HÍREK


Az európai polgárok háromnegyede a biztonság és az életvédelem jogait fontosabbnak érzi a szabadságjogoknál

Az elmúlt években vitatémaként gyakran került elő a biztonság és rend, valamint az emberi jogok és politikai szabadságjogok konfliktusának kérdése, például a tömeges migráció és a terrorizmus kapcsán. A 2020-ban világszerte tomboló vírusjárvány is rávilágított a szabadságjogok és a biztonság legitim szempontjai közötti részleges ellentétre. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készült elemzés megvizsgálja, hogy az Európai Unió 27 tagállamában és az Egyesült Királyságban miként viszonyulnak a polgárok a rend és a szabadságjogok kérdéséhez, valamint hogyan látják a jogbiztonság és a jogegyenlőség érvényesülésének helyzetét a saját hazájukban.

Hinni vagy nem hinni? Még egyszer arról, hogy hihetünk-e a közvélemény-kutatásoknak

Bár még nem zárult le a 2020-as amerikai elnökválasztás, úgy tűnik, az amerikai közvélemény-kutatók (pollsterek) előrejelzései idén is meglehetősen félrementek. Ugyan a győztest ezúttal sikerült eltalálni, a talán leghíresebb összegző oldal, a fivethirtyeight.com 4 százalékkal mérte felül Bident, és több olyan csatatérállamban, amely végül nagyon szoros eredményt, vagy éppen Trump-győzelmet hozott, sima demokrata győzelemre számítottak. A gond nem is elsősorban az, hogy rosszak voltak a mérések néhány államban, hanem hogy az előrejelzések szisztematikusan tévedtek Biden irányába. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, nem kellett sok idő, hogy elkezdjék temetni a közvélemény-kutató iparágat, csakúgy, mint a 2019-es magyarországi önkormányzati választásokat követően. De valóban temetni kell a közvélemény-kutató cégeket? Lehet még hinni a közvélemény-kutatások eredményeiben? A cikkből kiderül, hogy mi az, ami reálisan elvárható a választási előrejelzésektől, illetve érdemes-e egyáltalán ilyeneket készíteni.

Konjunktúrakutatás: Novemberben a járványhelyzet borúlátóbbá tette a vállalkozások és a háztartások gazdasági várakozásait

A Századvég Gazdaságkutató 2019 augusztusa óta készíti el hónapról hónapra vállalati, illetve lakossági konjunktúraindexét. Felmérésünk novemberi eredménye szerint úgy a lakosság, mint a vállalatok közérzete romlott az előző hónaphoz képest. Ezt a súlyosbodó vírushelyzet és a szigorodó korlátozások magyarázzák. A lakossági index értéke az előző havi –11,2 pontról –14,9 pontra, míg a vállalati index értéke az októberi –18,2 pontról –21,4 pontra csökkent a –100 és +100 közötti skálán. A két konjunktúraindex növekedése akkor várható, ha a vírushelyzet érdemben javul, és a korlátozások is jelentős mértékben lazulnak.

Kedvezőtlen a Gyurcsány vezette ellenzék társadalmi megítélése

Az elmúlt évekhez hasonlóan a baloldali pártok – saját belviszályaik kíséretében – ismét különböző együttműködési konstrukciókról, indulási forgatókönyvekről folytatnak vitát. Az esetleges előválasztásokról, a listaállításról, a miniszterelnök-jelölt, valamint a lehetséges képviselőjelöltek személyéről folyó diskurzus mellett azonban megkerülhetetlen tény, hogy a baloldali ellenzék politikai agendáját továbbra is Gyurcsány Ferenc és pártja, a Demokratikus Koalíció határozza meg. Miután a volt kormányfő napjainkban is az ország egyik legelutasítottabb politikusa, nem meglepő, hogy a baloldal választási előkészületeihez – az együttműködés formáitól függetlenül – a választók többsége apátiával viszonyul. A skála ugyanakkor egyre szélesebb, a DK égisze alatt az asztalnál helyet foglal most már a Jobbik, az MSZP-P, a Momentum és az LMP is. A Századvég Alapítvány novemberi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása arra kereste a választ, hogy mit gondolnak a magyarok az ellenzék tevékenységéről, annak Magyarországra gyakorolt hatásáról, és a baloldali összefogásról.

Európa többsége nem Brüsszel befolyásának növelésében, hanem az erős nemzetállami együttműködésében hisz

Európa az elmúlt időszakban rég nem látott kihívások elé került. A koronavírus-járvány térhódítása, az ezzel összefüggő gazdasági nehézségek, valamint a fokozódó migrációs nyomás kezelése kapcsán az európai polgárok jogosan formálhatnak igényt Brüsszel hatékony szerepvállalására, illetve olyan – uniós szintű – döntések gyors meghozatalára, amelyek érdemi segítséget jelentenek a tagállamok számára. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készített elemzés az EU 27 tagállamára és az Egyesült Királyságra fókuszál, melyből kiderül, hogy az európai polgárok ugyan elkötelezettek az Európai Unió – mint közösség illetve együttműködési konstrukció – mellett, azonban kifogásolják az Uniót vezető brüsszeli bürokrácia tevékenységét. A felmérés kitért a tagállami szuverenitás, az európai és nemzeti identitás, illetve a politikai nyomásgyakorló tevékenységet végző NGO-k és lobbiszervezetek megítélésére is.

