Az a tény azonban, hogy példátlan módon egy miniszterelnök-jelölt mögé egy jelentős külföldi támogatást szerző egyesület állt be, új helyzet elé állította a jogalkalmazót (és minden bizonnyal a jogalkotót is). 

A pártokat nézve tiszta a jogi helyzet: az 1989-es vonatkozó törvény szerint párt vagyoni hozzájárulást külföldi szervezettől – jogi státusától függetlenül – és nem magyar állampolgár természetes személytől nem fogadhat el, és amennyiben ezt a szabályt megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell.

A vizsgálódás középpontjában tehát először az a kérdés állhat, hogy a több mint három évtizedes joggyakorlatnak megfelelően a baloldali összefogás pártjai külföldi szervezettől, illetve nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást elfogadtak-e? A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli vagy nem pénzbeli, közvetlen vagy közvetett, továbbá bármilyen előny, amely előmozdította az adott párt kampányát. 

A másik fontos kérdés, ami az analízis tárgyát képezi, hogy fogadtak-e el az ellenzéki pártok civil szervezettől konkrét forrásokat vagy bármilyen vagyoni előnyt, mivel ez is tilos 1989 óta. A párttv. 4. § (1) bekezdése tételesen felsorolja a párt vagyonát alkotó forrásokat: a tagok által fizetett díjak, a központi költségvetésből juttatott támogatás, az állam által ingyenesen átadott ingatlanok, a magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásai, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatéka, a párt gazdasági-vállalkozási tevékenysége, illetve a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyeresége. 

A párttv. 4. § (2) bekezdése pedig kifejezetten megtiltja, hogy a párt részére – az (1) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve – jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást adjon, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást fogadjon el. 

Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján is kijelenthető, hogy az ÁSZ 1990 óta kétévente ellenőrzi a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesülő pártok és alapítványaik gazdálkodását. Az Európa Tanács korrupcióellenes munkacsoportja, melyhez Magyarország 1999-ben csatlakozott, 2010. június 7–11-i ülésén elfogadott harmadik körös értékelésében többek között a következő ajánlásokat tette Magyarországnak: 1. a politikai pártok kötelesek legyenek közzétenni az adományozók személyét; 2. állapítson meg pontos szabályokat a nem pénzbeli adományok értékelésére; 3. írja elő, hogy a pártok főszabályként független könyvvizsgálatra kötelezettek legyenek; 4. vizsgálja felül a politikai finanszírozási szabályok megsértésének szankcióit, és biztosítsa, hogy a politikai pártok és választási kampányok finanszírozására vonatkozó szabályokhoz hatékony, arányos és visszatartó hatású szankciók kapcsolódjanak. 

A pártoknak – más társadalmi szervezetekhez képest – különleges a viszonya a közhatalomhoz, mivel közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában, ezért vagyonukról és gazdálkodásukról sarkalatos törvény, a párttörvény rendelkezik. A politikai élet tisztasága érdekében a párttörvény megállapítja a pártok vagyonára és gazdálkodására vonatkozó szabályokat, ahogy azt a taláros testület korábban elvi éllel rögzítette.

Forrás: magyarnemzet.hu