Nemzetközi szerződés tiltja a belügyekbe történő diplomáciai beavatkozást
Kiindulópontként fontos hangsúlyozni, hogy a diplomáciai jog legfőbb forrása a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi egyezmény, melyet hazánk és az Egyesült Államok egyaránt ratifikált. A szóban forgó egyezmény rögzíti, hogy megalkotásának célja „az országok közötti baráti kapcsolatok fejlesztéséhez” történő hozzájárulás, méghozzá a részes államok „alkotmányos és társadalmi berendezésének különbözőségére” való tekintet nélkül.[1]
Az 1961. évi bécsi egyezmény a diplomaták kötelezettségeiről is rendelkezik. A jogszabály félreérthetetlenül kimondja, hogy
a diplomáciai képviselet tagjainak (így a nagyköveteknek is) tartózkodniuk kell a fogadó állam belügyeibe való beavatkozástól,
valamint – tetszőlegesen választott szervek és tisztségviselők helyett – a fogadó állam külügyminisztériumával kell intézniük minden hivatalos ügyet, amellyel a küldő állam a képviseletet megbízta.[2] Megállapítható tehát, hogy
a diplomáciai tevékenység folytatásának, a diplomáciai kapcsolatok vitelének évtizedek óta alkalmazott, világos szabályrendszere van, melynek követésére az egyezményben részes államok kötelezettséget vállaltak.
Az Egyesült Államok nem vállalhat szerepet a magyar belpolitikában
A kutatás alapján kijelenthető, hogy a magyar választók hazánk és az Egyesült Államok kapcsolatában határozottan elleneznek mindenfajta beavatkozási kísérletet a magyar belpolitikába. Ezzel szemben a diplomáciai szabályok betartásán alapuló, baráti viszony fenntartását támogatják elsöprő többségben. Ennek megfelelően
a magyarok több mint háromnegyede (76 százaléka) gondolja úgy, hogy az Egyesült Államoknak a partneri, diplomáciai szabályokat tiszteletben tartó viszonyt kellene fenntartania Magyarországgal és tartózkodnia kellene az ország belügyeibe történő beavatkozástól.
Azoknak az aránya, akik indokoltnak tartják az USA aktív szerepvállalását a magyar belpolitikában, továbbá azt, hogy az Egyesült Államok – amennyiben szükségesnek ítéli – vonja kritika alá a magyar kormányt, 18 százalékra tehető.
Ehhez hasonlóan
a válaszadók közel kétharmada (65 százaléka) nem ért egyet azzal, hogy az USA nagykövetsége közvetlenül véleményt nyilvánítson magyar belpolitikai kérdésekben,
míg 31 százalékuk helyeselné ezt.
[1] A diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi egyezmény preambuluma.
[2] A diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi egyezmény 41. cikk 1. és 2. pontjai.
Módszertan
CATI módszer, n=1000, felnőtt magyar lakosság körében, adatfelvétel: 2022. november
