Az Európai Unió tagállamainak vezetői egyetértenek abban, hogy törekedni kell az orosz energiafüggés csökkentésére, ennek módjáról azonban nagy viták vannak. A szankciópárti országok – például Lengyelország, vagy a balti államok – szerint az orosz energiaszállításokat mielőbb be kell tiltani még akkor is, ha ez rendkívüli károkat okoz az EU-nak. Ezzel szemben a szankciókritikus országok – például Magyarország és a déli tagállamok – azon az állásponton vannak, hogy a tiltás helyett a diverzifikáción, azaz a lehetséges helyettesítő források kiépítésén kell dolgozni, mert az anélkül csökkenti a függőséget, hogy jelentős károkat okozna az EU gazdaságának.
Európai közvélemény: Energiaszankciók helyett diverzifikációra van szükség
Az energiaszállításokat érintő szankciókról szóló vitában két eltérő álláspont ütközik egymással Európában. Az egyik szerint az orosz energiaimportot mielőbb be kell tiltani, rákényszerítve ezzel az uniós tagállamokat, hogy akár az ellátásbiztonság sérülése árán is, más eladókat keressenek. A másik álláspont képviselői – az orosz szállítások tiltása helyett – inkább új beszállítók piacra lépésének támogatásával kényszerítenék versenyre Oroszországot, mérsékelve ezzel a kontinens függését. A Századvég az Európa Projekt-kutatás keretében megvizsgálta, hogy az európai polgárok melyik álláspontot támogatják.
Az európaiak többsége a diverzifikációval ért egyet
Az Európai Unió egészét tekintve a diverzifikációnak többségi támogatottsága van a szankciókkal szemben. A választ megjelölő felnőtt lakosság 59 százaléka szerint, a szállítások megszüntetése helyett inkább lehetővé kell tenni más szállítóknak az energiaimportot, ezzel versenyre kényszerítve az orosz felet.
A kutatás eredményei alapján, az orosz import megszüntetését sürgetők aránya jóval kevesebb, 41 százalék.
Magyarország a leginkább diverzifikációpárti, a tiltást pedig legjobban a lengyelek sürgetik
A két álláspont támogatottságában jelentős tagállami eltérések figyelhetők meg. A diverzifikációt tizenkilenc ország lakossága részesíti előnyben a szankciókkal szemben, és az álláspont tíz országban legalább kétharmados többséget ért el. A leginkább diverzifikációpárti tagállam Magyarország, ahol a válaszadók 88 százaléka az új importpartnerek bevonásával ért inkább egyet. A kérdés Romániát osztja meg a legjobban, ahol a választ megjelölők fele-fele arányban preferálják az egyik és a másik lehetőséget.
Az orosz energiaszállítások tiltását hét ország lakossága részesíti előnyben az új kereskedelmi kapcsolatok kiépítésével szemben: a szankciók támogatottsága Lengyelországban a legmagasabb: 62 százalék. Megjegyzendő azonban, hogy a tiltást támogató országok egy része vagy már korábban is kis volumenben vásárolt energiát Oroszországtól, vagy a háború kezdete óta leépítette orosz kereskedelmi kapcsolatait, így a válaszokat befolyásolhatta a korábbi politikai döntés megerősítési szándéka is.
Az Európa Projekt-kutatásról
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.
A 2022-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, a koronavírus járvány, a klímaváltozás, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája az orosz–ukrán háború, az energiaválság, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Törökországra és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.