Bár az orosz–ukrán háború februári kirobbanását követően az európai politikai elit még egységesen ellenezte az orosz energiaszállítást érintő szankciókat, a tavaszi időszak végére számos tisztségviselő megváltoztatta korábbi véleményét. A fordulat egyik motorja az Európai Bizottság volt, ami – több uniós ország, köztük Magyarország kritikái ellenére – nyár elejére elfogadtatta a tagállamokkal a szilárd tüzelőanyagokra és a tengeri úton érkező olajszállítmányokra vonatkozó embargót, és azóta a gázszállítások korlátozásán dolgozik1.
Az európaiak többsége károsnak tartja az orosz olaj- és gázszállítások tiltását
Az Európai Bizottság tavasz óta az unió orosz energiaimportjának leépítését sürgeti. A brüsszeli tisztségviselők azzal érvelnek a szankciók kiterjesztése mellett, hogy az energiaszállítások korlátozásával Oroszország – Európa számára elviselhető költségek árán – rákényszeríthető a háború lezárására, és hogy a többségi társadalom egyetért ezekkel a törekvésekkel. Az európai polgárok szerint azonban az orosz olaj- és gázszállítások tiltásának több kára lesz, mint haszna Európában.
Az európaiak szerint az orosz olaj és gáz tiltása káros
Brüsszel legfontosabb érve az energiaembargó mellett, hogy az intézkedések elviselhető európai költségek árán rákényszerítik majd Oroszországot a háború mielőbbi lezárására, azaz a konfliktus végével járó hasznok meghaladják a szankciókkal járó károkat2. Mivel a háború intenzitása lassan tíz hónapja egyre csak fokozódik, a szankciók haszna megkérdőjelezhetővé vált. Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi konfliktus hatására az EU gazdasága válságba került, és ennek már jelenleg is rendkívüli társadalmi költségei vannak.
A folyamatok hatásai az európai közvéleményben is markánsan megjelennek. A Századvég által készített kutatás alapján az Európai Unió tagállamaiban a választ megjelölő felnőtt lakosság több mint kétharmada egyetért azzal, hogy az orosz olaj és gáz tiltásával járó károk meghaladják az intézkedés hasznait Európában.
Csak a lengyelek tartják hasznosnak az energiaembargót
Az olaj- és gáztilalmat – Lengyelország kivételével – valamennyi tagállam felnőtt lakosságának nagyobb része inkább károsnak tartja, és az országok több mint felében az arány legalább 70 százalékos. Az elutasítottság Magyarországon – Németországgal holtversenyben – a tizedik legmagasabb, 72 százalék. Sokatmondó, hogy az Európai Bizottság érvelésével még a szélsőségesen szankciópárti, balti államokban élő polgárok többsége sem ért egyet.
Lengyelország az egyetlen olyan tagállam, amelynek eredményei – az ország történelmi előzményei, földrajzi elhelyezkedése és az orosz energiaszállításoknak való alacsony kitettsége miatt – támogatják a brüsszeli érvet. Azonban a lengyel lakosság esetében is csak egy szűk, 52 százalékos többség nyilatkozott úgy, hogy az orosz olaj és gáz tiltásának hasznai meghaladják majd a költségeket.
Hivatkozások:
1 A Bizottság az olajembargó elfogadásakor jelezte, hogy heteken belül előterjeszti gázembargós javaslatát, a tagállamok vezetőinek többsége azonban elutasító nyilatkozatokkal reagált. Brüsszel ezért nyár vége óta egy tőzsdei gázársapka bevezetésén dolgozik, amelynek a következményei – mivel Oroszország jelezte, hogy nem szállít az intézkedést támogató országokba – megegyeznének az embargóéval.
2 A Bizottság képviselői több ízben hivatkoztak arra, hogy törekvéseiket az európai közvélemény támogatja, holott már a tavasszal készített tagállami közvélemény-kutatások eredményeiből látható volt, hogy ez nem igaz. Ezzel kapcsolatban a Századvég korábban nyílt levelet is írt Kadri Simson energiaügyi biztosnak.
Az Európa Projekt-kutatásról
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.
A 2022-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, a koronavírus járvány, a klímaváltozás, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája az orosz–ukrán háború, az energiaválság, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Törökországra és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.