Vékony határvonal húzódik a bejelentett lobbitevékenység és a korrupciós befolyásolási kísérletek között, avagy melyek a szuverenitás észszerű határai


Azon túl, hogy a lobbizást mint tevékenységet az Amerikai Egyesült Államokból eredeztetik, formáját tekintve szinte minden legfelsőbb politikai döntéshozatallal rendelkező személy vagy személyösszesség körül valamilyen formában megtalálható, mondhatni a hatalom velejárója. Amennyiben kizárni nem lehet, megfelelő szabályozása indokolt, különben olyan belső és külső szuverenitási (és biztonsági) kérdéseket vet fel, amelyek jelenleg az Európai Unió és Magyarország vezetőit egyaránt foglalkoztatják.

Vékony határvonal húzódik a bejelentett lobbitevékenység és a korrupciós befolyásolási kísérletek között, avagy melyek a szuverenitás észszerű határai

A szuverenitás határvonalainak helyzete pedig évszázadok óta foglalkoztatja a jog- és politikatudósokat, hiszen a szuverenitás jelenti az emberi szabadság kiteljesedését. A szuverenitás segítségével a nép kezében van a döntés szabadsága, mely szabadsággal élve képviselőket választanak a társadalmak, és felruházzák őket jogosítványokkal, elvárva, hogy képviselőik az érdekeik mentén járjanak el a bel- és külpolitikai térben egyaránt. A népszuverenitás elvét követve tehát elvárt, hogy a megválasztott képviselők – így a nemzetközi politikai aréna választottjai is – nemet tudjanak mondani a külső befolyásolási kísérleteknek, ezzel megőrizve az intézményrendszerekbe vetett hitet.

Az Európai Unió sui generis politika rendszere részben kormányközi (intergovernmentális), részben nemzetek fölötti (szupranacionális) politikai jegyekkel – így államiságra emlékeztető tulajdonságokkal – rendelkezik, ezért egy szuverén Európai Unió nem engedheti meg magának, és legfőképpen saját polgáraival szemben, hogy ne jelenítse meg önmagát autonóm módon. Ez adja az Európai Unió szuverenitásának fontosságát, és a lobbitevékenységekkel szembeni erős védekezés lényegét.

Az európai integráció során számos intézkedést hoztak, hogy a külső befolyásolási kísérleteket kiszűrhessék; a transzparencia jegyében létrehozták az átláthatósági nyilvántartást, mely az uniós jogalkotást és a szakpolitikák végrehajtását befolyásolni szándékozó szervezeteket és érdekcsoportokat tartja számon, illetve a kapcsolattartás átláthatóságára utaló intézkedések is születtek. A rendszer kiskapuira és hiányosságaira a Katar-gate-ügy hívta fel a nyilvánosság figyelmét és rámutatott arra a tényre, hogy az NGO-k a civil társadalom mögé bújva igyekeznek befolyást vásárolni, a gyenge szabályrendszerrel rendelkező Európai Parlamentben pedig marékszámra lehet mérni a külföldi befolyást.

