A járvány elleni harc nemzeti prioritás egész Európában


Kulcskérdés a vírus terjedésének lassítása és a betegek kezelése Európában – magyarázta lapunknak Halkó Petra, a Századvég Alapítvány vezető külpolitikai elemzője.​ Az eredeti cikk 2020. március 21-én jelent meg a Magyar Hírlap oldalán.​


– Milyen általános tendenciák, minták figyelhetők meg az európai országok válságkezelésében?

– Valamennyi európai ország igyekszik egyfelől lassítani a járvány terjedését, másfelől megfelelő módon kezelni és ellátni a már fertőzött betegeket. Európában a járvány megjelenése óta folyamatosak a különböző utazási korlátozások, valamint a legsúlyosabban érintett területeken – mint például Franciaországban, Olaszországban vagy Spanyolországban – már kijárási korlátozásokat is bevezettek annak érdekében, hogy minél inkább lassítsák a vírus terjedését. Ebben a helyzetben az európai országok arra törekednek, hogy minél jobban biztosítsák saját állampolgáraik biztonságát és egészségét, ezáltal elmondható, hogy a koronavírus kezelése nemzeti prioritássá vált egész Európában.

– Vannak különutas megoldások?

– Gyors és alapos intézkedésekre számos példát láthattunk az uniós tagállamok körében, amelyek a koronavírus természetéből adódóan elsősorban az állampolgáraik megfelelő egészségügyi állapotának biztosítására, a járvány terjedésének megfékezésére és az egészségügyi körülmények kontrollálására fókuszálnak. A járvány okozta válság sokrétűségéből adódóan azonban a gazdasági hatásokat sem szabad figyelmen kívül hagyni, így a gazdasági válságkezelésre vonatkozó intézkedéseket sem. Erre Európában egyelőre csak Magyarországon láthattunk kiugró példát; ennek értelmében mondhatjuk, hogy a magyar kormány különutas politikát folytat, de sokkal inkább kiemelendő, hogy ismét iránymutató szerepet tölthet be abban, hogy bátor intézkedésekkel hogyan képviselhetők egy-egy nemzet állampolgárainak érdekei válsághelyzetben.

– Hogyan áll az európai lakosság az óvintézkedések fegyelmezett betartásával?

– Nyilvánvalóan érzékelhető, hogy a koronavírus miatti életmódbeli átállás egyéni szinten is egyfajta próbatételt jelent. Ugyanakkor a hatóságok által elrendelt óvintézkedéseket az európai lakosság túlnyomó többsége fegyelmezetten betartja annak érdekében, hogy elejét vegye a járvány terjedésének, és megóvjuk egymást; különös tekintettel idősebb társainkra. Ezen túlmenően fontos kiemelni a példaértékét annak a társadalmi összefogásnak és szolidaritásnak, amelyről Európa-szerte tesznek tanúbizonyságot az uniós állampolgárok. Országonként több százan jelentkeznek önkéntesnek az egészségügybe vagy az idősek megsegítésére, számos ismert személy ajánlott fel anyagi támogatást, az egészségügyi és szociális dolgozók pedig erejükön felül teljesítenek mindannyiunk érdekében.