A Századvég Konjunktúrakutató 2022. decemberi felmérése alapján a lakosság és a vállalkozások konjunktúraérzete is kismértékben romlott. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –26,4-ről –29,9-re gyengült, a vállalati mutató értéke pedig –20,7-ről –21,9-re változott. A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását továbbra is az orosz–ukrán háború, a szankciók okozta magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A pénzügyi, devizapiaci, továbbá elsősorban az árupiacokon tapasztalható nagyobb turbulenciák szintén a bizonytalanságot erősítették. A konjunktúraérzet jelentősebb javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció jelentősen mérséklődik, továbbá az energiapiacokon megszűnik az óriási bizonytalanság, és tartósan alacsony árak alakulnak ki.
Decemberben a konjunktúraérzetet leginkább a háború és az energiapiaci bizonytalanság negatív hatásai határozták meg
A lakossági konjunktúraindex három alindexe romlott az előző havi értékéhez képest, így összességében az index is kedvezőtlenebbé vált a novemberihez viszonyítva. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –12,2-ről –11,9-re emelkedett. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, ennek alindexe minimális mértékben, –88,5-ről –93,0-re csökkent. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –34,4 pontos értékről –42,2-re emelkedett, míg az anyagi helyzeté –21,3 után –25,0 lett.
Arra a kérdésre, hogy Magyarországon inkább jó vagy inkább rossz irányba mennek a dolgok, a lakosság borúlátóbb válaszokat jelölt meg az egy hónappal ezelőttihez képest. A határozottan rossz irányba mennek a dolgok válasz aránya ugyanis az előző havi 32,9 százalékról 42,7 százalékra nőtt, míg az inkább rossz irányba mennek a dolgok aránya 21,4 százalékról 20,2 százalékra csökkent. Változatlannak érzékelte a folyamatok alakulását a novemberi 27,3 százalék után a megkérdezettek 23,1 százaléka, míg inkább jó irányba fejlődést 8,4 százalék (novemberben 11,1 százalék), a határozottan jó irányba alakuló fejlődést pedig 4,7 százalék (az előző hónapban 6,1 százalék) detektált.
A legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a lakosság esetében a foglalkoztottak alakulásának a következő egy évre vonatkozó megítélésében történt. 4,0 százalékponttal kevesebben várnak jelentős csökkenést, míg 0,3 százalékponttal kevesebben becsülnek kismértékű romlást, 1,4 százalékponttal kevesebben prognosztizálnak változatlanságot, 2,5 százalékponttal többen várnak kismértékű javulást. Továbbá 0,6 százalékponttal többen vannak, akik szerint jelentősen nő a foglalkoztatottság 12 hónap múlva az egy hónappal ezelőtti adatokkal összevetve.
A vállalati felmérés esetében kettő alindex értéke kedvezőtlenebbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet mutatója az előző havi –37,3-ról –41,7-re gyengült, az iparági környezeté –22,4 maradt, a termelési környezeté –13,4-ről –13,2-re javult, míg az üzleti környezeté –30,1-ről –33,2-re módosult.
A vállalatok a legnagyobb javulást a következő egy évben az export alakulását illetően várnak. Átlagosan ugyanis a vállalatok 0,2 százaléka vár jelentős, míg szintén 0,2 százalékuk csekélyebb növekedést. Kismértékű gyengülést 0,7 százalékponttal többen várnak, mint amilyen mértékűt az elmúlt hónapban prognosztizáltak. Ugyanakkor decemberben 0,2 százalékkal kevesebben jeleztek előre jelentősen csökkenő exportot.
A vállalatok összességében a jövő alakulását illetően borúlátóak. Azt véli ugyanis a megkérdezett vállalatok 34,9 százaléka (3,8 százalékpontos emelkedés az előző hónaphoz viszonyítva), hogy határozottan rossz irányba fejlődnek a dolgok. További 31,1 százalék (3,4 százalékponttal alacsonyabb a novemberi aránynál) szerint inkább rossz irányba. A vállalatok az is-is kategóriát 2,8 százalékponttal, az inkább jó irányba kategóriát 3,3 százalékponttal kevesebben, a határozottan jó irányba kategóriát pedig 0,3 százalékponttal többen jelölték meg prognózisukként.
A konjunktúraindexről
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.