A koronavírus hatása az internethasználatra és a digitális szolgáltatásokra

A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások hatásait mérő primer kutatásaink alapján növekedés látható mind az internethasználók, mind a digitális szolgáltatási formákat használók körében. A mobilinternetre előfizetők száma 2,5%-kal növekedett, a digitális e-ügyintézési lehetőségeket igénybe vevők száma pedig 10%-kal növekedett a pandémia hatására. Az egyéb digitális szolgáltatások terén (e-kereskedelem, e-pénzügyi szolgáltatások, e-közüzemi szolgáltatások) is látható felhasználói létszám növekedés. Az új felhasználók, akik a járvány hatására kezdtek el digitális szolgáltatásokat igénybevenni, 90%-os arányban továbbra is tervezik használni azokat.

Kérdéses a baloldali összefogás sikere

Számos ponton tűnik összeegyeztethetetlennek az ellenzéki pártok politikája

„A jogállamisági polip”

A korábban vitás kérdések újra és újra felemlegetése, a nemzeti szuverenitási törekvések elszorítása nemcsak a kölcsönös tisztelet klauzulájával, de a tagállamok alkotmányos hagyományaira épülő közösségi alapelvekkel is nyíltan szembehelyezkedik

Trump - az első amerikai elnök, aki szembeszállt a liberális világrenddel

Donald Trump amerikai elnök, jelenlegi állás szerint – bár több jogi eljárás van folyamatban, ami változást hozhat – valószínűleg nem tud majd második hivatali terminust kezdeni, a hivatalos adatok szerint több mint 72 millió népi szavazatot szerezhetett a 2020. évi elnökválasztáson - írta az Origónak készített elemzésében ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég szakértője.

Az amerikai elektori rendszer múltja, jelene és jövője

2020. november 3-án az egész világ Amerikára figyelt. Elnöki, képviselőházi, szenátori és kormányzói választásokat is tartottak. A jelenleg ismert eredmények alapján Amerika új elnököt választott magának Joe Biden személyében. Az előrejelzésekkel ellentétben azonban sokkal szorosabb eredmény született, továbbá elmaradt az úgynevezett kékhullám is, ami azt jelentette volna, hogy a demokraták irányítják az elnökséget, a szenátust, és növelik előnyüket a képviselőházban is, ez azonban nem történt meg. Az amerikai elnököt egy kompromisszumos megoldással választják meg, amely a nagy társadalmi támogatáson, az úgynevezett elektori rendszeren alapszik.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. konjunktúrakutatása: Októberben enyhe javulás a gazdasági konjunktúraindexekben, de a várakozásokat továbbra is a járvány második hulláma befolyásolja

A Századvég Gazdaságkutató 2019. augusztusa óta készíti el hónapról hónapra vállalati, illetve lakossági konjunktúraindexét. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásokról. A kérdésekre adott válaszokból kerül kiszámításra a két konjunktúraindex, melyek értéke –100 és +100 között mozoghat, ahol a nagyobb érték jelenti a kedvezőbb helyzetmegítélést. Októberi felmérésünk szerint úgy a vállalatok, mint a lakosság helyzetértékelésében látszik a vírus második hullámának megjelenése. Ennek megfelelően mindkét index értéke alacsonyabb a nyári hónapokban mértnél, de szeptemberhez képest kismértékű javulást mutatnak.

A gazdaság is a vakcinát várja

A gazdaság állapotát a járványhelyzet határozza meg, vagyis a növekedési kilátásokat nem a gazdasági szereplők viselkedése determinálja a tankönyvekben megszokott módon, hanem egy, az ő szempontjukból külső tényező, a koronavírus terjedési sebessége és az erre adott kormányzati válaszreakciók. Mindez bizonytalanságot kelt, ami kihatással van a fogyasztói és a beruházási döntésekre, és érdemben fogja vissza a kiadásokat a logikusnak tűnő, óvatos gazdasági döntések kikényszerítése révén. Mit tehet ilyen helyzetben egy kormányzat?

Jobban kezeli Közép-Európa a válságokat

Jóval biztonságosabbak a visegrádi országok, mint Nyugat-Európa, ami mögött a hatékony járványkezelés és a következetes bevándorlásellenes migrációs politika áll – mondta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjo­gász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője.

Biden megválasztása nem akadály a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok fejlődése szempontjából

Az USA-nak egyre nehezebb lesz a demokrácia megkérdőjelezhetetlen letéteményeseként mutatkozni és ennek nevében fellépni a világ más részein.

Nemzetközi NGO-k kontra alkotmányos demokráciák: ki jogosult nem betartani a helyi és nemzetközi jogi normákat?

Az elmúlt hetek hírei alapján az Amnesty International nevű nemzetközi szervezet saját tevékenységének felfüggesztésére kényszerült Indiában. Ennek okaként az szerepelt, hogy az indiai kormányzati szervek részéről – a gazdasági bűncselekmények ügyében nyomozó részleg közreműködésével – zárolták a külföldi támogatású, nem kormányzati szervezet bankszámláit.