Sümeghi Lóránt vezető elemző, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány
Miután Ukrajna nemrég hivatalosan megkapta az uniós csatlakozáshoz szükséges tagjelölti státust, sokan úgy gondolták, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által gyors ütemben hazarendelt nagykövetek az ukrán diplomácia konszolidálódását vetítik előre. Azonban a Budapestet elhagyó Ljubov Nepop ukrán nagykövet asszony újbóli fenyegető kijelentéseiből arra lehet következtetni, hogy Ukrajnának nehezen megy a nyugati protokollhoz való felzárkózás.
Ami az európai közvéleményt illeti, talán sokak meglepődtek az Európai Tanács június végi gyors döntésén, miszerint egy jelenleg is zajló háborúban részt vevő, valamint gazdasági válságban levő Ukrajna – Moldova mellett – megkapta az uniós csatlakozás előszobájaként emlegetett úgynevezett tagjelölti státust. Ám a korai felocsúdást követően számos szakértő, valamint politikai kommentátor arra hívta fel a figyelmet, hogy e brüsszeli gesztus a nemzetközi diplomácia szempontjából akár gyümölcsöző is lehet, ugyanis nyugtatólag hathat Zelenszkij elnök karcos retorikájára, továbbá azokra az uniós tagállamokba kirendelt nagykövetekre is, akik az elnökükhöz hasonlóan sokszor megsértették a bevett protokollt.
E logikusnak mondható feltételezést pedig csak tovább erősítette a már kissé békülékenyebb hangnemet megütő Zelenszkij azon döntése, mely szerint a tagjelölti státus megszerzése után egyszerre több kirendelt nagykövetet is visszahívott, ráadásul jellemzően azokat, akiknek meggyűlt a bajuk a protokollal. Jelesül Andrij Melnyk berlini, valamint Ljubov Nepop budapesti nagykövetet.
Emlékezetes, Melnyk már nemegyszer hozta Kijevet kellemetlen helyzetbe, egyben bizonyította be magáról, hogy alkalmatlan a nemzetközi kapcsolatok európai szintű kezelésére. Tavasszal nyomdafestéket nem tűrő jelzővel illette a német külügyi bizottság elnökét, majd Olaf Scholz német kancellárt egy hibás fordítás folytán sértett májas kolbásznak nevezte, legutóbb pedig a hírhedt ukrán nácit, Sztyepan Andrijovics Banderát mosdatta, mivel Melnyk szerint nincs tárgyi bizonyíték arra, hogy valóban zsidók és lengyelek haláláért felelt volna a háborús bűnös.
E vállalhatatlan megnyilvánulások után Melnyk visszahívása logikus lépésnek tűnt, ráadásul ezzel párhuzamosan kiderült, hogy Nepopnak is távoznia kell Budapestről. Mint ismert, a nagykövet asszony a Berlinben állomásozó kollégájához hasonlóan szintén sorozatosan felrúgta a diplomáciai protokollt: egy kirohanásában a nácikkal való kereskedéshez hasonlította azt, hogy Magyarország a magyarok érdekét szolgáló rezsicsökkentés, valamint a benzinárstop megtartása érdekében nem akar lemondani az orosz gázszállításokról, de előfordult, hogy azzal fenyegetőzött, hogy az orosz csapatok idővel a magyar határt is átlépik.
Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy e két nagykövet faragatlansága nem előzmény nélküli, ugyanis számos magas rangú ukrán politikus hasonló stílusban kommunikált a nemzetközi kollégáikkal, s ez alól az ukrán elnök sem volt kivétel. Zelenszkij példának okáért a következő, mindennemű protokolláris előírásokat nélkülöző mondatokat intézte a magyar kormányfőhöz a tavaszi magyar országgyűlési választásokba beavatkozva: „Figyelj, Viktor, tudod, mi megy most Mariupolnál? […] És habozol, hogy átengedd-e a fegyvereket vagy sem? És habozol, hogy kereskedj-e Oroszországgal vagy sem? Nincs idő tétovázni.”
Ám a teljesség igénye nélkül érdemes felidézni Olena Zerkal ukrán energiaügyi miniszter tanácsadójának szavait is, miszerint elképzelhető, hogy a barátságtalan Budapest irányába elzárják a gázvezetéket, de Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó szavaira is érdemes emlékezni, aki szerint „Magyarország olajból készült mézeskalácsra váltja az elhunyt ukrán gyerekek lelkeit”, ennélfogva „az európai család egyetlen problémás országa Magyarország, amely megakadályoz bármilyen reakciót Oroszország rémtetteire Ukrajnában”.
E meglehetősen terhelt és az európai sztenderdeket nélkülöző ukrán politikai klímában már érthetőbbé válik Melnyk és Nepop diplomáciában alkalmazott stílusa, amelyre egyesek szerint a visszahívások kijózanító hatással lesznek. Azonban a Nepop nagykövet asszony búcsúinterjújában elhangzottak sajnos homlokegyenest cáfolják e meglátást. Mint ismert, a rádiónak nemrég nyilatkozó Nepop hiába állította, hogy bárhová is kerül a világba, ő mindig is a magyarok barátja marad, mégis szerencsésnek látta, hogy távozása előtt újból megfenyegesse nemcsak a magyar kormányt, hanem a magyarság teljes egészét. Mint mondta: „Ha mi feladjuk, akkor az oroszok nem állnak meg, és Magyarország lesz a következő.”
Az imént tárgyaltak fényében könnyen belátható, hogy a jelenlegi ukrán politikai elitnek nemcsak az országuk határain belül, de azonkívül is kifejezetten gondot okoz az európai szintű nemzetközi kapcsolattartás, amelyre – mint látható – már egy visszahívás sincs hatással. A kérdés csupán az, hogy amikor az orosz–ukrán konfliktusnak valamilyen formában idővel vége szakad, akkor a gazdasági és nemzetközi politikai értelemben újjáépülni vágyó Ukrajna ezzel a diplomáciai pedigrével mennyire fog tudni valódi szövetségeseket maga mellé állítani? Ugyanis könnyen lehet, ha már nem ropognak a fegyverek, illetve Európát már nem fenyegeti ilyen súlyos mértékben az energiaválság, akkor az európai tagállamoknak már kellemetlen lesz ezt a diplomáciai mentalitást elviselni.