Ezermilliárd euró többletet fizettetnek ki az európai emberekkel
A nemzeti konzultáció jelentősége, hogy az eredmények tudatában a kormány erősebb felhatalmazással tárgyalhat az Európai Unióban, jelentette ki lapunknak nyilatkozva Kiszelly Zoltán politológus, aki arról is beszélt, hogy a DK-s árnyékkormány a baloldali belharc céljait szolgálja, továbbá hogy az Európai Bizottság elnöke Olaszországnak szánt üzenetével Brüsszel valódi arcát leplezte le.
Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója
„Mindig a magyar társadalom számára fontos kérdésekről indít konzultációt a kormány, és a lényeg, hogy az alternatívák ütközhessenek – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. – A demokrácia abból él, hogy a különböző alternatívák ütköznek, és most is kibeszélhetjük az eltérő véleményeket a szankciókról. A demokratikus, széles vita a lényeg, és ennek eredményeként a kormány egyértelmű képet kap a magyarok többségének az álláspontjáról, ami alapján egy erős felhatalmazása lesz a kormánynak Brüsszelben, amikor a szankciókról tárgyalnak. Ezt láttuk a migráció esetében is. Orbán Viktor akkor is nyugodtan hivatkozhatott arra, hogy ez a magyarok többségének a véleménye, és ezzel a megbízatással küldte őt a magyar társadalom Brüsszelbe."
Az elemző szerint a baloldal azért próbálja elkerülni a vitát és leértékelni a nemzeti konzultációt, mert rendre a vesztes oldalra áll. Úgy fogalmazott, hogy a forró krumplit dobják el maguktól. A nemzeti konzultáció, majd az azt követő népszavazás során a migráció kérdésében a bevándorlás pártján álltak. Itthon nem népszerűek, nincs támogatottságuk, ezért a külföldre hagyatkoznak, ezt láthatjuk most is. A guruló dollárokért valamit nyújtani is kell, ezért képviseli a hazai baloldal mindig a globalista álláspontot, mert onnan kap támogatást. Ezt láttuk most Márki-Zay pénze kapcsán is. Ugyanott tartunk, mint a migráció kérdésében, amikor a bevándorláspárti vélemény mellett álltak, most pedig a szankciókat támogatják, azaz nem a magyar érdekeket képviselik, például, hogy hazánk legyen kivétel a gázszállításnál, ahogy az olajszállításnál történik, hiszen mi jobban függünk a vezetékes szállítástól, mert nincs tengeri kikötőnk.
A baloldal rögtön a brüsszeli álláspontot veszi át, ami népszerűtlen, ezért inkább kerülni szeretné a vitát a nemzeti konzultáción keresztül, állapította meg Kiszelly Zoltán.
Közben az Európai Bizottság vezetői továbbra is ragaszkodnak a gázra vonatkozó ársapka bevezetéséhez.
Az elemző emlékeztetett, hogy az ársapka ötletét a G7-ek vetették fel az olajárra vonatkozóan, amit az unió a gáz esetében is próbálna érvényesíteni, de egyik elképzelés sem volt sikeres. Arra alapoztak, hogy van egy, a nagy olajtermelő országokat tömörítő OPEC-kartell, és ennek a mintájára egy vételi kartellt alakítanának ki, így pedig az unió egységes vásárlóként léphetne fel. Akkor nagyobb tételben tudna vásárolni, aminek eredményeként nagyobb kedvezményt érhetne el, de a fizikai infrastruktúra miatt Oroszország tud a leggyorsabban és a legolcsóbban szállítani. Mivel Oroszországot nem tudják kikerülni, hiába próbálkoznak ársapkával, vételi kartellel, ezek az ötletek kudarcra vannak ítélve, hiszen a katariak, a norvégok, az amerikaiak is azt mondták, hogy nem fogják olcsóbban adni a gázt. Fizikai értelemben megoldhatatlan, hogy olcsón, gyorsan és nagy mennyiségben kapjon gázt az unió, szögezte le a politológus.
