A háború továbbra is rányomja bélyegét a konjunktúraérzetre


A háború továbbra is rányomja bélyegét a konjunktúraérzetre

A Századvég Konjunktúrakutató 2022. júliusi felmérése alapján a lakosság és a vállalkozások konjunktúraérzete egyaránt mérséklődött: a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –14,7-ről –16,8-re, míg a vállalati mutató értéke –14,0-ről –19,0-re csökkent. A mutatók visszaesését továbbra is az orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók indukálta bizonytalanság és a piacokon (deviza-, pénz-, kötvény- és árupiacokon) tapasztalható nagyobb volatilitás okozza. A konjunktúraérzet javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, továbbá ha az energiapiacokon megszűnik a bizonytalanság és alacsonyabb árak alakulnak ki.

1

A lakossági konjunktúraindex alindexei közül kettő visszaesett, míg kettő javult az előző havi értékhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke ugyan az előző havi +4,4-ről +2,9-re mérséklődött, de a pozitív tartományban maradt. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, ennek alindexe ugyanakkor kis mértékben, de –83,6-ről –82,5-re javult. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –21,6 pontos értékről –26,5-re romlott, míg az anyagi helyzeté –13,3 után –14,8 lett.

2

A lakosság borúlátóbbnak értékeli a gazdasági helyzet elmúlt egyéves alakulását. A jelentős romlást érzékelők aránya ugyanis az előző havi 36,0 százalékról 39,1 százalékra, míg a mérsékelt romlást megéltek aránya 24,5 százalékról 27,4 százalékra emelkedett. Változatlannak értékelte a lakosság a gazdasági helyzetet a júniusi 13,9 százalék után 10,4 százalék, míg kismértékű javulást 15,5 százalék (júniusban 17,4 százalék), jelentős javulást pedig 6,3 százalék (az előző hónapban pedig 6,4 százalék) várt.

Romlás figyelhető meg a háztartások megítélésében a saját megtakarítási helyzetük következő egy éves alakulását illetően is, amelyet vélhetően a továbbra is magas inflációs kilátások okozzák. Míg júniusban 17,8 százalék mondta, hogy sokkal kevesebbet takarít meg a következő egy évben, mint eddig, júliusra ez az arány 25,0 százalékra emelkedett. Változatlan jövőbeni megtakarítást az előző havihoz (39,7 százalék) képest közel 5 százalékponttal kevesebben 34,8 százalék prognosztizált. A legnagyobb pozitív irányú változás a lakosság hitelállományának csökkenése, ami a lakosság pénzügyi tudatosságára is utal, továbbá a lakosság az előző havi aránynál (23,9 százalék) nagyobb arányban (25,9 százalék) tervez a jövő évben nagyobb kiadást, mert bizakodik, hogy csak átmeneti a mostani kedvezőtlen helyzet.

3

A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke kedvezőtlenebbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet mutatója az előző havi –28,8-ről –37,4-re, az iparági környezeté –8,9-ről –18,5-re, a termelési környezeté –9,0-ről –12,2-re, míg az üzleti környezeté –19,8-ről –24,4-re módosult.

4

Mind a lakosság, mind pedig a vállalkozások inkább a jövő gazdasági folyamataival kapcsolatban lettek pesszimistábbak, ugyanakkor a vállalkozások esetében ezen előretekintő index negatív változása nagyobb (–6,5) mértékű, mint a lakosságinál (–2,6).

A vállalatoknál a következő egy év gazdasági helyzetének megítélésében történt jelentős negatív irányú változás, mivel jelentős romlást a júniusi 27,9 százalék helyett 37,0 százalék, kismértékű romlást közel ugyanannyian 35,2 százalék helyett 34,0 százalék vetítettek előre. A júniusi 14,9 százalék után 12,0 százalék prognosztizált változatlan gazdasági helyzetet, míg a kismértékű javulást várók aránya 13,5 százalékról 11,0 százalékra, a jelentős javulást becsülők aránya pedig 2,4 százalékról 2,0 százalékra mérséklődött.

Enyhe javulás tapasztalható ugyanakkor a vállalkozások fejlesztésekhez szükséges forrásainak előteremtésénél. A vállalatok 17,2 százaléka helyett 18,0 százalékának egyáltalán nem jelent nehézséget, 24,3 százalék helyett 25,0 százaléknak inkább nem jelent nehézséget a fejlesztéshez szükséges források megszerzése. A júniusi 29,7 százalék helyett 28,0 százalék szerint inkább nehézséget jelent, míg 25,1 százalék helyett 24,0 százaléknak teljes mértékben nehézséget jelent a forrásszerzés.

 

A konjunktúraindexről

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Sikeres feliratkozás!

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.

Süti beállítások