznak. Várakozásaink szerint hazánk gazdasági teljesítménye még ezzel együtt is idén 5,4 százalékkal bővülhet, amely ütem jövőre is csak 4,5 százalékig mérséklődhet. Előző, márciusi előrejelzésünkhöz képest a növekedési kilátásokat érdemben felfelé korrigáltuk, amelyben a kiemelkedő első negyedéves bővülés játszott közre, amely áthúzódó hatása az év hátralévő részében is támogathatja a GDP alakulását. A növekedés motorja idén a fogyasztás, míg jövőre a beruházások lehetnek.

A magyar gazdaság növekedési pályáját továbbra is érdemben befolyásolja az orosz–ukrán háború, illetve a szankciós politika, így továbbra is hangsúlyozni kell a nagyfokú bizonytalanságot, amely a gazdasági kilátásokat övezi. Az első negyedéves vártnál kedvezőbb gazdasági növekedés, ugyanakkor az áthúzódó hatásokon keresztül, a magas foglalkoztatással és beruházási rátával kiegészülve, kedvező alapot biztosít az év hátralévő részére. Viszont az ellátási láncok szakadozása, az energia- és élelmiszerárak emelkedése jelentős kockázati tényezőt jelent.

A fokozódó külső inflációs nyomás következtében felfelé módosítottuk a fogyasztói árindexre vonatkozó előrejelzésünket. Az áremelkedés üteme várakozásaink szerint idén 10,3 százalékot tehet ki, amely jövőre is csak 7,1 százalékra lassulhat.

A magas áremelkedés ellenére a növekedés fő motorja idén a fogyasztás lehet: a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 8,5 százalékkal nőhet 2022-ben, a kormányzati transzferek (13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés), illetve a minimálbér és a garantált bérminimum 20–20 százalékos emelése által is hajtott bérdinamika nyomán. A fogyasztás növekedési üteme jövőre 3,5 százalékra lassulhat, amelyben a bázishatás mellett az idénre (5,6 százalék) vártnál lassabb, 2,8 százalékos reálbér-bővülést kell kiemelni.

A beruházások volumene idén 5,2 százalékos növekedést mutathat, vagyis a gazdasági bizonytalanság ellenére a vállalatok beruházási hajlandósága magas maradhat, míg egyes állami fejlesztések elhalasztása makroszinten kis hatással jár. Várakozásaink szerint a dinamika jövőre sem változik érdemben, 5,4 százalékot tehet ki, így tehát a beruházási ráta tartósan magas szinten alakulhat.

A nettó export alakulása várakozásaink szerint idén fékezheti, míg jövőre kismértékben támogathatja a gazdasági növekedést. Az export volumene idén 8,0, jövőre pedig 7,8 százalékkal növekedhet, míg az import bővülése rendre 9,5, illetve 6,5 százalékot tehet ki. Az idei magasabb importnövekedésben a fogyasztás felfutása játszik szerepet. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a magyar gazdaság az energiahordozók tekintetében jelentős behozatalra szorul, itt tehát az áremelkedés érdemben rontja a külkereskedelmi mérleget.

A munkaerőpiaci helyzet változatlanul stabil, az elmúlt hónapok adatai alapján a foglalkoztatás ellenáll a háborús helyzetnek. Várakozásaink szerint a foglalkoztatottak száma idén és jövőre is magasan alakulhat, a munkanélküliségi ráta pedig 3,7, illetve 3,6 százalékot tehet ki, azaz továbbra is inkább a munkaerőhiány jelentheti a problémát. A foglalkoztatási szint fenntartását támogatja a magas beruházási ráta, míg a hazánkban maradó menekültek elhelyezkedése némiképp mérsékelheti a munkaerőhiányt.

A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt hónapokban, mandátumának megfelelően, az emelkedő inflációra az alapkamat és az egyhetes betéti kamat emelésével reagált. Várakozásaink szerint a kamatemelések sora még nem ért véget; azt a jegybanknak addig kell folytatnia, amíg az inflációs folyamatok nem fordulnak kedvezőbbé, és az áremelkedés üteme nem kezd el lassulni és közelíteni a jegybank 3 százalékos célját. A kamatemelésekre azért is szükség van, mivel azok támogatják a forint árfolyamát a bizonytalan világgazdasági környezetben.

A költségvetés helyzetére a gazdasági növekedés és a bérdinamika kedvezően, míg az év eleji transzferek, az uniós pénzek körüli viták, valamint a háború gazdasági hatásainak ellensúlyozása kedvezőtlenül hatnak. A kivetett extraprofitadóból befolyó többletköltségvetési bevételek ugyanakkor szükségesek ahhoz, hogy a kormányzat céljai – a rezsicsökkentés fenntartása, a honvédelmi kiadások növelése, valamint a hiánycél tartása – egyidejűleg megvalósulhassanak. A kedvező gazdasági növekedés, illetőleg a kiadások megvágása eredményeképp a költségvetés GDP-arányos ESA-hiánya a kormányzati előrejelzésnél kedvezőbben alakulhat: idén 4,4 százalékot tehet ki, míg jövőre 3,5 százalékra mérséklődhet. A csökkenő költségvetési hiány a gazdasági növekedéssel együtt az államadósság-ráta további javulását eredményezi: a GDP-arányos mutatószám itt idén év végére 74,5, míg jövőre 72,2 százalékra mérséklődhet.