Február 13-án Monika Hohleimer – német néppárti EU parlamenti képviselő – belátta, hogy az EU-nak az Egyesült Államok jogszabályi keretrendszeréhez hasonló jogszabályra van szüksége, és szorgalmazni kezdte az amerikai Foreign Agents Registration Act [FARA] uniós megfelelőjének létrehozását. Az Egyesült Államokban a lobbikérdés régóta foglalkoztatja a törvényhozókat – hiszen az amerikai szövetségi lobbitörvény és a FARA is nagy múltra nyúlik vissza –, így az Egyesült Államok megfelelő perspektívát tud nyújtani Európának. Woodrow Wilson és Harry S. Truman amerikai elnökök harcára volt szükség, hogy a lobbistákat – akik a Capitol Hill-en külön hatalmi tényezőként jelennek meg – törvényi keretek közé szorítsák, azonban az Inspector General felhívta a figyelmet arra, hogy a lépéskényszerbe helyezett érdekcsoportok, feltalálva az alulról építkező lobbizást („grassroots lobbying”), már rejtett agendaépítkezéssel próbálják a közvéleményt, és ezáltal a képviselőket befolyásolni, súlyosan sértve a szuverenitás alapelveit. A problémát látva 2023 januárjában a Chuck Grassley iowai republikánus szenátor által vezetett kétpárti szenátorcsoport újból bemutatta azt a szabályozást, amelynek célja a külföldi ellenérdekű felek arra irányuló erőfeszítéseinek visszaszorítása, hogy titokban befolyásolni tudják az Egyesült Államok politikáját. Az alulról építkező lobbizás hazánkban is felütötte a fejét, amelyre a dollármédia botránya világított rá, de a titkosszolgálati jelentések szerint a guruló dollárok könnyen korrumpálható baloldali szereplőkhöz is eljuthattak.

Az 1776-os Függetlenségi Nyilatkozat és az ország későbbi alkotmánya által megalapozott legfőbb alkotmányos elv az USA-ban a (nép)szuverenitás elve, melynek védelme jogalkotói prioritást élvez, és melynek követése az Európai Unióban is üdvözölendő lenne, hiszen a hiányos, illetve a nem megfelelően végrehajtott szabályozás már így is nagyon sok kárt okozott az európai integrációnak. Továbbá kártékony hatással van az olyan európai értékek nemzetközi képviseletére is, mint a jogállamiság, a szolidaritás, az egyenlőség vagy az igazságosság. Az Európai Unió vezetői pedig csak akkor beszélhetnek hitelesen demokrácia és jogállamiság kérdéseiről, ha az EU külső és belső szuverenitásának védelme hatékonyan megvalósulni képes a külső, idegen erők és érdekek, így a lobbista szervezetek, NGO-k vonatkozásában is.

A teljes elemzés itt érhető el: 

Századvég Reality Check

A Századvég Alapítvány kutatásaiban egy új termék kerül bevezetésre Századvég Reality Check néven, az eddig már megismert stratégiai vagy taktikai elemzések köre mellett. A Századvég, hazánk meghatározó agytrösztjeként, mindig is arra törekedett, hogy a cég sokrétű munkája során, általában is ötvözze az elemzést, a kutatást és a közvetlen információátadást, a tények, az adatok értelmezését, a széles közéleti közönség figyelmét és érdeklődését is felkeltő szakmai tevékenysége révén.

A valóságellenőrzés (angolul Reality Check, tkp. szembesítés a realitásokkal) nem más, mint egy második vélemény, amit valamely aktuális (például társadalmi, gazdasági) helyzet állapotáról adnak. Amikor tehát azt mondjuk, hogy valami valóságellenőrzés a meghatározott célcsoport számára, akkor itt valójában az a cél, hogy ráébresszük az igazságra egy adott helyzetről. A valóságellenőrzés hasonló a tények ellenőrzéséhez, de kevésbé formális.

A közéleti tudatosság terén a fejlődés egyik fontos szempontjának tekinthető, hogy a polgár, a választó, a politika és a gazdaság kérdései iránt nyitott ember a saját gondolatai, és véleménye kialakítása során különbséget tudjon tenni a valóság és a fikció között. A gondolkodási hibák, amiként a nem megfelelő informáltság (a tények, adatok, trendek hiányos vagy rossz ismerete) is befolyásolni tudják az állampolgári, választói viselkedést, és így nem alapos döntésekhez is vezethetnek az élet számos területén. A Századvég „valóságtesztje” rávilágít a főleg hírekből megismerhető közéleti, társadalmi valóságban fontos szerepet játszó tények, adatok, trendek értelmezésének vagy esetleges „kijavításának”, azaz ellenőrzésének fontosságára.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Sikeres feliratkozás!

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.

Süti beállítások