A háborús infláció továbbra is negatívan befolyásolja a konjunktúraérzetet


A háborús infláció továbbra is negatívan befolyásolja a konjunktúraérzetet

A Századvég Konjunktúrakutató 2022. augusztusi felmérése alapján a lakosság és a vállalkozások konjunktúraérzete egyaránt mérséklődött: a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,8-ről –26,6-re, míg a vállalati mutató értéke –19,0-ről –23,4-re. A mutatók visszaesését továbbra is az orosz–ukrán háború indukálta magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók indukálta bizonytalanság, valamint a pénzügyi, továbbá elsősorban az árupiacokon tapasztalható nagyobb turbulenciák okozzák. A konjunktúraérzet javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, továbbá az energiapiacokon megszűnik a magas kockázat, és alacsonyabb árak alakulnak ki.

1.ábra

A lakossági konjunktúraindex alindexei közül mind a négy visszaesett az előző havi értékhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi +2,9-ről –6,1-re mérséklődött, és immár a negatív tartományba került. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, ennek alindexe kismértékben, –82,5-ről –86,3-re tovább romlott. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –26,5 pontos értékről –39,4-re romlott, míg az anyagi helyzeté –14,8 után –24,1 lett.

2.ábra

A lakosság borúlátóbbnak értékeli a gazdasági helyzet elmúlt egyéves alakulását. A jelentős romlást érzékelők aránya ugyanis az előző havi 39,1 százalékról 52,5 százalékra emelkedett, míg a mérsékelt romlást megéltek aránya 27,4 százalékról 23,6 százalékra változott. Változatlannak értékelte a gazdasági helyzetet a júliusi 10,4 százalék után 8,5 százalék, míg kismértékű javulást 9,2 százalék (júliusban 15,5 százalék), jelentős javulást pedig 5,2 százalék (az előző hónapban pedig 6,3 százalék) várt.

Romlás figyelhető meg a háztartások megítélésében, saját anyagi helyzetük következő egyéves alakulását illetően is, amelyet vélhetően a továbbra is magas inflációs kilátások okoznak. Míg júliusban 40,6 százalék mondta, hogy sokkal vagy kicsivel rosszabb lesz az anyagi helyzet a következő egy évben, mint eddig, augusztusra ez az arány 57,5 százalékra emelkedett. Változatlan jövőbeni anyagi helyzetet az előző havihoz (34,9 százalék) képest több mint 9 százalékponttal kevesebben 25,8 százalék prognosztizált.

Pozitív irányú elmozdulás egyik kérdésnél sem volt a lakosság esetében.

3.ábra

A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke kedvezőtlenebbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet mutatója az előző havi –37,4-ről –43,7-re, az iparági környezeté –18,5-ről –24,5-re, a termelési környezeté –12,2-ről –15,0-re, míg az üzleti környezeté –24,4-ről –32,7-re módosult.

4.ábra

A vállalatoknál az elmúlt egy év gazdasági helyzetének megítélésében történt jelentős negatív irányú változás, mivel jelentős romlást a júliusi 40,0 százalék helyett augusztusban 46,5 százalék, kismértékű romlást közel ugyanannyian 33,0 százalék helyett 33,1 százalék érzékelt. A júliusi 11,0 százalék után 9,7 százalék detektált változatlan gazdasági helyzetet, míg a kismértékű javulást tapasztalók aránya 11,0 százalékról 6,4 százalékra, a jelentős javulást érzékelők aránya pedig 4,0 százalékról 2,1 százalékra mérséklődött.

Enyhe javulás tapasztalható ugyanakkor a forint euró árfolyamának jövőbeni alalkulásának vállalati megítélésében. A júliusi arányokhoz képest a vállalatok közül ugyanis többen mondják azt, hogy az árfolyam változatlan lesz, míg kevesebben várnak valamilyen mértékű gyengülést a továbbiakban.


 

A konjunktúraindexről

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Sikeres feliratkozás!

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.

Süti beállítások