A magyarok szerint az energiainfláció után gazdasági visszaesést is hoznak a brüsszeli szankciók


A Századvég legújabb közvélemény-kutatása utána járt annak, hogy a magyarok hogyan vélekednek Brüsszel Oroszországot sújtó szankciós politikájáról, illetve annak következményeiről. A megkérdezettek több mint négyötöde (83 százaléka) úgy látja, hogy az Oroszországra kivetett brüsszeli szankciók és szankciós tervek 2023-ra súlyos gazdasági visszaeséshez vezethetnek Európában.

Kedvezőtlen a szankciós politika megítélése Magyarországon

Oroszország és Ukrajna elhúzódó fegyveres konfliktusa, illetve Brüsszel szankciós stratégiája régóta nem tapasztalt háborús gazdasági és energiaválsághoz vezetett a kontinensen, melynek feloldása érdekében – ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott – elengedhetetlen lenne a béketárgyalások mielőbbi megkezdése. Több jel is arra mutat azonban, hogy a brüsszeli vezetők nem tervezik felülvizsgálni szankcióközpontú politikájukat. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben, szeptember 14-én tartott évértékelő beszédében, világossá tette, hogy érvényben maradnak a szankciók, valamint előre vetítette, hogy az elkövetkező időszak nehéz lesz az európai családoknak, a vállalatoknak pedig több nehéz döntést kell meghozniuk.

Brüsszel büntetőintézkedésekre épülő politikáját ugyanakkor jelentős elutasítottság övezi Magyarországon. A Századvég kutatása szerint


a magyarok több mint kétharmada (68 százaléka) kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg az Európai Unió Oroszországot célzó szankciós politikájáról,

és mindössze 25 százalékuk ítélte kedvezőnek ezt.

1

Súlyos szankciós recesszióhoz vezethetnek Brüsszel intézkedései

Az elmúlt hónapokban bebizonyosodott, hogy Brüsszel szankciós lépései nem segítették elő az orosz–ukrán háború mielőbbi lezárását, másfelől a várt következményekkel ellentétes hatásokat is kiváltott. A háború kezdete óta az energiaárak jelentős mértékben emelkedtek, melynek következtében Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert a kőolaj, a földgáz és a szén értékesítésével a fegyveres konfliktus első hat hónapjában. A szóban forgó összeg valószínűsíthetően felülmúlja az orosz hadi kiadások mértékét, illetve elősegíti a háború további finanszírozását.

Ezzel párhuzamosan a megvalósított és tervezett szankciók, az európai polgárok számára, a hétköznapokban is kézzel fogható negatív következményekkel jártak szerte Európában, mely állítást a felmérés eredményei is alátámasztják. A kutatásból kiderül, hogy


a válaszadók 79 százaléka látja úgy, hogy az orosz energiahordozókra kivetett brüsszeli szankciók, illetve a felvázolt szankciós tervek meghatározó szerepet játszanak az üzemanyag- és energiaárak, valamint az infláció meredek emelkedésében.
2

Kijelenthető továbbá, hogy a közvélemény Európa gazdasági kilátásainak további romlásával kalkulál, amennyiben a büntetőintézkedések politikája folytatódik. A felmérés rávilágít, hogy


a megkérdezettek 83 százaléka gondolja úgy, hogy az említett brüsszeli szankciók és szankciós tervek hatására Európában 2023-ra súlyos gazdasági visszaesés, recesszió alakulhat ki,

ezzel szemben 13 százalékuk szerint erre nem kell számítani.

3
Módszertan

CATI módszer, n=1000, felnőtt magyar lakosság körében, adatfelvétel: 2022. szeptember

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Sikeres feliratkozás!

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.

Süti beállítások