Kiszelly Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a brüsszeli politikai elképzelések mindig a valóságba ütköznek. Lábbon lőtték magukat, amikor lemondtak az orosz olajról és a gázról, azonban az alternatíva drágább és új függőségeket teremt, azaz az orosz kiszolgáltatottságot egy amerikai függőségre akarják cserélni.
A probléma – miszerint ezek az intézkedések csupán az Egyesült Államoknak előnyösek – egyre több amerikai lapban is nyilvánosságot kap.
„A brüsszeli vezetők előremenekülnek, az orosz energiaforrásokról végleg le akarnak válni, és a rövidtávú szükségletekkel nem törődnek – jelentette ki a politológus. – Vannak olyan számítások, amelyek szerint Európának a szankciók és az orosz ellenszankciók árfelhajtó hatása miatt idén ezermilliárd euróval többet kell fizetni az energiahordozókért, mint tavaly. Ezt az irgalmatlanul hatalmas összeget kell az európai emberekkel kifizettetni. Közép- vagy hosszútávon kiépülhetnek az alternatív útvonalak, egy technológiai váltás is bekövetkezhet a zöldenergia gyorsabb előretörésével, de ennek a politikának jóléti áldozatai lesznek, az európai középosztályt pedig jelentősen megviseli, továbbá kis- és középvállalkozások tízezrei fognak csődbe menni."
A Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára által a hét elején nevesített DK-s árnyékkormány a politológus szerint elsősorban a többi baloldali pártnak szólt.
„Egy piactisztítás zajlik, a DK mindig is a Fidesz ellenpólusaként határozza meg magát. A negyedszer kétharmadot kapó kormánnyal szemben áll az árnyékkormány, és a többi pártnak ehhez a két pólushoz képest kell kialakítania az álláspontját. Gyurcsány Ferenc megint kétpólusúvá akarja tenni a politikai versenyt. Nem véletlen, hogy Ujhelyi már tapsikolt, mert szeretne mandátumhoz jutni legközelebb is, de látja, hogy az MSZP-vel ez nem lesz lehetséges. Nem véletlenül jelentette ki a DK, hogy pártokkal nem tárgyal, és az európai parlamenti választáson külön indulnak. Ezzel azt üzenték, hogy igazodjanak hozzájuk a baloldali pártok, vagy minimum azok a politikusok, akik mandátumot szeretnének."
A baloldali pártok használható politikusait akarják integrálni a DK-ba, anélkül, hogy a pártok vezetőivel egyezkedniük kellene. Kimazsolázzák a riválisaikat – tette hozzá az elemző.
Kiszelly Zoltán úgy érzi, Gyurcsány Ferenc belátta, hogy nem lehet még egyszer miniszterelnök, ezért a feleségét küldi előre, de ettől még ugyanaz a Gyurcsány-család, ugyanaz az érdekkör.
Igazából egy oligarchapárt a DK, a Gyurcsány család nélkül nem is működne.
„Azért is hozták létre az árnyékkormányt, hogy ezzel meneküljenek előre, és ne az legyen a téma, hogy Gyurcsánnyal lehet-e nyerni. Az ellenzékváltás kérdéskörét szeretnék megkerülni. Erre az ellenzékváltó pólusra Donáth Anna és Márki-Zay Péter rögtön bejelentkezett, ám mivel Gyurcsánynak van a legtöbb képviselője a parlamentben, illetve a Fővárosi Közgyűlésben, megint ugyanazok a viták ismétlődnek, mint a tavaszi választást megelőző években" – fogalmazott a politológus.
Az elemző végezetül kiemelte Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének az intelmeit, aki a hét közben ugyan az olaszokat fenyegette meg a vasárnapi választás előtt, ám mivel Magyarországot és Lengyelországot hozta fel példának arra, hogy meg vannak az eszközeik egyes országok megrendszabályozására, tulajdonképpen azt mondta ki, hogy a jogállamisági eljárás csupán egy politikai zsarolási eszköz. Ha jól döntenek az olaszok, akkor nem alkalmazzák ellenük, de ha rosszul, akkor ők is úgy járhatnak, mint a lengyelek és a magyarok. Ez pedig alátámasztja, hogy jogállamiság címén zsarolás történik az Európai Unió részéről – szögezte le Kiszelly Zoltán.
