A német szociálpolitika új korszaka: a „Bürgergeld”, vagyis a polgári juttatásnak nevezett rendszer bevezetése


Mély elgondolkodásra adhat okot, hogy vajon milyen észszerű indokok vezethettek oda, hogy az európai háztartások növekvő inflációs terhei, a bevándorlás hatásainak eredménytelen kezelése és Európa egészét kiemelkedően sújtó gazdasági válság idején Európa legnagyobb gazdasága nemzeti állampolgárainak adóterheit tovább növeli abból a célból, hogy a bevándorlás okozta munkaerőpiaci kihívások megoldására kísérletet tegyen. A munkanélküli segélyezés rendszerének megerősítése és „polgári juttatásnak” nevezése vajon tényleg növeli a bevándorlók munkaerőpiaci esélyeit, hozzájárulva a német gazdaság fejlődéséhez, vagy csupán egy újabb eredménytelen szociálpolitikai eszköz, amely a segélyezést előtérbe helyező baloldal szavazótáborát növelheti? Elemzésünk e témát vette górcső alá.

A német szociálpolitika új korszaka: a „Bürgergeld”, vagyis a polgári juttatásnak nevezett rendszer bevezetése

Ezen elemzésünk a régi „Hartz IV” és a 2023. január 1. napjától hatályba lépett Bürgergeld rendszerét hasonlítja össze rámutatva arra, hogy a német munkanélküli és munkakeresési rendszer feltételei hogyan és miként enyhültek, hogy a gyengébb feltételekkel megalkotott juttatási rendszer körül milyen parázs viták voltak és vannak, valamint hogy a német törvényhozás milyen új szociálpolitikai célokat fogalmazott meg önmagával szemben. Az előző és a jelenlegi rendszer feltételeinek összehasonlítása, valamint a jellemzően baloldali politikai vezetés által megfogalmazott érvek alapján az elemzés elég sikeres megállapítást tesz arra vonatkozóan, hogy az átalakított munkanélküli segélyezési rendszer valóban az azt leginkább igénybe vevő bevándorlók munkaerő-piaci esélyeit tudja javítani, vagy esetleg más – ennél kevésbé méltányolható – politikai célokat szolgál.

A teljes elemzés itt érhető el: 

Századvég Reality Check

A Századvég Alapítvány kutatásaiban egy új termék kerül bevezetésre Századvég Reality Check néven, az eddig már megismert stratégiai vagy taktikai elemzések köre mellett. A Századvég hazánk meghatározó agytrösztjeként mindig is törekedett arra, hogy a cég sokrétű munkája során, általában is ötvözze az elemzést, a kutatást és a közvetlen információátadást, a tények, adatok értelmezését, a széles közéleti közönség figyelmét és érdeklődését is felkeltő szakmai tevékenysége révén.

A valóságellenőrzés (angolul Reality Check, tkp. szembesítés a realitásokkal) nem más, mint egy második vélemény, amit valamely aktuális (például társadalmi, gazdasági) helyzet állapotáról adnak. Amikor tehát azt mondjuk, hogy valami valóságellenőrzés a meghatározott célcsoport számára, akkor itt valójában az a cél, hogy ráébresszük az igazságra egy adott helyzetről. A valóságellenőrzés hasonló a tények ellenőrzéséhez, de kevésbé formális.

A közéleti tudatosság terén a fejlődés egyik fontos szempontjának tekinthető, hogy a polgár, a választó, a politika és gazdaság kérdései iránt nyitott ember a saját gondolatai, és véleménye kialakítása során különbséget tudjon tenni a valóság és a fikció között. A gondolkodási hibák, amiként a nem megfelelő informáltság (a tények, adatok, trendek hiányos vagy rossz ismerete) is befolyásolni tudják az állampolgári, választói viselkedést, és így nem alapos döntésekhez is vezethetnek az élet számos területén. A Századvég „valóságtesztje” rávilágít a főleg hírekből megismerhető közéleti, társadalmi valóságban fontos szerepet játszó tények, adatok, trendek értelmezésének vagy esetleges „kijavításának”, azaz ellenőrzésének fontosságára.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Sikeres feliratkozás!

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.

Süti beállítások