A választók továbbra is a gazdasági helyzetet tartják az egyik legnagyobb problémának. A magas infláció és a központi bank által növelt kamatlábak – amelyek megemelték a jelzálog- és autóhiteleket – aggodalomra adtak okot az amerikai lakosság körében. Egy másik jelentős ok a bizalomvesztésre a demokraták migrációs politikája lehet. A Covid által hozott szigorú beutazási szabályok eltörlése miatt a mexikói határvárosokban hatalmas sorok alakultak ki. A megkérdezettek 54 százaléka ellenzi az Egyesült Államokba beengedett bevándorlók számának növelését. A republikánusok továbbra is ellenzik a tömeges migrációt, és 77 százalékuk nem támogatja a migrációs politika enyhítését.

A megkérdezettek 14 százaléka a bűnözésben látja a legnagyobb problémát (12 százaléka a demokratáknak és 15 százaléka a republikánusoknak). A demokraták 13 százaléka a társadalmi egyenlőtlenségeket gondolja az Egyesült Államok legnagyobb problémájának, míg ugyanezt a republikánusoknak mindössze egy százaléka jelölte meg, mint legégetőbb problémát a Reuters szerint. Amint az előbb már kitértünk rá, az amerikaiak jelentős része szellemileg már alkalmatlannak tartja az Egyesült Államok 46. elnökét. Fáradtnak, gyengének, zavarodottnak, összefüggéstelennek tűnik, és ez a gyengeség üzenetét küldi az egész világnak a Fehér Házból Barack Obama és Donald Trump volt orvosa, Ronny Jackson képviselő szerint. Felmerült a kérdés, hogy jogilag milyen lehetőségek vannak a cselekvőképtelen elnök leváltására.

Az alkotmány 25. módosítását 1967-ben ratifikálták, John F. Kennedy halála után. A módosítás 3. szakasza a hatalom békés, rendezett átadását garantálja abban az esetben, ha az elnök meghal, lemond vagy cselekvőképtelenné válik. Eddig csak akkor használták az idézett normát, amikor fizikailag cselekvőképtelenné vált egy elnök (például műtét során).

A módosítás 4. szakasza azonban szürkezónát nyit és lehetővé teszi azt, hogy az elnököt a szellemi cselekvőképtelensége esetén is elmozdíthassák. Az alelnöknek és a kabinetnek vagy a kongresszus és a törvény által meghatározott más testület küldhet a kongresszusnak egy nyilatkozatot, amely szerint az elnök nem képes ellátni hivatalának hatásköreit és kötelezettségeit. A kongresszusnak 48 órája van az ülésezésre, és 21 napja a döntés meghozatalára. Az elmozdításhoz mindkét ház kétharmadának szavazata szükséges.

Persze a politika logikája azt mondatja velünk, hogy a realitás tárgyát nem képezi az, hogy egy alelnök, jelen esetben az ugyancsak népszerűtlen Kamala Harris (a Rasmussen Poll szerint 57 százalékos az elutasítottsága) ilyen nyilatkozatot tegyen, illetve a két ház kétharmados támogatottsága is jelentős akadályt jelenthet. Így az esetleges hivatalvesztés kapcsán marad a külső törvényes beavatkozás vagy kikényszerítés alternatívája, de az idő általában a hivatalban lévő elnöknek dolgozik abban a tekintetben, hogy indulhat-e vagy sem a jövő évi elnökválasztáson.

Forrás: magyarnemzet.hu